0:05
Főoldal | Rénhírek
Jelképek

Sarló-kalapács

Magyarország címerében sosem volt sarló-kalapács, Ausztria címerében pedig most is van. Kommunista ország lenne nyugati szomszédunk, vagy véletlen egybeesésről van szó? Az osztrák címer születésekor Oroszországban még a mára elfelejtett eke-kalapács volt népszerű.

Takács Boglárka | 2012. június 5.

Tovább vizsgáljuk az önkényuralmi jelképeket! A sorozatunk előző részében bemutatott vörös csillaggal szemben a sarló-kalapács értelmezése sokkal könnyebb. Míg a vörös csillag esetében vitatott, hogy honnan ered a csillag forma, miért éppen ötágú és így tovább, azzal kapcsolatban teljes az egyetértés, hogy mit jelent a sarló és a kalapács. De a téma emellett még számos érdekességet tartogat.

Sarló-kalapács a Szovjetunió címerében. Egyértelműen kommunista jelkép?
Sarló-kalapács a Szovjetunió címerében. Egyértelműen kommunista jelkép?
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az ismeretlen előd

A sarló a parasztságra, a kalapács a munkásságra utal, a kettő együtt pedig ezeknek a társadalmi osztályoknak az összefogását fejezi ki. A sarló-kalapácsot az oroszországi kommunisták használták először saját szimbólumukként, de a jól ismert ábra csak fokozatosan alakult ki, az 1910-20-as évek folyamán.

Az eke és kalapács szimbólumot ne keverjük össze az ék és kalapáccsal – ez utóbbi a bányászság jelképe.

Eleinte a parasztságot nem a sarló, hanem az eke szimbolizálta, de ekét meglehetősen nehéz rajzolni, ráadásul a keresztbetett eke és kalapács távolról inkább csak krikszkraksznak hat. Találhatunk például olyan orosz polgárháborús jelvényt, amin még az eredeti eke-kalapács kombináció szerepelt. Magyarországon a Tanácsköztársaság ikonográfiájának szintén része volt az eke-kalapács, az Érdemrendek-Kitüntetések fórumon több példa is található.

Eke-kalapács
Eke-kalapács
(Forrás: izhig.ru)

Érdemes megfigyelni, hogy ekkoriban még nem volt rögzített a két eszköz egymáshoz viszonyított elhelyezkedése: a kalapács lehetett bal és jobb oldalt is. Az eszközök főtengelyükkel nem feltétlenül a vízszinteshez viszonyított 45 fokos szögben (tehát X alakban) álltak, állhattak kereszt (+) alakban is, vagy bezárhattak más szöget, ahogyan épp a rajzolónak tetszett.

A mai sarló-kalapácsos változat 1923-ban került fel a szovjet zászlóra és címerre, és innentől elrendezése gyakorlatilag nem változott. Ezt tekinthetjük a sarló-kalapács érett formájának.

A Szovjetunió zászlaja
A Szovjetunió zászlaja
(Forrás: Wikimedia Commons)

Világszerte elterjedt

A kommunizmus szimbólumaként később számos más zászlóra és címerre is felkerült a sarló-kalapács. A Szovjetunió összes tagköztársaságának címerén szerepelt, kisebb grafikai eltérésekkel: az Üzbég SzSzR címerén a hagyományostól eltérő formájú volt a sarló, a Grúz SzSzR címerén pedig a két eszköz lejjebb, a sarló nyelénél metszette egymást. Mára a szovjet utódállamok egyike sem használja címerében a sarló-kalapácsot, egyedül a Moldovától elszakadt és csak néhány másik szakadár terület által elismert Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaság (Transznisztria) címerében és zászlaján találhatjuk meg ezt a jelképet.

A kínai zászló eredeti tervén is megjelent a sarló-kalapács, méghozzá a nagy sárga csillagba írva, de ezt az elrendezést végül elvetették, mert túlságosan a Szovjetunió zászlajára emlékeztetett. A Kínai Kommunista Párt zászlaján viszont a mai napig ott az ismerős szimbólum, csakúgy, mint számos más kommunista párt lobogóján.

A kínai állampárt tavaly ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját
A kínai állampárt tavaly ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját
(Forrás: Wikimedia Commons / Haha196 / CC BY-SA 3.0)

Találkozhatunk még sarló-kalapáccsal néhány a szovjet korból megmaradt emblémán is. A legnagyobb orosz légitársaság, az Aeroflot logója a mai napig a szárnyas sarló-kalapács, habár a cég hivatalos weboldalán már csak igen diszkréten szerepelteti ezt a jelképet.

