A kereszt
A keresztények először nem a keresztet használták saját jelképükként, és a feszület csak az után terjedt el, miután a rómaiak betiltották a keresztre feszítést mint halálnemet. Mára rengeteg változata létezik, de ezek körül sok a félreértés is. Miért használ a pápa sátánista jelet?
Közismert szimbólumok nyomában járó sorozatunkban ezúttal a kereszt kerül sorra. Ennek a jelképnek rengeteg változata van, így mindre nem tudunk kitérni, de a legfontosabbakat és legérdekesebbeket igyekszünk sorra venni. Voltak-e keresztek a kereszténység előtt? Miért nem vetnek keresztet a reformátusok? Mit jelképez a keresztégetés? Utánajártunk...
(Forrás: Wikimedia Commons)
Időszámításunk előtt
A két egymást metsző szakasz alkotta kereszt rendkívül kézenfekvő jel – az őskorból is fennmaradtak falba vésett keresztek, de ezekről nem tudjuk, pontosan minek a jelölésére szolgáltak. Kimondottan vallási jelentésű keresztszerű jelképek már jóval a kereszténység előtt is léteztek, például ilyen volt az egyiptomi ankh (☥). Az ankhot a tetején látható hurok különbözteti meg a jóval későbbi keresztény kereszttől, és az egyiptomi ábrázolásokon ezt a hurkot gyakran fogantyúként is használták:
(Forrás: Wikimedia Commons „ title=)
Számos különböző elképzelés létezik arról, honnan ered az ankh formája: az emberi szaporodószervektől a bika gerinccsigolyájáig mindent beleláttak már a kutatók. Annyi biztos, hogy az egyiptomiak az élet és az egészség jelképeként használták, de hogy miért éppen ilyen alakú volt, az valószínűleg már soha nem fog kiderülni.
De nem kell Egyiptomig mennünk; a körbe írt kereszt vagy kerék az ókorban Európa-szerte elterjedt jelkép volt, napkereszt néven ma leginkább a különböző okkult és misztikus csoportosulások körében népszerű. Olykor a neonácik is használják a számos országban betiltott horogkereszt helyett, mint árja szimbólumot.
(Forrás: Wikimedia Commons / Dbachmann / GNU-FDL 1.2)
A halaktól a feszületig
Az első keresztények körében a hal volt népszerű szimbólum, mert a „Jézus Krisztus, Isten fia, megváltó” szavak kezdőbetűi görögül kiadták az ikhthüsz, ’hal’ szót. Ráadásul a halak és a halászat az evangéliumokban is rendre előkerültek – például Jézus Márk evangéliumában ezekkel a szavakkal hívta az első apostolokat: „Gyertek, kövessetek, és emberek halászává teszlek benneteket.” (Mk 1, 17, Szent István Társulat ford.)
A hívők eleinte tartózkodtak a kereszthalál közvetlen ábrázolásától, de az egyházatyák írásainak tanúsága szerint már az i. sz. 3-4. évszázadban a kereszténység jelképe vált a kereszt. A feszület, azaz a kereszt Jézus testével együtt, azonban csak a 6. évszázadban jelent meg. A keresztrefeszítés ekkor már nem volt szokványos kivégzési mód (a Római Birodalomban 337-ben betiltották), így az emberek ekkor már valószínűleg nem egyszerűen a gyilkos eszközre gondoltak a kereszt láttán, hanem kimondottan a vallással asszociálták.
Jóval később, a reformáció során a kereszt több országban is az ellenreformációval, a katolikus egyházzal kapcsolódott össze. Magyarország is ide tartozik, ezért hazánkban a reformátusok kerülik a kereszt használatát. Természetesen azért továbbra is keresztényeknek vallják magukat, csak ezt nem külsőségekben kívánják megélni. A reformátusok keresztet sem vetnek, míg az evangélikusok megtartották ezt a szokást.
