0:05
Főoldal | Rénhírek
Nyavalyatörés és franckarika

Szent Bálint napja

Az epilepszia a második leggyakoribb agyi megbetegedés. A hirtelen fellépő görcsrohamot évszázadokig démoni vagy isteni erők fellépésének tulajdonították. A ma már kezelhető betegségnek az okait is ismerjük. De hogy kerül a képbe a pofon, a frászkarika és a szentek sora?

Wenszky Nóra | 2012. február 14.

Sokszor kiszalad az ember száján az, hogy kapsz egy frászt vagy mi a nyavalya ütött beléd? Ha valaki nagyon megijed, akkor kitöri a frász vagy frászt kap. Ki gondolná, hogy ilyenkor az egyik legelterjedtebb agyi megbetegedéssel, az epilepsziával fenyegetőzünk? A betegség vezető tünete a görcsroham, ami legtöbbször bizonyos agyi területek működésének felerősödése következtében alakul ki. Míg az agyi működésben az epilepsziára jellemző mintázatok a népesség közel 10%-ában mutathatók ki műszeresen, az epilepszia diagnózisát csak az emberiség 0,5–1%-ánál lehet felállítani. Ennek ellenére körülbelül minden huszadik ember átél élete során legalább egy epilepsziás görcsöt.

Epilepsziások zarándoklata
Epilepsziások zarándoklata
(Forrás: Wikimedia Commons / Pieter Bruegel d. Ä.)

A rángógörcsre régen használt frász szó bajor-osztrák eredetű. A Frais ’görcsrohammal járó (gyermek)betegség’ szóból származik. Az osztrák szó előzménye az ófelnémet freisa ’veszély, ijedelem, romlás’ és a gót fraisan ’megkísért, kísértésbe visz’. A magyarban később kezdték a némethez hasonlóan ’ijedelem’ értelemben használni. Csupán magyar fejlemény a rángógörcstől független, ám ijedtséget okozó ’pofon’ jelentés.

Az epilepszia egyik ismert gyógyítási módja a frászkarikán való átbújás volt. A beteg fejét kellett átdugni a frászkarikán – azaz egy kör alakú kalácson vagy perecen –, abban a reményben, hogy ettől mintegy újjászületik és meggyógyul. Valószínűleg a frász ’epilepszia’ és a franc ’szifilisz, vérbaj’ szavak eredeti jelentésének elhomályosulása után alakult ki a franckarika kifejezés – holott kaláccsal vérbajt nem gyógyítottak, bár az is egy csúnya nyavalya.

Frászkarika
Frászkarika
(Forrás: Wikimeadia Commons / Bo491)

A nyavalya szláv eredetű szó, a magyarba valószínűleg valamelyik délszláv nyelvből került. Lássuk például a szerb-horvát nevolja [nevolja] megfelelőt. A szó első eleme a ne tagadószó, második tagja pedig a volja ’akarás’ jelentésű főnév. Tehát szó szerinti jelentése ’nem akarás, nem akart dolog’ volt. A szláv nyelvekben mai jelentése a ’kényszerűség, rosszkedv, balsors, szolgaság, szabadság hiánya’ jelentéskörben mozog. A magyarban ’ínség, baj, betegség, epilepszia’ jelentésben használatos a XIV–XV. század óta. Ismert még a nyavalyatörés változat is. Ennek magyarázata az lehet, hogy az epilepsziás görcsroham hirtelen tör rá az emberre.

A nemzetközi epilepszia szó a magyarban az 1800-as évek közepe óta használt orvosi szakkifejezés, mely a betegség latin elnevezésével (epilepsia) egyezik meg. A szó végső soron a betegség görög nevéből származik. A görög főnév az ’utolér, meglep’ jelentésű epilambanein igéből keletkezett, mely szintén a roham váratlan fellépésére utal.

Démonok és folyóvíz

Az epilepszia tünetegyüttesét az ókori orvosi könyvektől kezdve sok helyütt leírták. A betegség legrégibb ismert jellemzése egy Babilonból származó, mintegy 4000 éves agyagtáblákból álló orvosi kézikönyvben található. Az epilepsziáért elsősorban természetfeletti hatalmakat okol a leírás. Ebből e feltételezésből fejlődött ki a latin nyelvű irodalomban ismert szakkifejezés, a morbus sacer [morbusz szaker], azaz ’szent betegség’. Azt gondolták ugyanis, hogy a rángógörcs és az ezzel járó esetleges látomások annak köszönhetők, hogy démonok vagy isteni erők szállták meg a testet. Ennek egyik legismertebb példája Szent Pál megtérése.

