0:05
Főoldal | Rénhírek
Jelképek

A székely zászló

Egész sor székely történelmi zászló létezik, de a napjainkban politikai vihart kavart lobogó 2004-ből származik. Honnan származik motívumkincse? Mi köze a székely zászlónak a finnugor népekhez, a román címerhez és a vérszomjas Drakula grófhoz? Nyomdahibának köszönheti-e színét?

Takács Boglárka | 2013. március 8.

A székely zászlót sokan ősi lobogónak tartják, de valójában a közelmúltban született és terjedt el Székelyföldön. Mint látni fogjuk, a modern zászlóterv sikeréhez hozzájárulhatott, hogy a székelység hagyományos jelképeit és színeit tartalmazza újszerű elrendezésben.

Székely zászló a magyar parlamenten
Székely zászló a magyar parlamenten
(Forrás: Wikimedia Commons / Derzsi Elekes Andor / CC BY 3.0)

Előre az autonómiáért

A jelenlegi székely zászlót Kónya Ádám művészettörténész, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke tervezte, eredetileg ennek a szervezetnek. Az SZNT Székelyföld autonómiájáért küzd politikai eszközökkel, célkitűzései között szerepel például az is, hogy a Székelyföldön befizetett adók 90 százalékát helyben hasznosítsák.

Az SZNT 2004-ben választotta jelképéül a zászlót, majd 2009-ben egyik nagygyűlésén Székelyföld általános zászlajává is tette. Habár az SZNT nem képvisel mindenkit, a szervezet által népszerűsített székely zászló az elmúlt években mégis igen széles körben elterjedt.

A fejedelem lobogója

A székely zászló eredetéről magától az alkotótól értesülhetünk, tudniillik Kónya Ádám a krónika.ro hírportál újságírójának elmondta, pontosan hogyan választotta ki a zászló különböző elemeit. (A művészettörténész azóta elhunyt, így a jelenlegi zászlóvitában már nem tudott véleményt nyilvánítani.)

Kónya Ádám székelyzászló-terve
Kónya Ádám székelyzászló-terve
(Forrás: Wikimedia Commons)

Mika Sándor történész 1893-ban született tanulmányában olvashatunk a Habsburgok által 1601-ben zsákmányolt erdélyi hadizászlókról. A goroszlói csatában a havasalföldi Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) vajda és a Habsburgok által mellé adott hadvezér, Giorgio Basta seregei győzedelmeskedtek Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem hadain, és száztíz különböző hadizászlót vittek magukkal. A román nemzeti hősként tisztelt Vitéz Mihály és Giorgio Basta szövetsége nem tartott sokáig – Basta a goroszlói csata után néhány nappal megölette a vajdát, majd maga vette át a hatalmat Erdély felett. A zsákmányolt zászlók közül valószínűsíthetően Székely Mózes erdélyi fejedelem hadizászlaja volt az a lobogó, amelyet Mika Sándor a következőképp ír le: „kék alapszínen fehér sáv Z. M. betűkkel”. Ezt a leírást használta fel Kónya Ádám, amikor a zászló színeit és elrendezését kiválasztotta.

A monogram helyett a modern változaton csillag és félhold látható, a fehér sáv helyett pedig arany sáv szerepel a lobogón. Nem tudjuk, miért került a csillag és félhold a középső helyett a felső sávba, de az kétségtelen, hogy így ezek az elemek jobban láthatóak. Mindenesetre találtunk más elrendezésű modern székely zászlót is:

Másfajta székely zászló
Másfajta székely zászló
(Forrás: Wikimedia Commons / Andrew69 / Free Art License)

Érdekes, hogy Hans von Aachen korabeli német festő művén a monogramos zászló a fejedelem arcmását is viseli. Ezt nyilván nehéz lett volna mai körülményekre adaptálni:

A brassói csata allegóriája, a goroszlói csatában zsákmányolt lobogókkal
A brassói csata allegóriája, a goroszlói csatában zsákmányolt lobogókkal
(Forrás: Wikimedia Commons)