Jézus kereszthalála az európai kultúrkör egyik kulcsjelenete, így a vallás mellett a művészetekben is igen gyakran megjelenik. Most egy szokatlan példát mutatunk – James Tissot, tizenkilencedik századi francia festő Jézus szemszögéből festette meg a keresztrefeszítést:
(Forrás: Wikimedia Commons „ title=)
Variációk egy témára
Ha ma Magyarországon a keresztény keresztről van szó, a többség a latin keresztre gondol, de számos másféle kereszt is létezik. Az ortodox kereszt kettős kereszt – a felső, rövidebb egyenes a Jézus keresztjére szögezett „Názáreti Jézus, a zsidók királya” feliratú táblára utal. Lejjebb lábtartót láthatunk, ez az orosz ortodoxiában általában ferde, a görögben egyenes:
(Forrás: Wikimedia Commons)
Szent András apostolt a legenda szerint X-alakú keresztre feszítették, saját kérésére, mert nem tartotta magát méltónak arra, hogy ugyanolyan kereszten haljon mártírhalált, mint Jézus. Ezt a típusú keresztet ma andráskeresztnek nevezik. Szent András vértanúhalálának efféle ábrázolásai csak a középkorban jelentek meg, így a történet valóságalapja kérdéses. Az andráskereszt mindenesetre széles körben elterjedt; a skót zászlón például azért szerepel, mert az apostol Skócia védőszentje.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Ellenkeresztek?
A fordított latin keresztet Szent Péter-keresztnek nevezik, mivel a hagyomány szerint az apostolt fejjel lefelé feszítették meg. A valószínűleg középkori eredetű andráskereszttel szemben Szent Péter szokatlan keresztjéről már több ókori forrás is beszámol, többé-kevésbé ugyanazzal a magyarázattal: Péter nem érezte méltónak magát arra, hogy Jézushoz hasonlóan haljon meg.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Ma a fordított keresztről valószínűleg a legtöbb embernek a sátánizmus vagy általában a keresztényellenesség jut eszébe, de ez a jelentés jóval újabb keletű. (Sokan túláltalánosításra is hajlamosak: többször találkoztunk már azzal a kérdéssel, hogy a fejjel lefelé fordított menóra szimbolizálhatja-e a zsidóellenességet. A zsidóságban semmiféle ilyen jelentése nem ismeretes.) A katolikus egyház néha ma is használja a fordított keresztet, mint pápai jelképet, hiszen a pápa Szent Péter utódja. A következő videóban II. János Pál pápa ül Péter-kereszttel díszített trónuson:
Mi a helyzet a keresztek elpusztításával? A kereszténység legtöbb irányzata ellenzi az efféle cselekedeteket, de az amerikai szélsőjobboldali Ku-Klux-Klan rendszeresen tart keresztégetéseket erődemonstráció és megfélemlítés céljából. Ez szándékuk szerint nem keresztényellenes megnyilvánulás, hanem épp ellenkezőleg, a kereszt ragyogását és erejét jelképezi. Az égő andráskereszt régi skót hadba hívó jel volt (hasonlóan a magyar véres kardhoz), innen vehette át a Ku-Klux-Klan is, csak a jelkép formája változott meg időközben.
(Forrás: Wikimedia Commons / Confederate till Death / CC BY-SA 3.0)
A magyar szélsőjobbon szintén elterjedtek a különböző keresztek, habár égetni egyelőre még nem szokás őket. A tiltott önkényuralmi jelképek közül már írtunk a horogkeresztről, legközelebb pedig terveink szerint a nyilaskereszt következik!
További olvasnivaló
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (34):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Krizsa: Én csak Tőled - na és a Kereszt címszótól szerettem volna megszabadulni !
Nem gondolhatod komolyan, hogy nem tudnám beütni a keresőbe, hogy: "barcelonai rovás lelet" ?
- Mivel nem nagyon titkoltad a kilétedet, a kereszt, keresztel, keresztény - szavaktól sem
vártam sokat. - A nyelvészek nem tudnak különbséget tenni a szavak eredete és a szavak nyelvbe
illeszkedése között ! Tele van velük az etimológiai szótárunk.
