Orbán, a szent
Mit tett Orbán azért, hogy szentté avassák? Régi történeteket porolunk le, miközben bejárjuk az országot és Európát. Végül pedig azon is eltűnődünk, miért kellett a kormánynak 2 millió forintot elköltenie egy csontvázra.
Idén egybeesik a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, a pünkösd és Szent Orbán, a szőlőtermelők védőszentjének ünnepe. A pünkösd elnevezéséről és a pünkösdi szokásokról korábban már írtunk, így most Szent Orbánra fókuszálunk.
Május 25-én van Szent Orbán emléknapja. Ha ilyenkor fagy, az ebben az időben virágzó szőlő károsodik a leginkább. Így Orbánt a negyedik fagyosszentnek is tekintik. A szőlőhegyeken gyakran állítanak neki szobrot, és Orbán napján körmenetben vonulnak a szoborhoz, jó termést kérve. Ha jó volt a termés az előző évben, a szobrot borral locsolják, ha rossz, megvesszőzik vagy sárral kenik be.
Emellett a néphagyomány Orbánnak tulajdonítja azt a rendelkezést is, hogy a szentáldozáshoz használt edényeket aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezt a történeti források azonban nem erősítik meg. Ennek ellenére a szentet általában kehellyel és szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni.
(Forrás: Wikimedia Commons / CC BY 1.0)
Az Orbán név a latin Urbanus rövid alakjából jött létre: Urbanus > Urbán > Orbán. A név jelentése ’városi, azaz római’ vagy átvitt értelemben ’finom, művelt ember’.
Lássuk most a tényeket: mi tudható a manapság Szent Orbán néven tisztelt I. Orbán pápáról? Nem sok. Annyi bizonyos, hogy ő volt az első a nyolc Orbán (latinul Urbanus) nevű pápa közül. Sőt, ő volt az első olyan pápa, akinek bizonyítékokkal alátámaszthatóan ismerjük pápaságának kezdetét és végét.
Orbán 222 és 230 között ült Rómában a püspöki székben, azaz ekkor volt ő a római pápa. Pápasága egybeesett Severus Alexander császárságával (222–235). Ez azért volt szerencsés, mert Alexander nagyon toleráns volt mind a keresztényekkel, mind a zsidókkal. Így az ő császársága alatt a római gyülekezet, élén I. Orbán pápával is viszonylag problémamentesen működhetett. A legújabb kutatások szerint I. Orbán pápa természetes halállal halt meg.
Ehhez képest az Orbánhoz kapcsolódó legendák egészen véres történetekről számolnak be. A Legenda Aurea szerint Orbánt Róma prefektus elfogatta és ólmos korbáccsal verette meg. Majd társaival börtönbe záratta, ahol Orbán megkeresztelte a börtönőrt és még három oda látogató embert. Ezért mindegyiküknek lakolni kellett. Egy bálványszobor elé vezették őket, hogy ott mutassanak be áldozatot, de Orbán imádkozni kezdett, így a szobor ledőlt, megölve huszonkét embert. Ezért bosszúból megszaggatták a keresztényeket, majd hamarosan meg is ölték őket.
(Forrás: Wikimedia Commons / Pleple2000 / GNU-FDL 1.2)
A kódexek lapjait számokkal jelölik, a lap két oldalát pedig a és b betűkkel. Tehát a 12a oldal a kódex 12. lapjának elülső oldalát jelenti, míg a 12b oldal ugyanennek a lapnak a hátsó oldalát.
A fenti legendára épített az 1526 körül keletkezett Érdy-kódex is, melyben Orbán pápa története jó másfélszer szerepel. A kódex írója ugyanis feltehetőleg rossz helyre kezdte leírni a szent történetét (294b oldal), ezért két hasáb elkészülte után áthúzta az egészet. Majd még a margóra is gondosan kiírta, hogy később hol található a történet a könyvben (329–330a).
A kutatók összevetették a történet kétszer lejegyzett részét, és több különbséget is felfedeztek a két változat között. Azt valószínűsítik, hogy a kódex szerzője az első változat leírásakor a Legenda Aurea latin szövegét fordította magyarra. A második változatot azonban már a tévedésből rossz helyre írt magyar fordítás alapján készítette el. Így fordulhatott elő, hogy a latin nyelvű legendában Almachius bíró az események passzív nézője, az első magyar fordítás szerint hagyja, hogy Orbánt ólmos botokkal verjék, a második verzióban pedig egyenesen ő parancsolja meg a verést.
Mégis, kinek a csontjai?
Akár természetes halált halt Orbán, akár megölték, valahová el kellett temetni. Sokáig az a nézet uralkodott, hogy hamvait a Coemetarium Praetextati nevű temetőben helyezték el, az ő nevét viselő sírkő alá. Ám ásatások során a Via Appián található Callixtus katakombában is találtak egy koporsót, amin Orbán neve volt. És ez a név szerepelt azon a listán is, amit a katakombába temetett személyekről készítettek. A vitát még nem sikerült eldönteni.
Ám úgy tűnik, I. Orbán legfontosabb csontjai nem is Rómában vannak, hanem hol máshol, mint Magyarországon! Szent Orbán teljes ereklyéje – koponyája és csontjai – a Tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozó, Szerencs szomszédságában levő Monokon, Kossuth Lajos szülőfalujában található. Az ereklyéket a falu katolikus templomában lehet megtekinteni.
(Forrás: Wkimedia Commons / Rakaszmisi / PD)
Hogy kerülhettek ide ezek az ereklyék? A csontokhoz fűződő történet szerint Orbán maradványai az 800-as évek második feléig Rómában voltak. Ekkor szállították át őket az elszászi Ernsteinbe. Andrássy István gróf 1771-ben XIV. Kelemen pápánál járt, és elpanaszolta neki, hogy kedvezőtlen időjárás esetén nem terem jól a tokaji szőlő. Ekkor a pápa Szent Orbán ereklyéit a grófnak ajándékozta. Andrássy abban az oroszlánlábakon álló, üvegezett ládában hozta haza az ereklyéket, amiben a csontok ma is láthatók.
Bár az ajándékozási okiratot megtalálták, az korántsem biztos, hogy valóban I. Orbán pápa csontjait őrzik az üvegkoporsóban – hiszen a pápa halálának körülményei sem ismertek, és azt sem tudják biztosan a kutatók, hogy hová temették. Annak kiderítésére, hogy lehetnek-e a Monokon őrzött csontmaradványok Orbán pápa csontjai, a Magyar Narancs információi szerint 2013-ban Balog Zoltán 2 millió forintot különített el az NKA miniszteri keretéből. Arról azonban, hogy az összeget felhasználták-e, és a vizsgálat milyen eredménnyel zárult, nem találtunk információkat.
Források
Kertész Ilona: Szent Orbán pápa legendájának két változata az Érdy-kódexben és kapcsolatuk a Legenda Aurea szövegével
Szent Orbán az angol Wikipédián
Jacobus de Voragine: Legenda Aurea. Szent Orbán
pontosn, Orbán, a bor szentje, akit a hitetlen Róma próbára tett.