Egy kis hazai

Érdekes, hogy a magyar címer sosem tartalmazott sarló-kalapácsot! Az 1919-ben csak 133 napig fennálló Tanácsköztársaság eltörölte a korábbi címert, de nem vezetett be helyére újat, ráadásul – mint fentebb láthattuk – ekkor még a ma ismert sarló-kalapács nem is létezett. Az újabb hatalomátvétel után, 1949-ben a kommunisták valóban szovjet jellegű címert vezettek be, de az úgynevezett Rákosi-címerben sarló helyett a kalapáccsal keresztbetett búzakalász jelképezte a parasztságot, az 1957-ben bevezetett Kádár-címerben pedig csak a vörös csillag volt látható.

A Rákosi-címer
A Rákosi-címer
(Forrás: Magyar Wikipédia)

Mint ezen a példán is megfigyelhető, a kommunista címerekre általánosságban igaz, hogy antiheraldikusak: a címertan szabályait figyelmen kívül hagyják, például gyakran nem tartalmaznak címerpajzsot. Ez nem feltétlenül a tervezők tudatlanságából eredt – a kommunisták szándékosan szakítani akartak a feudális hagyományokkal.

Gyakori elem volt még a kommunista címereken a szintén a parasztságra utaló búzakoszorú, ez mind a Rákosi- mind a Kádár-címeren megjelent. (Szokatlan variáció ugyanerre a témára a keletnémet zászló és címer: ezeken a búzakoszorú a parasztságot, a kalapács a munkásságot és a körző az értelmiséget jelképezte.)

Magyarországon a tiltott önkényuralmi jelképek listája csak a sarló-kalapácsot sorolja fel, a kalapács és búzakalászt vagy az eke és kalapácsot nem. Ezek szabadon használhatóak, de nem népszerűek, a mai magyar kommunisták inkább a szintén tiltott vörös csillag használatáért küzdenek.

Ausztria kommunista ország?

A sarló és a kalapács egyértelműen összekapcsolódik a munkásmozgalommal, de csak a kommunisták használják ezt a szimbólumot? – Korántsem, és az ellenpéldához messzire sem kell menni, csak ide a szomszédba. Magyarországon kevéssé köztudott, hogy Ausztria címerében a sas sarlót és kalapácsot tart karmai között. Ez is a kommunizmusra utalna? Mit jelképeznek a sas törött láncai – talán a proletariátust, amely „csak láncait veszítheti”?

Ausztria hivatalos címere
Ausztria hivatalos címere
(Forrás: Wikimedia Commons)

Kézenfekvőnek tűnne, hogy mindezek a kommunizmus szimbólumai, de nem így van. A sarló és kalapács az eredeti szovjet értelmezéshez hasonlóan – de attól valószínűleg függetlenül – a parasztságra és a munkásságra utal, a törött láncok pedig Ausztria náci uralom alól való felszabadulására emlékeztetnek. (Egy harmadik társadalmi osztály is előkerül: a sas koronája a polgárság jelképe, nem a Habsburgoké.) A címert egyébként 1919-ben, az első osztrák köztársaság idején vezették be, ekkor még – értelemszerűen – láncok nélkül.

Az első terveken a fennmaradt feljegyzések szerint sarló helyett búzakalász szerepelt, ez is arra mutat, hogy nem a sarló-kalapács egyszerű átvételéről volt szó; ráadásul, mint feljebb láthattuk, a sarló-kalapács kiforrott formájában ekkor még nem létezett.

Mindenesetre még az osztrákokat is a kommunizmusra emlékeztette a címer: a fasiszta Dollfuss-rezsim 1934-ben épp ezért távolította el róla a sarlót és a kalapácsot. 1945-ben mindkét eszköz visszakerült a címerre, és a törött láncokat is hozzáadták. Ma időről időre felmerül az eltávolításuk igénye, de a közvéleménykutatások szerint a lakosság túlnyomó többsége a megtartásuk mellett van.

Végezetül megosztanánk egy apró érdekességet – a sarló-kalapács a Unicode szimbólumok között is megtalálható, így ha van telepítve megfelelő betűtípusunk, szövegbe beillesztve is láthatjuk: ☭.