Babiloni agyagtábla a British Múzeumból
Babiloni agyagtábla a British Múzeumból
(Forrás: Wikimedia Commons / Fæ / GNU-FDL 1.2)

Az epilepszia egy másik leírása az i.e. 400 körüli időkből származik, Indiából, ám ez nem számol a betegség isteni eredetével. Az egyik legősibb ájurvédikus kézikönyv, a Csaraka-szanhitá ismerteti részletesen az epilepszia – szanszkrit nyelven apasmara [ápászmára] ’eszméletvesztés’ – okait, tüneteit és kezelését is. Amellett, hogy az epilepsziát valami idegi problémának tekintették, úgy vélték, hogy a keleti hegyekben eredő folyók vize epilepsziát okozhat. A mű szerint a fokhagyma jó bizonyos típusú epilepsziák kezelésére, ám másutt azt állítják, hogy a fokhagyma fogyasztása, ha nem iszunk hozzá tejet,  epilepsziához vezethet.

Fokhagyma – ellene vagy érte?
Fokhagyma – ellene vagy érte?
(Forrás: Wikimedia Commons / Drilnoth)

Hippokratész, az i.e. V. században az epilepsziát az agy működési zavaraként írta le. Ám ez a nézet – a betegség isteni eredetű magyarázata mellett – feledésbe merült. Csak 1873-ban mutatott rá ismét egy londoni orvos, Hughlings Jackson, arra, hogy a rángógörcsért az agy bizonyos elektromos kisülései felelősek. Az elektroenkefalográf (EEG) egy orvosi műszer neve. A szó görög elemekből tevődik össze. Az elektro- ’elektromos’ előtag az élektron ’borostyán’ szóból származik, hiszen az elektromosság tudományos leírásakor egy borostyánrúd dörzsölése szolgáltatta az elektromosságot. A szó második tagja az enkephalosz ’agy, koponyában lévő’ szóból, míg a harmadik tag a graphó ’ír’ szóból jön. Az 1920-as években fejlesztették ki az agy elektromos tevékenységét vizsgálni tudó EEG (elektroenkefalográf) berendezést, mely már az agyban zajló folyamatos vizsgálatát tette lehetővé.

Ennek köszönhetően ma már tudjuk, hogy az epilepsziát többféle tényező okozhatja. Egyes esetekben genetikai eredetű az idegrendszer finom működésének a hibája, míg máskor sérülés, fertőzés vagy daganatos betegség áll a háttérben. Az epilepszia gyógyszeres kezelése csak a XIX. század második felében kezdődött. Akkor brómmal gyógyították a betegeket. Napjainkra már számos epilepsziaellenes szer létezik, melyekkel a betegek 75%-a rohammentessé tehető. Nagyon súlyos esetekben a betegség műtéti kezelését javasolják.

A gyógyító szentek

Az epilepsziagyógyszerek kifejlesztése előtt a betegség gyógyíthatatlan volt. A középkorban mintegy negyven szenthez lehetett fordulni a nyavalyatörés gyógyításáért. Hazánkban leggyakrabban Szent Vidhez (Szent Vitushoz) könyörögtek az epilepsziások. Ezen kívül többen Szent László nagyváradi sírjához is elzarándokoltak a gyógyulás reményében.

Szent Bálint epilepsziát gyógyít – egy szenteket bemutató cseh képeskönyvből, 1899-ből
Szent Bálint epilepsziát gyógyít – egy szenteket bemutató cseh képeskönyvből, 1899-ből
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ám az epilepsziát esetleg meggyógyító szentek közül a legismertebb Szent Bálint, más néven Szent Valentin. Mivel Itáliában a III. században több, kereszténységéért üldözött majd kivégzett Valentin is volt, egyértelműen nem dönthető el, melyikük volt valójában a későbbi, az epilepszia és a szerelmesek védőszentjeként ismert Szent Bálint. Számos olyan ábrázolás ismert, melyen Szent Bálint epilepsziát gyógyít. Ezért választották Szent Bálint napját, azaz február 14-ét az epilepsziások világnapjává. A szerelmesek mellett gondoljunk ekkor rájuk is.

