A pápa neve
A római katolikus egyház márciusban pápát választ. Nem ismerjük sem az új pápa személyét, sem a leendő nevét. Az eddig ismert pápaneveket tekintjük át, hiszen valószínűleg bárki lesz az új pápa, ezek közül választ, mint mindig az utóbbi 1100 évben.
Mindenkit meglepett, amikor február 11-én lemondott a római katolikus egyház vezetője, a pápa. A meglepetést az okozza, hogy – amint arról szintén értesülhettünk – ilyesmi utoljára majdnem hatszáz éve, 1415-ben fordult elő. Kevésbé ismeretes, hogy feltételes lemondások a közelmúltban is születtek. VII. Piusz (1800–1823) attól félt, hogy Napóleon foglyul ejti, erre az esetre lemondással készült, de végül túlélte a császárt. XII. Piusz (1939–1958) a náciknak tulajdonított ilyen szándékot, ezért állítólag ő is úgy rendelkezett, hogy ha ez bekövetkezne, akkor őt lemondottnak kell tekinteni, és új pápát kell helyette választani. Sőt, XVI. Benedek közvetlen elődje, II. János Pál is kilátásba helyezte lemondását arra az esetre, ha testi gyengesége akadályozná feladatai ellátásában, de végül ő is élete végéig pápa maradt.
(Forrás: Szigetvári Péter)
XVI. Benedek pápasága várhatóan február 28-án közép-európai idő szerint este 8 óráig tart, március elején összeülnek a bíborosok, hogy megválasszák utódát. Természetesen folynak a találgatások az utód személyével kapcsolatban, de még ha tudnánk is, ki lesz ő, a nevével kapcsolatban továbbra sem lehetnénk biztosak. 1555-ben lépett ugyanis trónra az utolsó olyan pápa, II. Marcell, aki saját nevén pápáskodott – mindössze 22 napig. Mint azóta minden pápa, valószínűleg a következő sem a keresztségben kapott nevét fogja új tisztségében használni. Ha nem így volna, akkor a közelmúlt pápáinak neve Albin (Albino Luciani, alias I. János Pál), Károly József (Karol Józef Wojtyła, alias II. János Pál) vagy József Alajos (Joseph Aloisius Ratzinger, alias XVI. Benedek) lett volna. Megállapíthatjuk, hogy a vatikáninál jóval kevésbé izgalmas egy hagyományos királyságban az utódlás. Pontosan tudni például, hogy a szintén a minap lemondott holland királynő utóda legidősebb fia lesz, aki ráadásul a most is viselt nevén, Vilmos Sándorként fog uralkodni. Az angol királynőt pedig minden valószínűség szerint III. Károly vagy V. Vilmos követi a trónon.
Az egyedi nevűek
Az első pápát Péternek hívták. Az ő eredeti neve Simon volt, Krisztus nevezte el Péternek – pontosabban Kéfának, hiszen arámiul beszéltek, ez görögösen Kéfás, még görögösebben Petrosz. Maga Péter még nem tudhatta, hogy ő a pápa. Ezt a címet először a 3. század első felében élt alexandriai Héraklasz pátriárkára használták, de rá is már csak a halála után. Ettől függetlenül a római katolikus egyház Pétert tartja az első pápának, és így jön ki, hogy a jelenlegi pápa, XVI. Benedek, a 265. a sorban.
(Forrás: Wikimedia Commons / Eigene Aufnahme / GNU-FDL 1.2)
Pétert Linusz követte, ami a kockáknak nagy öröm, hiszen így a második pápa druszája a Windows-ellenesek kedvenc operációs rendszerének, a Linuxnak az atyja, Linus Torvalds. Vilmos pápa viszont még nem volt.
Péter, Linusz és a többi egyedi nevű pápa nem I. Péter, illetve I. Linusz néven volt pápa. A pápai trónon 1978-ban alig egy hónapot töltő I. János Pál viszont már sorszámmal együtt viselte pápai nevét, pedig nem tudhatta, hogy lesz azonos nevű utóda. Abban is első volt, hogy egyből két nevet választott, két közvetlen elődjéét, XXIII. Jánosét és VI. Pálét. Az őt követő II. János Pállal ketten alkotják a kétnevű pápák szűk csoportját.