- Ráadásul, mivel a korábbi bejegyzéseidet is olvashattam (mondjuk a nem túl régi: Aki nem
tud sumerül ... 22.), azt is láthattam, hogy olyasmihez is hozzászólsz, amihez a leghalványabb
fogalmad sincs, és ez hiteltelenné tesz abban is, amihez pedig biztosan nagyon értesz !
Ez van - hogy egy babiloni szavunkat használjam.
Az ilyen típusú blog akkor érdekes és akkor ér valamit, ha a belépők a cikkszerzőket okosítják és nem egymást.
@szigetva: Ez egy állkérdés, mivel az előzőekben már elhangzott a válasz.
De mivel nekem úgy se hinnél, kiindulásul a Constantinus Porphyrogenitus: De thematibus et
De administrando imperio. (Bekkerus,I. Weberi, Bonnae, 1840.) - című könyvet ajánlom,
mert ezt az eredetiből kell olvasni. Ebben, a szláv és a magyar nép számára is fontos forrásokat tartalmazó írásban a szerző a szlávokat: pogányoknak, a magyarokat pedig: szenteknek - nevezi;
ami már eléggé jól eldönti a kérdést.
- És óvakodj a Moravcsiktól !
@at.ti.la: Szerinted mikortól datálódik a „magyar kereszténység” és mikortól a „szláv”?
@at.ti.la: Üsd be, hogy "barcelonai rovás lelet" ...de még a Nyest is foglalkozott ezzel nemrég (persze fintorogva).
Ha elmész is, azért olvasd a Nyestet (amíg még érdemes). Nekem is, annak ellenére, hogy az új hozzászólások listájáról már egy éve szó nélkül kilöktek, az éri meg itt, hogy nagyon sok új ötletet kapkodok ki a cikkekből. Persze, ezt akkor is megtehetném, ha csak olvasnám őket. Ezért nem sokat érdekel, hogy mit csinálnak. Pénzem elég kevés van - olyan hülyeségekre nincs, hogy az egyedülálló megkülönböztés miatt bepereljen őket.
@szigetva: Minden megjegyzéseddel lejjebb küzdöd magadat !
Ezek szerint az istenszülő: ϑεοτόκον - kifejezésről sem hallottál.
Még a görög kereszténységben is - vagy félévezreden át ölték egymást
az isten fiának és az isten anyjának hívei.
- És valószínűleg magyar iskolában se jártál, mert ezt még abban is tanítják !
(Az ember tragédiája. Tizenharmadik szín.)
A tudás pedig: nem az amit mindenki tud, hanem: az amit nem tud senki !
De mi már ezt se fogjuk megbeszélni !
@at.ti.la: Ja, ha neked a keresztény nem azt jelenti, hogy Krisztushívő, akkor persze lehet. De akkor valami más nevet is használhatnál rá, mert ez megtévesztő. Ha nincs különösebb oka, akkor érdemes a többség által ismert és elfogadott megnevezéseket használni dolgokra.
@Krizsa: - Valamiben így még szerencsésnek is mondhattam volna magamat, de sajnos a rövidebb
változataiba már belebotlottam !
- Örülök azért, hogy mint: "... új ..." - a kereszt alá gyűjthettem a híveket.
A "... barceloniai ..." - még érdekelt volna, de nincs már "... 7000 ..." évem;
úgy hogy - távozom !
@szigetva: A magyar kereszténység - legalább egy évezreddel korábbi a szlávénál !
- És azt, hogy nem értetted meg a problémát, a megjegyzésedből: "... Cirill és Metód a magyarok kereszténnyé válása előtt működött ..." - jól látni lehet.
Az angol (és a hozzá hasonló) nem keresztez, hanem inkább: vizez (baptize), és biztosan nem keresztény, hanem: krisztushű (Christian);
ahogyan a szláv se keresztény, hanem ugyancsak: krisztushű (християнин);
és a görög sem keresztel, hanem: vizez (βαπτίζω), még keresztje sincs, csak: fája (σταυρόν),
és ő is csak: krisztushű (Χριστιανούς) !