Források

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

Tótfalusi István: Idegen szavak etimológiai szótára

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (15):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
7 éve 2012. február 14. 23:37
15 Fejes László (nyest.hu)

@Galván Tivadar: Furcsa is lett volna, ha azt írja: "Holnap Szent Bálint (Valentin) napja lesz, Mindjárt reggel korán"

Az eredeti egyébként ez:

 Tomorrow is Saint Valentine’s day,

  All in the morning betime,

 And I a maid at your window,

  To be your Valentine.

 Then up he rose, and donned his clothes,

  And dupped the chamber door.

 Let in the maid that out a maid

  Never departed more.

Arany ennek a fordításával próbálta a Bálint-nap kultuszát elterjeszteni Magyarországon, de akárcsak nemzeti eposzunkkal, ezzel is kudarcot vallott. Végül trafikosoknak, virágárusoknak, áruház-tulajdonosoknak kellett befejezniük művét...

7 éve 2012. február 14. 21:32
14 Galván Tivadar

@Fejes László (nyest.hu):

Szegény Arany János! Neki még fogalma sem lehetett, hogy a kései XX. -- korai XXI. sz.-ban mi lesz a trendi, úgyhogy nyugodt szívvel mert ilyeneket leírni: "Holnap Szent Bálint napja lesz, Mindjárt reggel korán"

A Valentin-napi kultusz keletkezésének magam is tanúja vagyok: a kádári diktatúra fölpuhulásával a nyolcvanas évek vége felé nálunk is nézhetővé váltak a nyugati (angol) tévéadások, a Valentin-nap onnan szivárkodott be a trafikosok, virágosok, áruház-tulajdonosok stb. lelkivilágába.

7 éve 2012. február 14. 20:20
13 doncsecz

@cicelle: Viszont szorul az illető gyógyszeres kezelésre átmenetileg, hogy megakadályozzák egy újbóli roham kialakulását. A kezelés eredményeként határozzák meg, hogy gyógyultnak tekinthető-e. Valaki nagyon rövid ideig szedd gyógyszert, valaki évekig, s rohamok egyszer sem jelentkeznek nála.

7 éve 2012. február 14. 14:44
12 maxval

Kellemes Nemzetközi Bálint-napot!

Velöntájn István (Stephen King Balint) (Büdösparasztfalva, 1893. február 29. - Hollywood, 1991. november 31.), magyar származású amerikai tudós, a szív alakú csokoládé feltalálója.

17 testvére volt, munkanélküli földművesek családjában született. A család olyan szegény volt, hogy csak egy csizmájuk és fél télikabátjuk volt. Velöntájnék háza egyetlen szobából állt, melyben három ablak volt, de csak az egyik volt beüvegezve. Hónapokig a család eldobott hamburger-csomagolópapírok szaglásával táplálkozott. Amikor azonban szülei felismerték István zsenialitását, testvérei eladták magukat gályarabnak, hogy a befolyt pénzből kifizethessék testvérük tandíját.

István az I. világháborúban orosz fogságba esett. A fogolytáborból elmenekült, nyolcezer kilométert gyalogolt a Behring szorosig, ahol átúszott a jégtáblák között az USÁ-ba.

Az amerikai Szenátus február 14-ét nyilvánította emléknapjának. Ilyenkor az amerikaiak szív alakú csokoládékat ajándékoznak egymásnak. Az utóbbi időben Velöntájn szülőhazájában is terjed az ünnep.

7 éve 2012. február 14. 14:12
11 Fejes László (nyest.hu)

@scasc: Új, vagy sem, a Szent Valentin használatos. Mást pedig a cikk sem állít.

7 éve 2012. február 14. 13:40
10 scasc

@Fejes László (nyest.hu): na, ez az... ha magad is rákattintasz, látod, hogy zömében neológ jellegûek az elôfordulások, és jellemzôen nem egyháziak. Nem ezt mondtam?

(Persze rontja a Gugli használhatóságát, hogy egyre jobban "személyre szabja" az eredményeket, azaz nem lehet arra építeni, hogy a másik is azt látja, amit te). De mindegy is.

7 éve 2012. február 14. 13:14
9 Fejes László (nyest.hu)

@scasc: Szerintem a szövegből teljesen egyértelmű: minden huszadik ember átesik egy epilepsziás rohamon, de orvosilag, műszerekkel csak minden tízezrediknél mutatható ki az epilepszia.

