Aki se hall, se lát
Egy olyan szent élettörténetét kutatjuk, aki lehet, hogy nem is létezett. Járunk Szerbiában és Görögországban, s a sok birka közt az is kiderül, mi az a szorulás.
A Dömötör és Demeter nevek a keleti szláv Dimitir magyar vátozatai. Ez a név a görög Démétriosz ’Déméternek, a föld istennőjének ajánlott’ név latinos formájából, a Demetrius-ból rövidült le.
A Dömötör férfinév manapság nem népszerű, a Nyelvtudományi Intézet utónévkeresője szerint a „rendkívül ritka” kategóriába sorolható. Másik alakváltozata, a Demeter egy kicsit gyakoribb, de még ez is nagyon „nagyon ritka”. Bár ezek szerint nagyon kevesen ünneplik névnapjukat október 26-án, azaz Szent Dömötör napján, mégis érdemes megnézni, ki is volt ez a Szent Dömötör/Demeter. Egy ember vagy kettő? Vagy egy sem?
Nyugat és kelet határán
Szent Demeter (270–306) tisztelete manapság főként a keleti kereszténységben él, a szent egyike a legtiszteltebb vértanúknak. Katonaszentként, Szaloniki Szent Demeter néven ismerik, és a görögországi Szaloniki (más néven Thesszaloniki) város védőszentjeként és megmentőjeként tekintenek rá. Október 26-án tartják ünnepét. Ezzel szemben a nyugati világban Szent Demeter ismertsége elenyésző, története a nagy legendáriumokból is hiányzik. Ha valahol mégis megemlítik, általában október 8-án szerepel a naptárban. Egyes források viszont április 9-ét jelölik meg a szent mártírhalálaként.
Bár hazánk a nyugati kereszténységhez tartozik, Szent Demeter mégis szerepel a magyar liturgikus könyvekben. Története például a 15. század végén megjelent Legendae Sanctorum regni Hungariae című legendagyűjteményben olvasható. Ráadásul hazánkban Szent Demeter ünnepe az ortodox hagyományokat követve október 26-án van. Hogy került ide egy ortodox szent, akinek képmása még a Szent Koronán is szerepel?
(Forrás: Wikimedia Commons / Szilas / PD)
Honnan hová?
A Demeterről szóló források némelyike azt állítja, hogy Szent Demeter Pannóniában született, mégpedig Sirmium városában. Az Érdy-kódex is megerősíti, hogy a későbbi Szent Demeter vagy Szent Dömötör Magyarországon, a szerémségi Szávaszentdemeteren (ma Sremska Mitrovica, Szerbia) született – mely azonos a korábbi Sirmiummal. A történet szerint később Demeter katonaként Görögországba került, ahol Szalonikiben a keresztényüldözések során megölték. Halála előtt megáldott egy Nesztór nevű gladiátort , aki így képes volt legyőzni hatalmas testű, rettenetes vitéz hírében álló ellenfelét.
Vannak olyan elképzelések is, miszerint a sirmiumi Demeter, aki diakónus volt és a szaloniki Demeter, aki katona volt, két különböző személy lehetett. Egyikük Sirmiumban, másikuk Szalonikiben halt vértanúhalált.
Más, elsősorban görög források szerint Demeter Szalonikiben született, itt nőtt fel, és ebben a városban szenvedett vértanúhalált is. Ezek a források Sirmiumról hallgatnak. A város védőszentjeként tisztelt Szent Demeternek Szaloniki központjában hatalmas temploma is van, a Hagiosz Demetriosz.
Érdekes módon a kutatók egy része szerint éppen a templom elhelyezkedése az, ami miatt megkérdőjelezhető, hogy Szent Demeter földi maradványai fölé emelték volna a templomot. Ugyanis a bazilika a város központi részén helyezkedik el, ahová a szent halálának időszakában egyáltalán nem lehetett temetkezni. A mártíroknak tipikusan a városok külterületén, a várfalakon kívül található a síremlékük, illetve a sír fölé emelt templomuk. Feltételezhető, hogy a ma Szent Demeternek szentelt templomba valahonnan máshonnan szállították oda a szent maradványait. De vajon honnan?
(Forrás: Wikimedia Commons / Menologion of Basileiou / PD)
Az egyik vélekedés szerint Szent Demeter kultuszának középpontja eredetileg Sirmiumban volt. A várost azonban a hunok 441-ben Attila vezetésével feldúlták. Feltételezik, hogy a szent ereklyéit és az egész sirmiumi kolostort a barbárok elől menekítették a biztonságosnak tekinthető Szalonikibe. A szaloniki templom ásatásai is azt erősítették meg, hogy a bazilika alapítása azután történt, hogy a hunok feldúlták Sirmiumot.
