Mi az a garmada?
Képzelje el, hogy megy az utcán, és meglát egy garmadát!
A tinigarmadát választotta a nap szavának a Cink. Döntésükön nem csodálkozunk – ha mi ütköztünk volna bele, bennünk is erős érzelmi hullámokat váltott volna ki. Természetesen nem az összetétel módja és nem is a tini- előtag érdekes, hanem a garmada. A magyar neten nem kevés, több mint harmincezer találat van alapalakjára, de az eléggé feltűnő, hogy az első oldalakon elsősorban tulajdonnevekben (cégnév, utcanév, könyvcím, családnév) és szótári címszavakként bukkan fel. Ennél valamivel több találat van a garmadája alakra, és jelentősen több – közel hatvanezer – a garmadájával, még több – közel százezer – a garmadáját formára (miközben a garmadával alakra húszezer sincs, a garmadát alakra pedig szintén harmincezer körüli). A garmadái alakra közel hatszor annyi találat van, mint a garmadákra.
Mindez arra utal, hogy a szó önállóan nem, inkább birtokos szerkezetben használatos. Ilyenkor sincs igazi jelentéstartalma, azt jelenti, hogy birtokos jelzőjéből sok van: az autók garmadája azt jelenti, hogy ’sok autó’. A birtokos személyragot nem, csak esetragot tartalmazó garmadával is inkább valamilyen határozószó (bár azt a szerkesztőségben nem tudtuk kitalálni, hogy az iskolai nyelvtan melyik határozótípusba sorolná): autók garmadával megint csak ’sok autó’. Ha azonban el kellene magyaráznunk, mi az a garmada, bajban lennénk.
Az értelmező szótárak szerint ’rakás, halom’ a jelentése, de ma már ez a köznyelvben – de legalábbis a szerkesztők nyelvváltozatában – nem igaz. Míg például nyugodtan mondhatjuk, hogy egy kis halom vagy egy kis rakás, addig az egy kis garmada nagyon furcsán hangzik. (A szó egyébként valamelyik szláv nyelvből származik, a legtöbben ma is megvan gramada, gromada, grmada, hromada stb. alakban, ’rakás, halom, tömb, csomó, tömeg stb.’ jelentésben.) A szó azonban a magyarban – legalábbis az általunk beszélt változatában – elvesztette eredeti jelentését, szakszóval deszemantizálódott. (Abban nem vagyunk biztosak, hogy grammatikalizációról érdemes beszélni, mert a szó továbbra sem nyelvtani funkciót tölt be.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Zzubnik / CC BY-SA 3.0)
A szerkesztőségben van olyan tapasztalat is, hogy egyesek valaminek az armadájáról beszélnek. (Ilyen találatok a neten is vannak.) Ennek a használatnak nem csak a két szó hasonló hangalakja a magyarázata, hanem az is, hogy az armada ’hadiflotta’ szintén olyan szó, mely hajlamos a ’sok’ jelentése felvételére – gondoljunk az olyan kifejezésekre, mint az egy sereg probléma.
Az ilyesfajta változás nem annyira meglepő: a rakás és a halom szavaknál is megfigyelhetjük. Nagyobb mennyiség jelölésére akkor is használjuk ezeket a szavakat, ha a megnevezett dolgok a szó szoros értelmében nem alkotnak rakást vagy halmot: van egy rakás problémája, egy halom kérdésem van. A tinigarmada esetében sem a szó eredeti értelmében vett rakásról vagy halomról van szó, hanem sok tinédzserről. A szó azért kelt meglepetést, mert önálló főnévként nem használatos, és így ilyen összetételt is furcsa vele alkotni. Lehet, hogy az újságíró egyéni nyelvváltozatában, esetleg anyanyelvjárásában a garmada még önállóbb szóelem, és neki talán az egy kis garmada kifejezés is jól hangzik.
Mi azért más okból is ajánlanánk mindenki figyelmébe a Cink által idézett cikket. Fogalmazásoktatáshoz kifejezetten hasznos, be lehet mutatni például, hogyan ne utaljunk ugyanarra az alanyra szomszédos tagmondatokban különböző számmal és személlyel („...a SZEGEDma.hu is sétát tett a Tisza-parti betonlépcsőkön, hogy megtapasztaljuk...”); hogyan ne tegyünk felesleges információkat a mondatba („...aprókat kortyolgatva a flakon száján át...” – naná, majd a fenekén keresztül!); miért kerüljük a képzavart („...partifotók szegélyezik a buli legfontosabb pillanatait...”). Az idézetben található központozási hibák kijavítását már kommentelőinkre bízzuk.
@El Vaquero: Hát semmiképpen sem úgy, mint Sevillai Izidor: "...hunc vulgus catum a captura vocat, alii dicunt quod captat, id est videt." ;)
Lehetne majd egy cikk arról, hogy nagy vonalakban hogyan kell etimológiát kutatni, milyen szótárakat és forrásokat kell megnézni hozzá, milyen alapelveket kell követni, miket kell nézni. Hasznosabb lenne, mint esetileg foglalkozni egy-egy szó etimológiájával.