A legnépszerűbb nevek
533-ban egy Mercurius nevű embert választottak meg pápának. Úgy érezte, nem volna ildomos, ha egy római isten nevét viselné a pogány Rómát éppen legyőző egyház fejeként, ezért kihirdette, hogy II. János pápa lesz a neve. Ezzel a választással folytatta a később legtöbb, 21 tagot számláló János pápák sorát, valamint ő lett az első, aki nem az addigi nevén lett pápa. Harminc évvel és öt pápával később talált követőre: az 561-ben megválasztott Catelinus III. Jánosként lett pápa. (Az eddigi utolsó János pápa a már említett XXIII. János, aki 1958 és 1963 között irányította egyházát.)
Újabb harminc év múlva, 590-ben lett pápa az első Gergely nevű ember, aki a második leghosszabb pápasort indította el, valamint névadója a ma is népszerű gregorián zenének. Hallgassunk egy kis gregorián Procol Harumot.
A ma legelterjedtebb Gergely-naptár is egy pápáról, a sorozat 13. tagjáról kapta a nevét. Gergely pápából az 1831 és 1846 között pápáskodó XVI. Gergely volt eddig az utolsó. Ezen a ponton a figyelmes olvasó felvethetné, hogy a Benedekek sora ugyanilyen hosszú, hiszen a jelenlegi pápa szintén 16. a sorban. Azonban míg az összes Gergely elismerten pápa volt, a Benedekek közül a 11. században élt X. Benedek ellenpápa volt, így a jelenlegi pápa sorszáma ellenére csak a 15. igazi pápa a Benedekek sorában.
A János pápák sorát a legendabeli nőpápa, Johanna színesíti. Ő a 9. vagy 11. században uralkodott volna, természetesen János néven, csakhogy egy körmenet alatt gyermeket szült, amibe vagy belehalt, vagy a lelepleződés miatt kolostorba küldték, vagy kivégezték. A még figyelmesebb olvasó már a Jánosok számánál is felkaphatta a fejét, hiszen – mint láttuk – az utolsó János pápa a XXIII. sorszámot viselte. Részben ez is egy ellenpápa miatt van: XVI. Jánost nem ismeri el a katolikus egyház pápának. A sor másik hiányzó tagja viszont sosem létezett: az egyetlen portugál származású pápa, a 13. század második felében uralkodó XXI. János egy korábbi számozási hibát kívánt javítani azzal, hogy nem a soron következő XX., hanem a XXI. sorszámot használta neve előtt. Tévedése miatt sose lett XX. János (sőt 20. bármilyen) pápa.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Népszerű nevek
A Jánosok, a Gergelyek és a Benedekek mögött alig maradnak le a Kelemenek: közülük az 1769-ben felszentelt XIV. Kelemen volt eddig az utolsó. Ő arról lett híres, hogy a meztelen embereket ábrázoló vatikáni szobrok kényesnek ítélt részei elé fügefaleveleket szereltetett. Később a leveleket levették.
(Forrás: Wikimedia Commons / Sputnikcccp / GNU-FDL 1.2)
Incéből és Leóból egyaránt 13-13 volt, őket a népszerű nevek rangsorában a Piusz követi, akik közül egyelőre a II. világháború alatt pápáskodó, már emlegetett XII. Piusz volt az utolsó.
