Mi az a suttyom?

Amikor valaki úgy csinál valamit, hogy mások lehetőleg ne vegyék észre, azt mondjuk: suttyomban tette. De mi az a suttyom? Nem titok!

nyest.hu | 2011. november 7.

Mint hasonló kérdésekkel kapcsolatban mindig, most is A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárához fordulhatunk. A szótár a következőket írja:

Megszilárdult ragos alakulat : а R[égies]. sutton ’zug, rejtekhely, sut’ főnév (l[ásd] sut a.) határozóragos alakja.

Mi lehet a mélyén?
(Forrás: Wikimedia Commons / Constantin Meunier)

A szótár szerint tehát volt valaha egy sutton alakú szó, mely ’eldugott, elrejtett hely’-et jelentett. (A sut szócikk szerint jelenthetett kifejezetten ’kemencezug’-ot – a kemence háta és a fal közötti teret –, ill. ’eldugott utcácská’-t is.) Ha valaki ilyen helyen csinált valamit, akkor nyilván kevesen tudtak róla – sőt, éppen azért csinálta ilyen helyen, hogy kevesen értesüljenek tettéről. A hallgatók tehát átértelmezték a szerkezetet, és ’titokban’ jelentést tulajdonítottak neki. Ebben bizonyára közrejátszott az is, hogy a sutton szó kiszorult a használatból. Ez lehet az oka annak is, hogy a tővégi n a rag b-jéhez hasonult, és m lett. (A sut szócikk viszont hoz olyan adatot, ahol rag nélkül is suttyom szerepel: elképzelhető, hogy ekkor még ismert volt az önálló szó is, de döntően már csak a ma is ismert toldalékolt alakot használták.)

Arra azonban a szótár sem ad magyarázatot, hogy a szóbelseji -tt-ből miért lett -tty-. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy ez a változás valamikor a 19. század közepén ment végbe: nagyjából egy időben az n > m változással. (Ismét a sut szócikkben találunk adatot arra, hogy a sutnak is volt sutty alakja.)

A sut az újfelnémetből, a sutton a bajor-osztrák nyelvjárásból (< [sutten]) kerülhetett a magyarba, méghozzá bányászati szakszóként. Az egyébként ’földhányás, sánc’ jelentésű szót a bányászok ’vak akna, aknaszerű térség’ jelentésben használták. A magyarban ebből keletkezett a ’rejtekhely, eldugott hely jelentés’, és ebből alakulhattak ki a specifikusabb jelentések. (A mai német irodalmi Schutt jelentése ’(kő)törmelék, hulladék’.) Ma már a sut sem igazán használatos, de bizonyos kifejezésekben (pl. sutba dob) még fel-felbukkan.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (7):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)

11 éve 2013. július 15. 12:31

7 mederi

A "szüttyő" (azt hiszem, új keletű szleng szó, tarisznya értelemben, ami különösen illik ide) a "suttyó" magas hangrendű párja, amibe jól el lehet dugni a titokban elfogyasztandó suttyó szedte (*szedtje/"szettye") gyümölcsöt, vagy más finomságot..:)

11 éve 2013. július 15. 12:01

6 mederi

Jav.: Az olyan fiatal suttyókat ..

11 éve 2013. július 15. 12:00

5 mederi

A "suttyó"HEVES fiatal fiút jelent, aki talán szeret "suttyomban" (titokban) olyat fecsegni, tenni, amit nem szabad..:)

Suttyomhoz hasonló szóalakok (illenek szintén a kamaszodó fiúkra):

-szottyan (..kedve van vmre bármikor)

-lottyan/ löttyent (nem méricskél, hevenyészve adagol)

-rottyan/ röttyent (oda rondít vhová)

-kottyan/ kottyant (megszólal, amikor nem kéne)

-zöttyen (pl. nem leül, csak ledobja magát)

A "kemence sut" jellemzője, hogy MELEGít, ahogyan a Nap süt..

Van olyan szólásunk, hogy "munka helyett csak a hasát sütteti". Az olyan fiatal suttyók akik suttyomban egy eldugott, titkos, lehetőleg napfényes helyen sutyorognak, a munkaadójuk hiába keresi..:)

12 éve 2012. augusztus 16. 16:12

4 Loddi

A "suttyom" nyelvjárásokban még ma is élő szó, legalábbis Veszprém megyében, Pápa környékén (pl. Nyárádon) használják 'faluszéli eldugott, félreeső hely, rejtekhely' jelentésben.

12 éve 2012. április 19. 21:25

3 Krizsa

A magyar-héber ST/Ty gyök származékai:

a héber sat = betette, sit = tesz, helyez, SUT (zug, sütő), sutba dob

situj = bolondítás, satjut (sattyut) = butaság, hülyeség - SUTTYÓ

suták = elhallgattatott, sotet = folyik, szivárog - SUTYOROG.

13 éve 2011. november 7. 10:57

2 Pesta

És sutyorog. Ott a ty! :)

13 éve 2011. november 7. 09:02

1 blist

Innen jöhet a "suttog"(halkan beszél) is?

legutóbbi hozzászólások listája...

Nyelv és politika; Természettudomány; Nyelvtudomány; Oktatás; LEITERJAKAB

Váltás normál nézetre...