A dobozolás napja
Az angol–amerikai boxing day ürügyén megint etimologizálunk: megvizsgáljuk, mi a kapcsolat a „bokszok” közt, és hogy hogyan függ össze a pikszis, a buksza, a puska és a buxus. Látni fogjuk, hogy ezekhez semmi köze az ökölvívásnak, a boxer kutyának, a boxerlázadásnak és a boxeralsónak, és hogy egyiknek sincs köze a boxbőrhöz és a sötétbőrűekre megvetően használt boxoshoz.
Ahogy terjed az angol ismerete a világon, és így természetesen Magyarországon, úgy ismerjük meg egyre több részletét az angol anyanyelvű népek szokásainak, hagyományainak. Ismerjük már a Bálint-napi – sőt Valentin-napi – köszöntéseket, a Halloween környéki jelmezeket, néhol ünneplik az apák napját is. Vannak aztán közös részei az angolszász és a magyar kultúrának, például a karácsonyt ők is, mi is megünnepeljük. Igaz, ott a Mikulás az ajándékosztó, és harisnyát kell neki kitenni, ahogy sok filmből értesültünk már. A karácsony kétnapos ünnep – sőt egyre inkább szünnappá válik már december 24. is. A karácsony utáni napnak az angol világban külön neve van: Boxing Day. Mi az, és miért így hívják?
(Forrás: iStockphoto)
A karácsony és másnapja
Karácsonykor a családtagok, ismerősök megajándékozzák egymást. Karácsony másnapján a cselédségnek juttatnak adományokat. A szokás, hogy a szolgálatban állók karácsonykor extra juttatást kapnak Magyarországon is él: ilyenkor sokan kedveskednek a postásnak, a díjbeszedőnek vagy a szemétszállítóknak, igaz nem naphoz kötötten, hanem még karácsony előtt, amikor utoljára arra járnak.
Van, aki szerint a szokás egészen az ókorig visszavezethető. Decemberben tartották Róma legnagyobb ünnepét, a Saturnáliát, ami a régi, szép aranykor emlékét idézte vissza, amikor még egyenlőek voltak az emberek és mindenki boldogan élt, míg meg nem halt. Egy egész héten át tartott „a legragyogóbb nap” (ahogy Catullus, pontosabban Devecseri Gábor mondja), az emberek egymást látogatták, gyertyát adtak egymásnak, ünnepelték a téli napfordulót – nehéz nem a karácsony egyik forrását látni ebben –, és az urak szolgáltak fel az asztalnál saját rabszolgáiknak – ez volna a boxing day előképe.
(Forrás: Wikimedia Commons / WolfgangRieger)
Miért boxing?
December 26. Szent István vértanú ünnepnapja.
A box [boksz] jelentése ’doboz’. Utalhat a Szent István-napi alamizsnagyűjtő dobozra. A híres, 17. századi angol naplóíró, Samuel Pepys (vigyázat, [pijpsz], nem [pepisz]!) említi, hogy 1663. december 19-én, szombaton, kifizette a cipészét, majd tett valamit „a fiúk dobozába” is. Itt tehát a mesteremberek karácsonyi megajándékozásáról van szó. Még korábbi szokás, hogy amikor a szolgák, inasok, szobalányok karácsony másnapján meglátogathatják rokonaikat, az uraság dobozba tett ajándékokkal, karácsonyi maradékokkal bocsátotta őket útjukra.
Új értelmet is kap ma a boxing day: karácsony után az üzletek hatalmas árleszállításokkal csábítják az ünnepekre való készületben megfáradt vásárlókat. Akik elcsábulnak, azok hatalmas dobozokkal mehetnek haza. Ezt az új szokást akár boxing weeknek (’dobozolós hét’) is nevezhetnénk, hiszen a leárazás sokszor egészen az év végéig tart.
(Forrás: vouchercodes.ca)
De akár a nagy mennyiségű karácsonyi csomagolóanyagtól való megszabadulás idejének is tekinthetjük a „dobozos” napot.
Doboz, pofon, bőr
Vajon tényleg van-e köze az öklözésnek (box) a dobozhoz (box)? Az etimológiai szótárak szerint nincs, a két szó hangalakjának egybeesése az angolban véletlen, sok európai nyelvben pedig az angolból származik.
A ’doboz’ jelentésű box görög-latin örökség. A görög πύξος [pükszosz] ’puszpángfa’ és πυξίς [pükszisz] ’(puszpángfából készült) doboz’ – ez utóbbi ismerős lehet a magyar kiesik a pixisből (vagy pikszisből) idiómából – latin megfelelője a buxus, ami egyszerre jelentheti a növényt és a fájából készült tárgyat. Magyarul is buxus-nak hívjuk a növényt, angolul pedig box tree (tree [trij] ’fa’). A német megfelelő, a Büchse [büksze] ’doboz, puska’ a magyar buksza és puska őse egyben.
Az ’ütés, pofon, öklözés’ jelentésű box-ot hangutánzónak tartják a szakemberek, tehát nincsen köze a ’puszpáng, doboz’ jelentésű boxhoz. Viszont az előbbiből származik a boxer ’ökölvívó’. A német „fejlesztésű” harcos kutyafajta neve, valamint a bokszolók viseletére hasonlító, hosszú szárú férfi alsó is innen kapta a nevét. Szintén harcos természetük miatt nevezték boxereknek annak a 19. századi kínai titkos társaságnak a tagjait, akik az idegenek befolyása ellen indították 1900-ban a boxerlázadást.