Még egy kérdés merülhet fel bennünk. Miért lett a fehér sávból arany? Simó Márton erdélyi író cikkében azt állítja, ez egyszerű hiba és nem szándékos változtatás. Kónya Ádám „tévedése azon alapult, hogy tervéhez a B. Szabó János–Somogyi Győző Az erdélyi fejedelemség hadserege című, 1996-ban megjelent könyvében lévő illusztrációt használta fel”. Mi előkerestük a kötetet: a zászló ábrázolása valóban félrevezető, mert a fehér sávot sárgával árnyalta az illusztrátor. A következő képen látható, hogy Székely Mózes lobogójának középső fehér sávja és a kettővel fölötte látható zászló valóban arany sávja majdnem egyformák:

Sajnos nehéz a könyvről jó képet készíteni, mert fényes papírra nyomták
Sajnos nehéz a könyvről jó képet készíteni, mert fényes papírra nyomták
(Forrás: Takács Boglárka)

Nem az iszlámra utal

De miért szerepel a zászlón csillag és félhold? Arról már írtunk, hogy ez a két szimbólum együtt leggyakrabban az iszlámot jelképezi és az oszmán-török birodalom jelképrendszeréből terjedt el világszerte. A székelység saját jelképeként azonban már jóval korábban is használta az ezüst holdat és az arany napot, a nap mellett vagy helyett pedig a csillag is gyakran megjelent.

Kónya Ádám saját elmondása szerint a régi székely pecsétnyomókat vette alapul a tervezéskor. Ezekből gazdag gyűjteményt közöl Pál-Antal Sándor Székely önkormányzat-történet című műve. Azt viszont nem tudjuk, miért épp nyolcágú „napcsillag” mellett döntött az alkotó, és a több különböző lehetséges nyolcágú csillag közül miért pont ezt a fajtát választotta. Csak tippelni tudunk: több finnugor nép mintakincsében található ugyanilyen csillag, látható például az udmurt és a mordvin zászlón is. (Az általunk nemrégen bemutatott finnugor zászlótervezet központi motívuma szintén ugyanez.) Emellett több weboldalon olvastuk, hogy a jelenlegi nyolc székely székre is utal a nyolc ág, de forrás hiányában nem tudjuk határozottan állítani, hogy a készítő szándéka is ez volt, vagy a magyarázat csak utólag született.

Széles körben elterjedt

Erdély címerében szintén szerepel a nap és a hold:

Erdély történelmi címere
Erdély történelmi címere
(Forrás: Wikimedia Commons / Madboy74 / GNU-FDL 1.2)

Ne feledjük, Erdély nem azonos Székelyfölddel, annál nagyobb kiterjedésű. A címeren a székely nap-hold mellett megjelenik a szász székek hét bástyája és a magyar nemzetet jelképező sas is. (Az erdélyi szász népesség az elmúlt évszázadban töredékére csökkent.) Ez a címer a 16. századig vezethető vissza, habár eleinte más elrendezésben szerepeltek rajta ugyanezek az elemek.

Számos erdélyi címeren található nap és hold; ezek elsősorban, de nem kizárólag székely városok címerei. A különböző nemzetiségek jelképei hatottak egymásra, erre rengeteg illusztrációt találhatunk. Például az erdélyi Segesváron született III. Vlad havasalföldi fejedelem, közismertebb nevén Drakula gróf egyik pénzérméjén is holdas-napcsillagos címer látható. Az egymásra hatásra jó példa a jelenlegi román címer is, amelyen egyenesen kétszer szerepel a hold-nap és egyszer a hold-csillag párosítás:

A román címer. Figyeljünk az apró részletekre!
A román címer. Figyeljünk az apró részletekre!
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ez azért van így, mert az öt részre osztott címerpajzs Románia öt történelmi tartományára utal: ezek jobb fentről, az óramutató járásának irányában Moldva, Erdély, Dobrudzsa, a Bánság és Havasalföld. Erdély címere mellett Havasalföld címerében is van hold és nap, Moldva címerében pedig hold és – régebbi történelmi időkben néha szintén napnak ábrázolt – csillag. Ezek a jelképek mind a középkorig visszamenően adatoltak, pontos eredetük homályba vész. A székely nap és hold eredetére nézve elterjedt magyarázat, hogy a 14-15. század fordulóján uralkodott Zsigmond király adományozta ezeket a jelképeket a székelyeknek, de Mihály János erdélyi történész szerint ez nem igazolható, a szimbólumok eredete tisztázatlan.