További olvasnivaló

A magyar címerről

Sarló-kalapácsos zászlók és címerek gyűjteménye a Flags of the World weblapon: első oldal, második oldal

Ausztria szimbólumai (letölthető könyv, németül) – a 121. oldalon látható a búzakalászos címerterv rekonstrukciója

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (13):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
7 éve 2012. június 7. 14:21
13 maxval
7 éve 2012. június 5. 21:32
12 scasc

@varpho: Nem csak azt jelképezheti, de van némi áthallása.

És egy címernél, ami pont a monarchia megszűnése kapcsán keletkezik: szokatlan volna. Ahhoz túl sok a szimbolikus ereje. Ne feledjük: Csehországnak és Lengyelországnak említetted címerét nem éppen az uralkodó trónfosztása és elkergetése után kapta, hanem éppen egy antimonarchisztikus-antifeudális rendszer megdöntése után, úgyhogy egészen más szentimentalitása van, stb.

7 éve 2012. június 5. 21:19
11 istentudja

Istenem,milyen jó látni ezt a sok szép szimbólumot.

7 éve 2012. június 5. 20:16
10 varpho

@scasc: a korona nem csak monarchiát jelképezhet, Csehország vagy Lengyelország címerein is látható, pedig mindkettő állam köztársaság.

7 éve 2012. június 5. 20:02
9 scasc

@Pierre de La Croix: Igen jól látod, mert ugye köztársaság, és nem királyság, hülyén nézne ki a korona. Ilyet csak MO tud produkálni :-)

De ha lent elolvasod a korábbi hsz-emet, látod, hogy az a várOSfal a polgárságot jelképezi a sarló és kalapács parasztsága és munkásosztálya mellett.

7 éve 2012. június 5. 15:05
8 doncsecz

@varpho: Kétvölgy községben, commons.wikimedia.org/wiki/File:R%C3%BCsics-kereszt,_Ritkah%C3%A1za. Ennél közelebbi kép nincs róla, így nem, vagy csak alig látszik a jel.

7 éve 2012. június 5. 14:42
7 Pierre de La Croix

Én látom rosszul, vagy a sas fején az nem egy korona, hanem várfal három bástyával?

7 éve 2012. június 5. 13:43
6 varpho

egy régi Tuva címerében pedig gereblye és kalapács látható:

www.heraldicum.ru/russia/imagebig/tuva20s.gif

7 éve 2012. június 5. 13:37
5 varpho

@doncsecz: és hol pontosan található ez a kőkereszt? mert nagyon érdekesen tűnik. :)

7 éve 2012. június 5. 13:35
4 scasc

Mindenesetre a kommunizmustól függetlenül, de a huszadik századi munkás-paraszt-proletár mozgalomtól és eszméktől nem függetlenül került oda az a sarló és kalapács. Itt kimondottan az arisztokráciát jogaitól megfosztó, immár demokratikus köztársaságban a polgárokkal is egyenjogú szerephez jutó két társadalmi osztály örökítette meg magát.

7 éve 2012. június 5. 13:33
3 scasc

Az osztrákkal kapcsolatban még azt tenném hozzá, hogy nem csak a parasztság (sarló) és a munkásság (kalapács) van jelen, hanem a polgárság is (falkorona, mint a városok => polgárság jelképe).

Komolyan úgy emlékeztem, hogy 45-ben zárt láncot adtak az 1919-es címerhez (Ausztria megszállói), és csak 55-ben, a Staatsvertrag és a megszállók elvonulása után törték ketté a láncot... de a német Wiki is úgy írja, hogy a lánc már 45-ben szakított formában került bele...

7 éve 2012. június 5. 13:28
2 scasc

"Az eszközök főtengelyükkel nem feltétlenül a vízszinteshez viszonyított 45 fokos szögben (tehát X alakban) álltak, állhattak kereszt (+) alakban is, vagy bezárhattak más szöget, ahogyan épp a rajzolónak tetszett."

Biztos, hogy 45 fokra gondoltál?

7 éve 2012. június 5. 12:09
1 doncsecz

Jópofa kérdés: a szimbólumok nem egyformák, a sarlós boldogasszony ábrázolásokban is a Szűzanya sarlót és búza kévét tart a kezében, s nálunk van egy XIX. század végén állított kőkereszt, amire egy kalapács és kovácsfogó van vésve, melyet egyesek kommunista címernek gondoltak (szerintem valaki hajlamos lenne keresztény kommunisták által állított keresztről beszélni, mert ilyen ága a kommunizmusnak tényleg van). De ez a két eszköz az állító szakmájára utal, aki kovács volt.