(Forrás: nappypantsfordogs.com)
A manapság ritkán használt kifejezés, a boxbőr névadója viszont egy szintén 19. századi londoni cipész, Joseph Box. Hogy az ő családjának a neve honnan van, azt nem tudjuk, de mindegy is, hiszen a nevek nem hordoznak jelentést. Viszont metonímiával átkerült a box a cipőkrémre (annak nem jutottunk nyomára, hogy ez magyar fejlemény-e). Lenéző kifejezésként volt használatos a négerekre régebben a boxos (mintha a bőrszínük a cipőkrémnek volna köszönhető), ma a cigányokra is használják.
Én eddig úgy tudtam, hogy az öklözős sport onnan kapta nevét, hogy boxban, azaz doboz alakú pályán űzik. Bár belegondolva ennek a neve mégsem box, hanem ring, ami gyűrű. :-)
@El Vaquero:
1. Ilyen kétségek esetén "hogy még hasonlukáskor se jönne elő" a B, F, G, (csak szó elején érvényes, ha előjön a D), C (Cs esetleg hallatszik), vagy Sz és Z.
Az első gondolatom: Mitől jönnnek elő, ha más zöngés mássalhangzók sincsenek a finnben?
De én semmire nem mondom (még magamnak sem), hogy lehetetlen, hanem előbb megvizsgálom a dolgot. Sokszor hónapokon keresztül, sokszáz példán. Csakhogy én finnül - s ehhez közel anyanyelvi szintű beszéd kellene ám - egyáltalán nem tudok, tehát vizsgáld át te. Vagy más.
A második gondolatom az, hogy még ha a Di/j torlódása valami mással elő is állítaná a G/Gy-t, ez ma már nem igazán érdekes, mert MÁR a finnek torka is képes zöngés hangokat kiadni. És az arcuk is lapos - a fog-ajakhang, az F számára.
Tehát nem azért nincsenek nekik ezek a hangok, mert akár pár ezer éve is ne lettek volna képesek már kimondani őket, hanem azért, mert a finn is egy (nagyon stabil) gyöknyelv. NEM VETT FEL fel "időben", vagyis a nyelv kialakulása előtt újabb gyökvázakat. Mert a messzi északon sokezer éven át nem volt neki honnan és kitől felvennie.
Megjegyzem a "bög-re" és a "bok-ály" (fa edény) is azonos eredetű lehet a "bog"-al, a "boká"-val".
A "késztetés eredmény" pár:
"*bogszt"/ "*bogd(t)" (pl. Duna-bogd-ány) volna.
G-k hang átalakulás: "boksz(t)"
önálló hangnak véve a "ksz"-t: "box"..
Mindig röhögök ezen az ősi hang beszólásokon. Mitől függ, hogy egy hang ősi? Egy hang szerintem csak egy hang, még csak bonyolultság szerint sem skálázódnak.
Ráadásul ez a hangozás is elég meredek, mert azt még csak elhiszem, hogy betű nincs rá egyes nyelvek ábécéjében, meg esetleg fonémaként nem szerepel, de hogy még hasonuláskor se jöjjön elő, az már kemény.
@Grant kapitány:
1. Még az óarab is fiatalabb, nemhogy a hébernél, de még a latinnál. is (Időszámítás utáni).
2. Az arab, az afro-sémi B hatására végleg lecserélte a P-t. Ez a folyamat (zöngésedés) részben a héberben is lejátszódott, de ott a sokkal régebbi szavakat (azok mássalhangzó vázait) nem változtta meg.
2. A pusát nem pont a "puska" szó, mint szerszám elődje, hanem csak - az értelmet tekintve - rokonszó.
"Mivel a P az ősi hang, a magyar puska és a héber pusát = kinyújtott kéz – rokonszavak."
Hogy lehet az, hogy egy ilyen ősi hang, mint a P, nincs meg az arabban?
Mivel a P az ősi hang, a magyar puska és a héber pusát = kinyújtott kéz – rokonszavak. A héber piszek = széttárta, kitátotta viszont a pikszis (jövevény) és (P/F) magyar fészek rokonszava – de a magyar doboznak más az eredete.
Még a görög is P-vel „ismeri” a puszpángot, aminek elődje a héber poszel = kifarag, peszel = szobor volt. Tehát a nagyon kemény fájú puszpángból faragták pl. a diszes dobozokat, stb.
Ezt a latin már, P/B kereszt hangváltozással, buxus-nak nevezi. Innen került (időrendben) tovább a német Büchse és az angol box.
Talán a "göb/ *bög, BÖK" a fakéreg bogos, bokros (szúrós ágacskás) részére utal a "boxer" (szúró, boxoló eszköz) elnevezés, amit ma többnyire fémből alakítanak ki, és amivel ha "bök(öd)sz" valakit, annak nagyon fájdalmas lehet a vége..:)
És hogyan kapcsolódik ide a "bök-öd-get" szó, ami valószínűleg párban is létezett: "*bököz, bökö(s)zte// böködte, böködött (bököd-ödt)"..:)
A szó jelentése (erősen) meg-szúr, varr volt.
A két jelentés szerintem összehozza az öklözés és a (varrott, összeböködött bőr) "doboz" jelentést (amíg nem ismerték a papír előállítási módot).
Elnézést az "ünnep rontásért:
"bök(ö)(s)z--ből (ö=o) szerintem lehet boksz-ól is, és akkor már a bőr kikészítésre szoruló marha (box)bőr sem idegen a témától .:)
Most az El Phedró karácsonyi ajándéka, hogy nem kötök bele az átírásokba. Ezzel kívánok neki boldog karácsonyt.