@kalman: "...és egyáltalán, hogy hogy tud fennmaradni majd a portálja."
Hát agyagtáblán és papiruszon. :D
@Sultanus Constantinus: Szerintem engem nem kell megvédeni. (Azt mondjuk nem értem, hogy egy ilyen kérdéshez hogy jön az ember anyanyelve.)
Én úgy emlékeztem a tanulmányaimból, hogy a "grex" és a "gremium" azonos eredetűek, és teljesen mellékesen leírtam ezt (egy kommentben! nem cikkben!). Nem fogok egy ilyen miatt könyvtárba rohanni, itthon pedig nincs ilyen szakirodalmam (nem is engedhetném meg magamnak). Kurvára nem érzem úgy, hogy emiatt szégyellnem kellene magamat.
"Agyagtábla, papírusz" meg majd bizonyára indít egy nyelvészeti portált, amiben mindenről csak annak a szakértője fog írni, sok sikert kívánok neki, de arra majd kiváncsi leszek, hogy hogy tudja megfizetni azokat a munkatársakat (akiket honnan is szed majd?), és egyáltalán, hogy hogy tud fennmaradni majd a portálja.
@Agyagtábla, papirusz: Annak ellenére, hogy lehet, hogy igazad van, én megvédem kalmant, ti. az etimológia nem olyan dolog, hogy valamiről egyértelműen kijelenthetjük, hogy úgy volt, vagy sem. Ami López-Mencherót illeti, a spanyol anyanyelvű szerzőkre sajnos valóban jellemző az elfogultság és a tudománytalanság, feltételezem, hogy a spanyol gremio '(szakmai) egylet' és grey (-yes, f.) 'nyáj' jelentések közötti összefüggés vezette meg.
@Agyagtábla, papirusz: "Mondjuk esetleg nem kellene olyanról írni a Nyesten, amihez nem értetek, mert tévedések terjesztésével nem segítitek a laikus olvasókat." - Ez most egy nagyon igazságtalan, és elég felháborító megjegyzés volt. Egyrészt, én mindig gondosan beleírom a válaszba, ha valamihez nem értek. (Szivesen átadnék neked olyan kérdéseket, amikhez te értesz, ha tudnám, hogy ki volt, de névtelenül írogatsz ilyen dehonesztálókat.) Másrészt, a laikus olvasóknak mindig a saját szintjükön próbálok válaszolni. Harmadrészt ezt a grex - gremium dolgot nem "a Nyesten írtam", hanem egy kommentben.
@kalman: Erre azt tudom mondani, hogy a szakirodalomból kellene tájékozódni, nem abból amit az ember a neten talál. Vannak standard latin etimológiai szótárak, rendre a Walde - Hoffmann, az Ernout - Meillet és most a De Vaan. Még az alap latin szótárakban (pl. Oxford Latin Dictionary) is van minimális etimológia. Vannak standard indogermanisztikai szótárak is, a López-Mencheroé nem az. A López-Menchero egy műkedvelő laikus, mivel a file tele van bődületes hülyeségekkel. Mondjuk esetleg nem kellene olyanról írni a Nyesten, amihez nem értetek, mert tévedések terjesztésével nem segítitek a laikus olvasókat. S egyébként latinosnak sem kell lenni ahhoz, hogy észrevegyük, a grex és a gremium nem függhet össze: a grexben van még egy -g-, aminek valahogy el kellett volna tűnnie a gremiumban, de gremium -e-je rövid, az -m- sem geminált, vagyis semmi nyoma pótlónyúlásnak, tehát valószínűbb, hogy ott nem tűnt el semmi.
@Agyagtábla, papirusz: Lehet, de én több helyen is azt olvastam, hogy a grex és a gremium eredete összefügg. Pl. Fernando López-Menchero, "Proto-Indo-European Etymological Dictionary", 2012.
@Krizsa: Én meg télen reggelente a havat górom gorombán grimaszolva garmadába. Tehát a GRM vázhoz tartozó ősi kép a hólapátolás.
A héber GOREM = az, ami / aki okozza - a tényező.
Garum = CSONTOS (ez a fő értelem), gerem = égitest.
A magyarban garmada, grimasz (okozó), gorormba (garum = csontos), gerinc (N/M hangvált.)
A Gy betűsek azomban nem ide tartoznak és különben is megyek aludni:-)
Ne tegyük hozzá, mert tévedés. A gromada és családja csak a gremiummal függ össze, a grex családja más indoeurópai tő. Ld. M. de Vaan, Etymological Dictionary of Latin and the other Italic Languages, Leiden - Boston, 2008, s.vv.
Tegyük hozzá: a "gromada" és társai ugyanabból a PIE tőből származnak, mint a latin "grēx" 'nyáj', meg a "grego" 'gyűjt' (vö. "kongregáció"), meg a "gremium" 'öl (fn)'.