Más székely zászlók

A történelem során számos más zászlót is használtak a székelyek. A magyar történelmi zászlósor mintájára székely történelmi zászlósor is készült; ezt egy színes ismertetőben böngészhetjük végig. Felfigyelhetünk arra, hogy a zászlók színének legkorábbi említései vörös lobogóról szólnak – hasonló jelenséget a magyar zászlóval kapcsolatban is láthatunk.

A székely történelmi zászlókon találhatóak a holdak, napok és csillagok mellett keresztény vallási szimbólumok is – megjelennek latin- és andráskeresztek, újszövetségi alakok és idézetek. Ezek az elemek a szekularizálódó világban idővel háttérbe szorultak. A magyar zászló színeivel is találkozhatunk.

Létezik egy másik modern zászlóterv is, ami vörös és fekete alapon szerepelteti a napot és holdat. Ez a terv Kónya Ádám szerint az 1960-as évek végén született. Ekkor alakította át a Romániai Kommunista Párt az ország közigazgatási rendszerét, ez volt az indulatokat is kiváltó megyésítés. Ennek során alakult ki a vörös-fekete lobogó is, a székely népviseletre utaló színeivel. Mihály János történész szerint viszont az 1930-as években már használták, de korábbi említéséről ő sem tud és szintén történelmi előkép nélkülinek nevezi. Mint feljebb láthattuk, a vörös mint a hadi erőre utaló szín sok székely történelmi zászlón szerepelt, de a vörös-fekete kombináció valóban újszerű. Ez a lobogó napjainkban kiszorulófélben van, a székely szervezetek javarészt a kék-arany zászló mellé álltak, vagy nem szeretnének külön lobogót.

További olvasnivaló, felhasznált irodalom

A székely jelképekről hitelesen – Kónya Ádám emlékére

Erdélyi hadizászlók 1601-ből

Székely történelmi zászlók

B. Szabó J., Somogyi Gy. (1996): Az Erdélyi Fejedelemség hadserege. Budapest, Zrínyi

Pál-Antal, S. (2002): Székely önkormányzat-történet. Marosvásárhely, Mentor

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (51):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
2 éve 2016. november 28. 18:21
51 fakir

@hun: Lehet Rasonyinak megis igaza volt, Ezek a blakkok tisztan kivehetoek Schoner 1523-as terkepen Magna Hungaria mellett (Blaci). Miert hanyagoljak a mostani nyelveszek a temat?

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/91/Blaci.png

4 éve 2014. november 11. 00:10
50 at.ti.la

- Mielőtt, a fáktól itt végképp nem látnánk az erdőt !

Az erdőn túli székelyeknek, nemcsak a zászlójuk, de még a

nevük is: babiloni.

A s z é k e j : se-ku-ej, teremtő-etlenül-termett,

vagyis babiloni értelemben: újjászületett, igaz, jó.

A mai nevük akár ennél is pontosabban visszaadható lenne, és a

régi latin (Scichul), vagy az annál is régibb görög (Σιγύννας) alak is

könnyen megfejhető lehetne - hisz ezek a magyar szinonimái, na meg

a s z é k vagy a h e l y szavunk s babiloni - de mára már ez is sok !

4 éve 2014. november 8. 16:26
49 Tempesty

Az arámi nyelvet a zend nyelvből tudjátok kikutatni.

4 éve 2014. november 8. 16:24
48 Tempesty

@Krizsa: De ezek nem héber, hanem arámi gyökök drága! Az izraelita eredendően nem zsidó!

4 éve 2014. november 8. 09:39
47 Krizsa

Hamár ennyi észt is fent van nálatok: Elkészült a FINN-MAGYAR-HÉBER tőszavak összehasonlító kisszótára:

www.gyoknyelveszet.gportal.hu/gindex.php?pg=36477344

Igaz, hogy már egy hónapja feltettem egy előzetes változatot, de azóta az egészet átdolgoztam. Négy fájlja van, 105 oldal az egész.

