A kravátlis gyilkos esete az etimológiával
Az etimológiai kutatás maga is nyomozás. És még a bűnügyi nyomozást is segíti. A kravátlis bérgyilkos nyomába eredtünk.
Nem nagyon tudunk elképzelni annál nagyobb örömöt, mint amikor egy krimiben a bűntény feltárása folyamán nyelvészeti kutatással is találkozunk. Pláne, ha a nyelvtörténeti nyomozás hozzájárul a bűnügyi sikerességéhez.
Jo Nesbø népszerű norvég krimiíró A Megváltó című regényében Harry Hole nyomozó egy titokzatos gyilkos nyomába ered, aki egy lövéssel leterítette az Üdvhadsereg egyik munkatársát. A titokzatos gyilkosnak nagyon sokáig csak két tulajdonságát ismerjük meg: az egyik az, hogy igen pontosan céloz, a másik pedig, hogy a nyakában egy piros kendőt visel. Maga a nyakravaló nem kelt különösebb feltűnést a jéghideg oslói decemberben. De a sál igen furcsán van megkötve a rejtélyes gyilkos nyakában.
Mivel a nyomozónak nincs sok kapaszkodója, nincs nyom és nincs indíték sem, ezen a kendő-vonalon indul el. Magától azonban – különösebb nyelvészeti műveltség hiányában – nem jutna sokra. De mázlija van, hogy számíthat etimológiailag iskolázott új főnökére, Gunnar Hagenre, aki a következőket árulja el neki:
– Mit mondott, főnök, mi ez?
– Kravátli.
– Mármint nyakkendőcsomó?
– Horvát csomó, ember. Tudja, à la croate.
– Aha...
– Azért ez elég elemi ismeretanyag. Történelem.
– Az lehet. Mindenesetre hálás lennék, ha felvilágosítana, főnök. [...]
– Mit tud a harmincéves háborúról?
– Nos, ezek szerint nem eleget.
– Amikor a harmincéves háború idején Gusztáv Adolf bevonult Németországba, fegyelmezett, ám kicsiny seregét azokkal a férfiakkal egészítette ki, akik akkoriban Európa legjobb zsoldosainak számítottak. Úgy hírlett, egyszerűen rettenthetetlenek. Ők voltak a horvát zsoldosok. Tudta, hogy a kravátli szó – németül Krawatte, svédül kravatt, franciául cravate és még sorolhatnám – eredetileg a francia „croate”, vagyis „horvát” szóra vezethető vissza? Vagyis a rettenthetetlen harcosokra utal. [...] Jóllehet a horvátok idegen ország oldalán harcoltak, és Gusztáv Adolf seregének egyenruháját kellett viselniük, egy apró engedményt mégiscsak kaptak, ami megkülönböztette őket másoktól: ez pedig a lovassági kendő volt, amit a horvátok egészen speciális módon csomóztak meg. Ezt a ruhadarabot vették át, majd fejlesztették tovább a franciák, akik ugyan a horvátok után nevezték el, viszont a „croate” szót helytelenül „cravate”-nak ejtették.
– Cravate. Kravátli.
– Így van.
– Kösz, főnök. [...] Lehet, hogy épp magának köszönhetően épp most csíptünk meg egy nyomot.
Jo Nesbø: A Megváltó. Animus Kiadó, Budapest, 2010., 140–141. o., fordította: Petrikovics Edit.
És bár tudjuk, hogy a krimi fiktív műfaj, a szereplői nem valósak, és a benne leírt események sem történtek meg a valóságban, azért utánajártunk annak, hogy mi igaz abból a nyelvtörténeti fejtegetésből, amit Hagen rendőrfőnök mondott Harrynak. Előrebocsátjuk, hogy az érvelését igen meggyőzőnek találtuk. (És természetesen azt is elárulhatjuk, hogy a titokzatos gyilkos valóban egy horvát férfi volt. Ennél többet azonban tényleg nem árulunk el a sztoriból.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Michael Cooper / CC-BY 2.0)
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint Hagennek igaza van, bár ő a magyar kravátli alakot nem sorolja fel. De megtehetné, ugyanis nem meglepő módon a magyar kravátli a régies német cravate ’nyakkendő’, illetve a későbbi Krawatte ’nyakkendő, keskeny prémgallér’ alakokra vezethető vissza. A német szó pedig valóban francia eredetű; a franciában pedig a cravate jelentése: ’horvát ló, horvát lovaskatona; nyakkendő’.
A francia kifejezés utóbbi két jelentésének a kialakulásához pedig valóban a harmincéves háború idejéig kell visszamennünk, annak is az utolsó, 1636-ban kezdődött svéd–francia szakaszáig, amelyben a svédek a franciák szövetségeseiként harcoltak a Habsburgok ellen – segítségül hívva a horvát lovasságot, akik azt a bizonyos jellegzetes nyakkendőt viselték. Gunnar Hagen tehát rendőr létére igen korrektül tárja fel a szó etimológiáját.
(Forrás: Wikimedia Commons / Hannibal)
A 17. század közepétől kezdve pedig divatszóként terjedt el a francia cravate Európa-szerte. Bár azt a mai napig kevesen tudják, hogy köze van a Croatiához, azaz Horvátországhoz.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (6):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Szerintem csupán "magyar specialitásnak" gondolta a "kan"-cát, nem a magyar népnévből eredhet a "hongre"..
@Roland2:
Valamelyik francia "ferdítő" biztosan a "kan-ca" 8sor végén elválasztott) kifejezést fordította félre. Azt hitte a nőstény lóról, hogy herélt kan..:)) Ha, Ha...
@Roland2: Akkor azt már ne is emlegessük, hogy a vengerka (ruhadarabon kívül) pontosan miféle nőt jelentett oroszul.
Nesbø kedvenc krimiszerzőim egyike, persze ezt a fejtegetést is olvastam, de akkor lusta voltam utánanézni, hogy mi a valóságtartalma. No de most leemeltem a Wahrig-féle szótárt, és abban szórul-szóra ez van: Krawatte -> croate (horvát).
A magyar "nyakkendő" nyilván a Halstuch tükörfordítása, ez a mai németben már nemigen használatos; viszont tovább él az oroszban (галстук)
Úgy tudom,a francia hongre és hongreur szó ( herélt ló,ill. herélő) pedig a magyar népnévből ( vagy Magyarország nevéből ) ered,bár ez nem vált nemzetközi szóvá ( talán jobb is..) .Mindenesetre érdekes kérdés,h. hogyan kapcsolódhatott a magyar elnevezés a kasztrált lovakhoz.