A magyar viszont, mint valamikor a nagymamám is a kenyér felvágásakor: keresztel,
tehát keresztje is van, és ráadásul keresztény: kereszt alatti - is;
mert a hogyan a kereszt is, a keresztény - szavunk is babiloni !
A keresztény ugyanis - szó szerint: kur-ist é ny, kereszt alattin levő.
A magyar kereszténység tehát: a görögnél is ősibb babiloniból ered, amelynek középpontjában
egyébként: Mária - van; de ezzel már igazán nem terhelnélek.
@mederi: "... ker(l)eszt ... köröszt ..." - azt hiszem, mi jobb lesz, ha elbúcsúzunk egymástól !
@Sultanus Constantinus: A spanyol se jó, mert a spanyol sem keresztel, hanem: vizez;
tehát a spanyol kereszténység: a görögből ered.
- De ez inkább csak egy költői kérdés volt, mert úgy se tudnátok jó példát rá felhozni !
Spanyolul cruz, cruces.
keresztre feszít: crucificar
keresztez: cruzar (cruzo, crucé)
(meg)keresztel: bautizar.
@szigetva:
A kell szavunk eredete pl. úgy tudom, hangtanilag illeszthető a "kél" (kel) szavunkhoz.
Ha nem csak hangtanilag közelítünk, hanem pl. a "kér"--"ker-ül" (késztetéspár "kerít/ kerül")--ker(ü)l----kerl--kell átalakulást is feltételezzük, amihez az "-(e)dt" (szintén eredmény oldali, de más alakban fellelhető) toldalék kapcsolható, nem csak az én elmémben létezik..
-Ma használatos késztetés eredmény toldalék alakzatok, pl.:
-ít/ ül (-úl, -ól, -el, -öl),
-szt/ -dt,
--int/ -an (-en)..
Az ezekből alkotott szavak azt gondolom nem csak igék, hanem főnevek, határozó szók is lettek, sokszor hangtani változások (pl. mássalhangzó hasonulás, hosszú mássalhangzó röviddé "halványulása") után..
@mederi: Ezek a ker(l)e(d)t féle dolgok nem csak a te elmédben léteznek? Nem meggyőző ilyen „adatokkal” dobálózni.
@at.ti.la: 17
A "késztetés - eredmény" szókapcsolatok "mintázatának" sokasága található a magyarban, ami úgy vélem, alátámasztja azt az állításomat, hogy a
ker(l)eszt // ker(l)e(d)t szótöve "ké(r)", a
köröszt // köröd, körödte (körötte) szótöve "kő(r)" lehet.
-A res(z)t (ress, reszt-el) // red (=vörös), redteg (retteg), redts (rec(c)seg) késztetéspár (reszt(el)/ redt(eg)) analógiái más szóösszetételekben (akár mély hangrenddel) is jelen vannak, nem csak a "ker(r)eszt"-ben:
pl.
forraszt/ forradt, für(l)öszt/ für(l)ödt--fülleszt/ fülledt,
mállaszt (márlaszt)/ mállott (márlodt)...
-A "ker(l)eszt" --kelleszt ---ke(l)leszt // "ker(l)e(d)t", kéredt (kéred, kéret) kerledt (kellett) késztetéspárokban ha a k=g, az l=j, a témához kapcsolódó "gerjeszt/ gerjedt" szópárt kapjuk. (pl. Tüzet gerjeszt, haragra gerjed, stb..)
@at.ti.la: Azért Cirill és Metód a magyarok kereszténnyé válása előtt működött. A problémádat tökéletesen értem, arra akartam felhívni a figyelmedet, hogy egy téves kiindulópontból indulsz, hogy ti. a magyar "kereszt" és "keresztény" összefüggne. Nem így van, viszont sok más nyelvben összefügg vagy a "keresztel" és a "keresztény" (angol), vagy a "kereszt" és a "keresztel" (bulgár és magyar).
De valójában nem akarnám megtörni a prófétai lendületedet, csak jelzem, hogy az elméleted ténybeli megalapozottsága nem túl erős.