Mi az a kakasütés?
Tizedik alkalommal tartják meg a horvátországi Várdarócon február 21-én, húshagyó kedden a hagyományos farsangzáró falunapi rendezvényt, a kakasütést.
Régi, több száz éves hagyományt újítottak fel tíz éve Várdarócon. Az idén is kakasjelmezes fiatalok vonulnak fel a drávaszögi magyar település utcáin, elsősorban telet űzni. A menetben kocsin húzott csónakkal és kályhával pedig az árvíztől védik meg a helybelieket – legalábbis a hagyomány szerint.
A kakasütés régen azt jelentette, hogy élő kakast temettek a földbe úgy, hogy csak a feje látszott ki és a bekötött szemű legényeknek doronggal kellett eltalálniuk a kakasfejet. A mai kakasütéseken a plüssből készül szárnyasokat már nem ifjak, hanem leányok veszik célba – továbbra is bekötött szemmel. Aki eltalálja, édességet kap ajándékba és azt tartják, hogy az illető hamarosan férjhez is megy.
A várdaróci kakasütésről Micheli Tünde, az Új Magyar Képes Újság című horvátországi hetilap főszerkesztő-helyettese az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a gazdag kulturális program keretében fellépnek Várdaróc magyarországi testvértelepülései, Birján tánccsoportjai, a kopácsi Arany János Magyar Kulturális Egyesület humorista csapata és a helybeli tánccsoport.
A farsangi idényt záró egész napos rendezvényt főzőverseny zárja, amíg a kakaspörkölt készül, farsangi fánk és forralt bor is várja a látogatókat, akik főleg a környező településekről érkeznek, de Horvátország távolabbi városaiból, még Zágrábból is ellátogatnak a drávaszögi településre.
Várdaróc az idén ünnepli első írásos említésének 800. évfordulóját. Az egész éves programsorozat első rendezvénye a kakasütéses falunap.
Tikverőzés
Kiemelt figyelemmel készülnek az idei húshagyó keddi farsangbúcsúztató tikverőzésre Mohán, miután a Fejér megyei falucska legalább egy évszázada élő, alakoskodó népszokása tavaly felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.
Kovács Sándorné polgármester az MTI-nek elmondta, már összeállt a február 21-i tikverőzésen felvonuló maskarák csapata, a résztvevők elkészítették, felújították a ruhákat és az álarcokat.
Húshagyó kedden a jellegzetes maszkot és színes szalagokból összetákolt gúnyát viselő, valamint a babos kendős, kosarat cipelő tojásszedő lánynak öltözött fiatalok 15 fős menete, élén a ruhájában tekintélyes mennyiségű szalmát cipelő „szóma-törökkel”, hangos kiáltozással járja végig a község utcáit.
Bezörgetnek a portákra, „üdvözlésképpen” korommal kenik be a fehérnépek arcát, majd berontanak a baromfiudvarokba, s ha a háziasszony nem volt elég friss, az aznapi tojástermés bánja a maskarások látogatását.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Mindezért „jutalomként” sonkaszeletekkel, kolbásszal rakják meg a tojásszedő „lányok” kosarát, s frissen sütött farsangi fánkkal, kávéval, üdítővel, néhol borral vendégelik meg a tikverőzőket.
A farsangi fánk kijár a faluba érkező vendégeknek is. A mohai háziasszonyok már keddre virradó éjszaka megkezdik a tészta készítését, sütését, s 1500 darab süteménnyel várják a mulatságra érkezőket. A programra már eddig számos iskola, óvoda, turistacsoport jelentkezett be az ország különböző vidékéről.
A mohai tikverőzés különlegessége a kormozás. Azt, hogy honnan ered a szokás, „tudományosan” nem sikerült megállapítani. A feltételezések szerint hajdan egy tréfás kedvű legény akarta fokozni a jókedvet azzal, hogy kormos kézzel megcirógatta a lányokat. Az ötlet akkora sikert aratott, hogy elmaradhatatlan részévé vált a mulatságnak. A kormozás alól senki nem tud kibújni, még a falun áthaladó, s a maskarások által megállított autók utasainak is kijut belőle.