A gyöknyelvészetben szokásos flektáló (a, e- ä, i, o-ö, u-ü) 5 oszlopos beosztásban tettem fel a szavakat, középre a finneket fekete színnel, fölöttük a hébert pirossal, alattuk a magyar tőszavakat kékkel. Persze nagyon sok magyarázó szöveggel együtt.

Hát a finn igazi archaikus nyelv, még a régies igeképzést is megtaláljuk benne, pl. a héber soméa = hall, hallja, bokéa = kettéhasít (bika), sokéa = el-, belemerül – párhuzamban a finn sokéa = vak, elvakult, sakéa = sűrű, fojtó, söüde = megeszi, lerágja, stb. Szépen visszavezetheők belőle a szófajok egymásba alakulásai is.

Nagyon örültem, amikor rájöttem, hogy az -i melléknév képző mind a három nyelvben ugyanaz. Tehát a a KÉZ valójában egy melléknév alakjában maradt főnév: kes-i = kéz (milyen? fogó, csináló), mes-i = méz (milyen? selymes, kihúzható), lik-i = közel (lyuk-i), stb. Főnév lett az igealakú lakea = sík, puszta, de a lákea = lapos, sík - most melléknév (az angol lake = tó).

Persze, hogy a keltának rokona a finn, vagyis annak a nagyon korai elődje. De már a finn is járt a délvidéken, „mindenki előtt”. A hébernek is közelebbi rokona, mint a magyarnak - ami valszeg ősibb is, mindenesetre sokkal modernebb nyelv is egyúttal mindkettőjüknél. Erről most ennyit... élvezzétek. Nagyon világosan és érthetően igyekeztem összeállítani a szótárkát.

4 éve 2014. november 5. 20:04
46 hun

és az még mindig csak a főnév meg az ige (és annak műveltető és visszaható alakja.)

annyi biztos, h a szlávban két tőről fakad a szabadság fogalma (az 1. az engedett önállóság 2. választott mentesség)

.

szvo(lo)-obod-a (sve, svo, svet, svetlo)

és

vol-no-st

.

és a főnévből képződik a jelző: svobodnij, volnij

míg a magyarban a jelzőből a főnév: szabad szabadság

.

gót waljan választ (szkíta vaal vál vaaltum vaaltin waaltatin waulogaath válogatott)

szláv volit volba volno (szkíta volud válasz volid könyörület)

.

levo elevate elevo sublevo elevare levare "lighten, raise," from levis "light" in weight (leveg/lebeg)

lever ó-franc. levier (Modern French leveur) "a lifter, a lever," agent noun from lever "to raise," from Latin levare "to raise," from levis "light" in weight

Sanskrit laghuh "quick, small;"

Greek elakhys "small," elaphros "light;"

Old Church Slavonic liguku, Lithuanian lengvas "light;" Old Irish laigiu "smaller, worse;" Gothic leihts, Old English leoht "light" (adj.)

szkíta lej (könnyű léha) leed leid lét leel lehel lebben lebbegogh

.

gót wiljan will wish (want)

Sanskrit vrnoti "chooses, prefers," varyah "to be chosen, eligible, excellent," varanam "choosing;"

Avestan verenav- "to wish, will, choose;

ó-angol wela "well-being, riches."

szláv vela (sok) velmi velmo (nagyon)

4 éve 2014. november 5. 08:25
45 Sultanus Constantinus

@hun: Csak onnan tippeltem, hogy még rádióamatőr múltamnból emlékszem a [rádió vaba európpa] (így ejtették) szlogenre, amiről nem volt nehéz kitalálni, hogy "Szabad Európa Rádió". Csodálkoztam is, hogy milyen érdekes, furcsa nyelven beszélnek, mintha lenne benne egy kis magyar is, latin is stb. Na, akkor hallottam először észtet.

A 'szabadság' speciel spanyolul "libertad", a szabad "libre", a szabadít "lib(e)rar", a szabadul pedig "lib(e)rarse".

