Még hogy egy sas védte meg?!
Szép kilátások: negyven napos eső vagy negyven napos szárazság, azaz árvizek vagy kisült mezők. Ezt hozhatja a francia püspök szerte Európában.
A június 8-hoz, azaz Medárd napjához kapcsolódó népi megfigyelést sokan ismerik. Eszerint ha Medárd napján esik az eső, akkor 40 napig esni fog. Ha aznap szárazság van, akkor 40 napos száraz idő várható. Cikkünk írásának pillanatában az előrejelzések idén csapadékos júniusra készülhetünk: mind Medárd napjára, mind az azt követő napokra eső várható. Ki lehetett Medárd, és vajon miért hoz esőt?
A ma Szent Medárdként ismert férfi francia püspök volt az 5. és 6. század fordulóján. Észak-Franciaországban élt, Vermand, majd Noyon püspökeként. Életéről a történelmi források nem nagyon emlékeznek meg. Mátrai János piarista így ír Medárdról:
„Szelídsége, jámborsága a papság mintaképévé avatták. A noyoni püspöki székben az ősi pogányság ellen küzdve, az elharapódzott lopás bűnét ostorozta. Szent életéhez sok csodás esemény fűződik. A napszámosok, munkások védőszentje. közbenjárását kérjük jótékony esőért és országos csapás idején.”
Mátray János (1960) Keresztneveink. Szentek, vértanuk, névnapok. Ecclesia Kiadó.195. o.
Bálint Sándor szerint a szent életének semmi köze a nyár eleji esőzésekhez. A nép által megfigyelt, ismétlődő nyár eleji esőzést egyszerűen ehhez a szenthez kapcsolták, hisz az ő emléknapja szerepelt a naptárban.
A bukovinaiak szerint azért pont Medárd napjához köthető az esős idő beállta, mert hajdanában ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz. Ekkor negyven napon és negyven éjszakán át esett az eső, a földet elborította a víz. Csak Noé és családja menekedett meg.
(Forrás: Wikimedia Commons / Carly Lesser & Art Drauglis / CC BY-SA 2.0)
Az angol nyelvű Wikipédia ismertet egy olyan legendát, miszerint Medárdot gyermekkorában egy nagy eső idején egy kiterjesztett szárnyú sas óvta meg az esőtől. Ezért később a szentet gyakran ábrázolták sassal a feje felett. Azt nem tudjuk eldönteni, hogy mi volt előbb: az esős idő és Medárd összekapcsolása, és ebből született később a legenda, vagy előbb jött létre a legenda, és ezért kapcsolták össze pont Medárd nevét az esős idővel.
Medárdot emellett sokszor ábrázolják nevetés közben, ahogy kivillannak a fogai. Ezért fogfájás esetén is hozzá lehet fordulni. A szabadban munkát végzők és a szőlő- és gyümölcstermesztők is fohászkodhatnak jó időért. Bizonyos helyeken Medárdot tartják az utolsó fagyosszentnek.
(Forrás: Wikimedia Commons / Radek Linner / GNU-FDL 1.2)
Negyven napos esőt senki nem szeretne ugyan, de a negyven napos szárazság sem jönne jól a növényeknek. Így reménykedjünk abban, hogy Medárd hoz ugyan némi esőt, hogy megöntözze a földeket, de nem fog hatalmas esőzéseket és árvizeket ránk zúdítani. Egy kiadós zápor a gyümölcsöknek és zöldségeknek is hasznos lenne. Olvasóinktól Hajnal Anna esős, Görögdinnye című versével búcsúzunk. Hisz a mostani esők hatására nagyon korai dinnyefajták tán már kezdik érlelni gyümölcsüket.
Források
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások
Mátray János: Keresztneveink. Szentek, vértanuk, névnapok
@Sultanus Constantinus: Akár már frank is lehetett volna, elég közel élt a kortárs Klodvig hódításai előtti területeikhez (Vermand és Noyon nincs messze Arras meg Cambrai vidékétől). Meg aztán időközben sok germán járt arrafelé a vandáloktól kezdve a szvéveken át.
"A ma Szent Medárdként ismert férfi francia püspök volt az 5. és 6. század fordulóján."
Hát, ha az 5-6. században élt, akkor -- szerintem, még -- nem lehetett "francia" (legfeljebb gall(iai)), de ez már csak szőrszálhasogatás. ;)