A történet szépséghibája csak az, hogy egyes források, például a 497-es Passio Altera szerint a szent ereklyéinek utazása pont az ellenkező irányba történt: Szalonikiből vitték a maradványokat Sirmiumba. Míg egyes kutatók úgy vélik, a passió szövegében véletlenül felcserélték a két város nevét, mások szerint valóban csak a szaloniki bazilika alapítása után került a képbe Sirmium.
Sőt, David Woods ír kutató szerint az ereklyéknek semmi köze Szent Demeterhez, aki nem is létezett. Véleménye szerint valaki a 300-as évek végén elvitt néhány ereklyét Szalonikibe. Amikor itt egy Leontius nevű ember csodás módon meggyógyult, méltó templomot építtetett a gyógyító hatású tárgyaknak. A szerző véleménye szerint az, hogy ezeket az ereklyéken Leontius Szent Demeternek tulajdonította, egy félreolvasás miatt történhetett. A régi kis templom kövei között találhatott egy követ, melyre a katonaszentek, Emeterius és Caledonius neve volt írva. Az előbbit olvashatta tévesen Demeteriusnak.
A kérdésben nem vállaljuk a döntőbíró szerepét. Az bizonyosnak látszik, hogy Demeter vagy Dömötör magyarországi tisztelete a szávaszentdemeteri kolostorból indult ki, és elsősorban a keleti országrészben virágzott. Szegeden például ma is látható a Dömötör-torony, mely a valamikor itt álló, Demeter tiszteletére emelt templom meghagyott maradványa.
(Forrás: Wikimedia Commons / Váradi Zsolt / GNU-FDL 1.2)
Dömötör és a juhászok
Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, hisz ekkor újították meg a juhászok szerződését.
Szent Dömötör elsősorban az állattartóknak volt fontos, ugyanis hagyományosan az ő emléknapján hajtották be a juhokat a legelőről. Az állatok behajtását szorulásnak is nevezték. Ekkor fizették ki a juhászok bérét is, és állapodtak meg a további szolgálatról. Ennek a hagyománynak az emlékére a Hortobágyon még ma is megrendezik a Szent Dömötör napi behajtási ünnepet.
Ezen a napon az elszámolás mellett nagy ünnepségeket, lakomákat is rendeztek. Szegeden a Dömötör-templom körül búcsút rendeztek, ahol zászlókkal vonultak fel a szent tiszteletére. Emellett birkapaprikást főztek, rétest sütöttek. A mulatozó juhászoktól és Szent Dömötörtől Weöres Sándor jól ismert versével búcsúzunk. Ebben nem nyilatkozik túl elismerően Dömötör képességeiről. Lehet, hogy ez a vers az oka annak, hogy a Dömötör név nem népszerű manapság?
Források, olvasnivalók
Ladó János: Utónévkönyv
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások
Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium. Október 26.
Tóth Péter: Egy bizánci szent Magyarországon, egy magyar szent Bizáncban. Szent Demeter magyarországi kultuszáról
M. Vickers: Sirmium or Thessaloniki? A critical eaxmination of the St, Demetrius legend
David Woods: The Origin of the Cult of Saint Demetrius
@lcsaszar: A szkeptikusságom a Dorottya névhez tartozik, amelyet magyartanárom hozott fel egyszer érdekes anekdotaként a mű elemzésekor. (És arra vonatkozott, hogy vajon Csokonai műve mennyire volt népszerű, ismert és olvasott, hogy befolyásolja a névadást)
@lcsaszar: Van egy unokaöcsém, Dömötör. Idén kezdte az iskolát. Nem tudok róla, hogy csúfolnák. Oviban se. Tudja-e egyáltalán ma egy kisgyerek, hogy mi az a Dörmögő Dömötör? Nem lehet, hogy ez már csak azoknak van meg, akik elég öregek ahhoz, hogy emiatt ne csúfoljanak másokat?
@Pierre de La Croix: És persze egy szülő sem akarja, hogy Dörmögő Dömötörnek csúfolják gyermekét a társai...
@cikk: A cikkhez: Állítólag egy időben a Dorottya név is azért volt népszerűtlen, mert sokan Csokonai epikus művéhez kapcsolták.
(de ezzel kapcsolatban kicsit szkeptikus vagyok, mert azért elég ismertnek kellett volna lennie ehhez a műnek)