Hova megy, aki tönkremegy?
Ha valami annyira elromlik, hogy javíthatatlanná válik, azt mondjuk: tönkremegy. De miféle tönkre?
Legutóbb egy olvasónk kérdésére válaszolva a cserbenhagy eredetéről írtunk, és A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát idéztük:
На а nyersbőr sokáig marad a cserlében, akkor vagy teljesen tönkremegy, vagy pedig erősen csökken a hasznavehetősége.
Karuso álnevű kommentelőnk joggal tette fel a kérdést:
Vajon hogyan keletkezett a tönkremegy? :-)
Nos, ismét csak egyet tehetünk: utánajárunk A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában.
A tönkre elem először a tesz (18. sz.), majd a ver (1813), a jut (1822) és a megy igék mellett bukkan fel. A szótár szerint a szólás eredete bizonytalan.
Az egyik lehetőség a magyarázatára, hogy a hajózás nyelvéből származik: ha a hajó ráfutott egy uszadékfára, megsérülhetett és elsüllyedhetett. E magyarázat gyengéje, hogy hajózási kontextusban csak igen kései, 1897-es adat van a szerkezet használatára. Igaz, a hasonló „tőkére mentünk” már 1872-ben előfordul.
A másik lehetőség szerint a szólás alapja az a szokás, hogy a kidobásra ítélt butorokat és egyéb, fából készült eszközöket eltüzelték. Ehhez fel kellett őket darabolni, azaz a favágáshoz használt tőkére, tönkre került.
A szótár nem foglalkozik azzal a jelenséggel, hogy később a tönkre elem egyre több igéhez kapcsolódhatott. Ma már mondunk olyanokat, hogy valaki tönkreolvasta a könyvet, tönkrehallgatja a kazettáját, tönkreitta a máját stb. Ha azonban ráguglizunk a tönkre szóra, azt találjuk, hogy szinte minden esetben a megy, a tesz, esetleg a vág igéhez kapcsolódik, más igékkel csak nagyon ritkán fordul elő.
ez ugyanaz a "tönk", aminek a "szélére jut" vagy "kerül" az ember, cég, államháztartás stb?
Kösz. Én amúgy arra gondoltam, hogy valamilyen jármű (szekér, kocsi) rámegy a tönkre. De ez a felaprítós magyarázat valamiért valószínűbbnek tűnik.