@scasc: Manapság ezt olyan könnyű ellenőrizni... www.google.com/?q=Szent+Valentin

7 éve 2012. február 14. 13:05
8 scasc

@cicelle: Így már világosabb...

7 éve 2012. február 14. 13:02
7 cicelle

@doncsecz: Világos. De az egyszeri epilepsziás görcsöt elszenvedőket nem sorolják az epilepsziás betegek közé, nem kapnak "epilepsziás" címkét, diagnózist. Ebből adódhat scasc statisztikai problémája.

Erről beszélek:

"Az epilepsziára legjellemzőbb, egész testre kiterjedő tónusos-klónusos (mereven rángó) görcsök (továbbiakban görcsök) nagyon gyakori jelenségek. A népesség 5%-a élete során legalább egy epilepsziás rohamot elszenved. Ezt csak akkor nevezzük epilepsziának, ha ezek az események rendszeresen és spontán ismétlődnek."

www.hazipatika.com/services/betegseglexikon/view/Epilepszia?id=45

7 éve 2012. február 14. 12:18
6 doncsecz

@scasc: Persze ahhoz, hogy konkrétan tudjuk valaki epilepsziás, roham is kell. Én személyes tapasztalatból mondom ezt. Valamilyen tényező kell, hogy előhozza belőlünk azt, ami a rohamot aztán előidézi.

@cicelle: Az epileszpiának több fajtája van, az egyszeri rohamon bárki áteshett. Ha nem ismétlődik meg (de lehet, hogy csak hosszú-hosszú évek után) akkor ez csak egyszeri, vagy alkalmankénti epilepszia. A tartós rohamok járó epilepszia elég súlyos vállfaj, igen megnehezíti az illető helyzetét, elég erős gyógyszereket kell szednie, sőt ha nem javul az állapota, az agy kéregtestjét akár át is metszhetik.

7 éve 2012. február 14. 10:33
5 cicelle

@scasc: Egyetlen epilepsziás rohammal még nem lehet "kiérdemelni" az epilepszia betegség diagnózisát. Rendszeres rohamok kellenek hozzá.

7 éve 2012. február 14. 10:15
4 scasc

No de a szövegnek ilyen értelmezés mellett sincs értelme (ill. ellentmondásos)

Legalább is számomra ha valakinek volt epilepsziás rohama, akkor az epilepszia diagnózisa felállítandó. Fordítva, valaha fellépett roham nélkül nem mondható epilepsziásnak (legfeljebb "az epilepsziára jellemzô [agymûködésbeli] mintázatok" alapján epilepsziára _hajlamosnak_).

De lehet, hogy azzal van baj, hogy nem vagyok orvos?

7 éve 2012. február 14. 09:48
3 doncsecz

@scasc: Az epilepsziára való hajlam mindegyikünkben benne van sajnos. Az ember ha bemeséli magának, hogy rohama támad, az előbb, vagy utóbb megtörténik.

7 éve 2012. február 14. 08:11
2 scasc

"Ám az epilepsziát esetleg meggyógyító szentek közül a legismertebb Szent Bálint, más néven Szent Valentin."

Hát, nem tudom. Tudom, hogy anyakönyvezhetô mind a Bálint, mind a Valentin, meg hogy a Ladó is ismeri V.-t, de _szentként_, egyházi kontextusban eddig csak Bálintként találkoztam vele. ("Szent Valentin" jellemzôen a "szerelem ünnepét" leíró, nem egyházi tekintélyû helyeken található, naiv "innováció".

De szívesen tanulok, ha ellenkezôjérôl tudsz tájékoztatni!

7 éve 2012. február 14. 08:07
1 scasc

"Míg az agyi működésben az epilepsziára jellemző mintázatok a népesség közel 10%-ában mutathatók ki műszeresen, az epilepszia diagnózisát csak az emberiség 0,5–1%-ánál lehet felállítani. Ennek ellenére körülbelül minden huszadik ember átél élete során legalább egy epilepsziás görcsöt."

No, ez sehogy sem jön össze, ugyanis az elsô mondat szerint max minden tízezredik embernek lenne epilepsziája. A minden huszadik ehhez több nagyságrenddel máshol áll. Persze lehet, hogy két különbözô definícióból kiinduló forrásból lett összeollózva (vagy egy ilyen összeollózottból átemelve) a két mondat. Így egymás mellett, mivel csak két külön paradigmában értelmezhetôk, ellentmondásos, értelmetlen.