Meglepő, hogy István pápa is kilenc (vagy tíz) volt. Azért kevéssé ismert, hogy ez is népszerű pápanév, mert az utolsó István pápa a 11. században élt IX. vagy X. István, aki kortársa volt a magyar I., azaz Szent István királynak. A számozási bizonytalanságot ez esetben az okozza, hogy még 752-ben megválasztottak egy István nevű pápát. Ezzel a névvel ő lett volna a második, csakhogy még felszentelése előtt meghalt. Így a következő, szintén István nevű pápát egyesek II. Istvánnak, mások III. Istvánnak nevezik – utólag, mert a pápák nevének számozása csak a 10. században terjedt el. Maga a katolikus egyház a 16. századtól egészen 1961-ig pápának tartotta a megválasztott, de felszenteletlen Istvánt, azóta viszont nem. A számozási kettősség öröklődik az utolsó István pápáig, aki – mint mindenki – történelmi időket élt, ott volt például Konstantinápolyban, amikor 1054-ben a keleti és a nyugati keresztény egyház kettészakadt.
Futottak még
Bonifác és Orbán pápa 8-8 volt, Sándor 7, Adorján és Pál 6-6, Celesztin, Miklós és Szixtusz 5-5, Anasztáz, Honoriusz, Jenő és Szergiusz 4-4, Félix, Gyula, Kallixtusz, Lucius, Márton, Szilveszter és Viktor 3-3. Tíz olyan név van, amit két-két pápa viselt, köztük a már említett János Pál. Marinusz pápa is kettő volt, de őket tévedésből később Mártonnak (latinosan Martinusz) vélték, ezért a második valóban Márton nevű pápa IV. Márton néven lépett trónra. A magyar Wikipédia viszont éppen a Marinusz nevet tartja tévedésnek, pedig a forrása szerint is a Marinusz név az eredeti.
Az utolsó pápa, aki olyan nevet viselt, amit korábban még egy elődje sem, Lando volt, aki 914-ben halt meg. Tehát elmondhatjuk, hogy az összes pápanév az első 900 évben jelent meg, azóta minden pápa egy elődje nevét viselte, akár már a szüleitől kapta azt a nevet, akár csak a pápai trónra lépve vette fel. I. János Pál sem kivétel, sőt, ő két elődjének is átvette a nevét.
Amit „nem lehet”
Az első pápát Péternek hívták. Őt több olyan pápa követte, aki a keresztségben ugyanezt a nevet kapta, de ők már akkor is új nevet vettek fel, amikor még nem volt általános szokás a pápasághoz nevet cserélni. A 10. századi XIV. János, majd a 11. században IV. Szergiusz, később a már emlegetett XXI. János, valamint V. Celesztin, VI. Kelemen, XI. Gergely, IX. Bonifác, II. Pál és VIII. Sándor is a Piètro, Pedro, illetve Pierre nevet kapta a keresztségben, de egyikük sem lett II. Péter pápa. Valószínűleg ezért fűződik ehhez a névhez a hírhedt Malakiás jóslat apokalipszise, amely szerint a soron következő Római Péter lesz az utolsó pápa, aki pusztulást hoz Rómára.
További olvasnivaló
@El Vaquero: Miért ne? Nem az van, hogy akiket ennek kereszteltek, az nem lehet pápa, csak ezen a néven nem szokás majdnem 2000 éve pápává válni. Én speciel választható vagyok, az más kérdés, hogy erre majdnem 0 az esély meg egyébként sem vállalnám :) De ott van Erdő druszám, majd ő.
Azt én sem értettem soha, hogy a pápák neve miért csak fix listáról kerülhet ki.
"Piètro, Pedro, illetve Pierre nevet kapta a keresztségben, de egyikük sem lett II. Péter pápa"
Na, akkor a mi Phídörünkből sem lesz már phoup :D
„az összes pápanév az első 900 évben jelent meg, azóta minden pápa egy elődje nevét viselte” Hát akkor ez is megdőlt.
@Szajci: Nem értek hozzá, plusz ennek van aktualitása. Magyarul a „pápa”, jelző nélkül, Róma püspökét jelenti.
A kopt pápákról nem írnál cikket? (a mostani címet viszont jó lenne egyértelműsíteni a kopt pápák miatt is :) )
A Nyest apokalipszise. :))
"Az első pápát Péternek hívták."
Így már értem, miért pont Szigetvári Péter írta a cikket. :D