4 éve 2014. november 4. 23:00
44 hun

ami a szabadság nem szabadság más nyelvekben

'szabadul' (escape, exc.osvoboz, oslobod, )

'a szabadban' (in the open, vonku/venku, exc.на свободе)

'szabadság' (vacation, volno, dovolenka exc.vabastamine)

'szabadkozás' (excuse, relief, utech, úlava, exc.vabandus)

4 éve 2014. november 4. 22:11
43 hun

a vaba az szörny

a vaaba az kísértés csalogatás: csáb vábityi

a vuuv a varázs a woo wudu

.

annak a "szabad"-nak van köze a

volnij swoboda - vaļīgs vaļība - vapaa, vapaus, vapauttaa - vaba vabalt vabastama vabastatud

azaz nagyon úgy néz ki h v vaba - szvobad - szabad vagy szabad - szvobad - vaba.

a gótból nem lehet eldönteni, mert a wal az választ, és freisz/freija a szabad és frijea a szabadság

4 éve 2014. november 4. 08:11
42 Sultanus Constantinus

@hun: Szerintem ez észt vagy võro. Azt hiszem, a vaba = szabad, de nem vagyok benne biztos.

4 éve 2014. november 3. 23:18
41 hun

@Sultanus Constantinus: ezt kapd ki.

Sina juba lapsest saati

oled kirund taevataati,

kullinokka, tiigrisaba.

Vanuigi kõigest vaba,

tõmbad sisse sõõmu puhta,

lidud rõõmsalt mööda luhta.

4 éve 2014. november 3. 23:16
40 hun

szóval Szilágy és Zilah

www.erdelyigyopar.ro/1894-7/1121-a-meszesi-kapu.html

nem messzesi lesz az? messzeszinasz mezesinas

van egy Meszes Pécsnél meg egy Miskolcnál.

4 éve 2014. november 3. 23:03
39 hun

Tash Zabolcsu Tuhutum

Tétény Töhötöm

de Geló miért Gyalu (a Gyalu/Gilău mivel 'gi' a 'gy' románul, nem?)

„...Midőn Tas, Szabolcs és Tétény (Thosu, Zobolsu, Tuhutum)… olyan helyre értek, ahol már senki emberfiával nem találkoztak, több napig ott maradtak, s azalatt az ország határszéleit hatalmas gátakkal megerősítették (23. f.). Már huzamosabb ideje tartózkodtak ott. Ekkor Tétény, Horka apja (Tuhutum pater Horca) tudomást szerzett az ott lakóktól az erdőn túli föld (terre ultra silvane) jóságáról, ahol valami *Gyalu (sz. Geló) nevű blak (Gelou quidam blacus) uralkodott (24. f.). Tétény… kiküldött egy furfangos embert, Apafarkas Agmánd apát (patrem Opaforcos Ogmand) … Tétény kéme, róka módon körözve, a föld jóságát és termékenységét, továbbá annak lakosait… kifürkészte… urának sokat beszélt… arról, hogy azt a földet igen-igen jó folyók öntözik… hogy fövenyükben aranyat gyűjtenek… meg, hogy ott sót ásnak… hogy annak a földnek a lakosai az egész világon a leghitványabb emberek. Mégpedig azért, mert blaszok és szlávok *(sz.belaszi és szklavok) (blasii et sclavi), aztán fegyverük sincs más, csak íj és nyíl… a kunok és besenyők sokat bántják őket* (25. f.). Tétény… hátrahagyva társait, nekiindult az erdőkön túlra kelet felé Gyalu blak vezér ellen… Gyalu… elébe nyargalt, hogy a meszesi kapuknál (per portas Mezesinas) feltartóztassa. Azonban Tétény egy {236.} nap alatt áthaladva az erdőn, az Almás (Almas) vízéhez ért… (26. f.)… Heves küzdelem keletkezett, azonban Gyalu vezér katonái maradtak alul, s közülük sokan elestek, sokan pedig fogságba jutottak..."

*hogyan bántják őket, ha magyarország megalapítása a megyeri-onogur és a kun törzsek akkor jöttek a kárpátmedencébe? ott akkor kunország volt?

a mezesinas meszes lett vagy a meszes lett mezesinas?

4 éve 2014. november 3. 10:09
38 Sultanus Constantinus

@nudniq: Kellemes zenéik vannak egyébként, nekem az ilyenek sokkal inkább bejönnek, mint a flamenco és hasonlók.