A vaskereszt
A vaskereszt története egészen a középkorig nyúlik vissza, de a jelvény csak a második világháború során vált hírhedtté. Kiemelkedő háborús hőstettekért lehetett kapni – legalábbis elméletileg. A gyakorlatban az is számított, ki mennyire tudott helyezkedni!
Szimbólumokkal foglalkozó sorozatunkban most olvasói kérésre a vaskereszttel foglalkozunk. Ez a jelkép ma legtöbbünkben második világháborús asszociációkat idéz fel, pedig már sokkal korábban is létezett...
(Forrás: Wikimedia Commons / א (Aleph) / CC BY-SA 2.5)
Keresztes hódítók
A vaskereszthez hasonló ábra a címertanban már a középkor óta ismert. Bárczay Oszkár 1897-ben megjelent heraldikai kézikönyve mantuai keresztnek nevezi, de hívják talpas keresztnek vagy szélesvégű keresztnek is. A mai Olaszország területén fekvő Mantova (latinul Mantua) város egy kis őrgrófság központja volt, ennek a lobogóján megtalálhatjuk a jelképet:
(Forrás: Wikimedia Commons)
A keresztes háborúkban harcoló templomos lovagok is talpas keresztet használtak saját szimbólumukként. Innen vette át a jelet a templomosok mintájára alapított Német Lovagrend, más néven Teuton Lovagrend vagy Német Vitézek. A Szentföldön 1199-ben alapított lovagrend tagjai megfordultak Magyarországon is, később a Balti-tenger partján pedig egyenesen saját államot alapítottak.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Hőstettekért adták
A ma is ismert vaskeresztet Karl Friedrich Schinkel 18-19. században élt porosz építész tervezte III. Frigyes Vilmos porosz király megbízásából, a Német Lovagrend jelképének mintájára. III. Frigyes Vilmos új katonai érdemrendet alapított, hogy megjutalmazza a napóleoni háborúkban kiemelkedő teljesítményt nyújtó harcosait, rendfokozattól függetlenül. A porosz precizitásnak köszönhetően azt is tudjuk, hogy az első vaskereszttel a király Karl August Ferdinand von Borcke tábornokot tüntette ki. (A számos érdemrendet begyűjtő tábornok végül nem csatában esett el, hanem egy vadászbalesetben vesztette életét.)
Az 1871-ben I. Vilmos császár vezetésével létrejött Német Birodalom megtartotta a porosz vaskeresztet, sőt a rákövetkező háborúkban egyre többet osztottak ki különböző fokozataiból. A vaskereszt – leszámítva peremét – ténylegesen vasból készült, de feketére festették, hogy jobban mutasson. Később, a második világháború során gyártottak a haditengerészeknek feketére festett sárgaréz vaskereszteket is, mert a vasat rövid úton tönkretette a sós levegő és a tengervíz.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A vaskeresztet magát különböző domború minták díszítették. A tölgyfalombok mellett megjelent a III. Frigyes Vilmosra utaló FW monogram, majd később az I. és II. Vilmosra utaló W, a nácik pedig horogkeresztet helyeztek a vaskereszt közepébe. Az alsó szárban évszám jelezte, melyik háborúban érdemelte ki a medált a tulajdonosa.
Hitler, a nagyszerű harcos?
A vaskereszt félreértéseket is okozott. A brit légierő eleinte a brit zászlót használta saját jelképeként, de rossz látási viszonyok között a pilóták gyakran összetévesztették a zászlón látható Szent György-keresztet a német vaskereszttel, és az ellenség helyett egymásra támadtak. Ezért a brit nemzeti színekből összeállított kokárdát vezettek be helyette, a mai napig ez a brit légierő szimbóluma. A vaskereszt mint hagyományos német hadi szimbólum a náci vezetésnek is tetszett. Ebben valószínűleg szerepet játszott, hogy Hitler maga az első világháborúban kétszer is megkapta az érdemrendet: 1914-ben a másodosztályú, 1918-ban pedig az első osztályú vaskereszttel tüntették ki. A másodosztályú vaskeresztből ekkoriban nagyon sokat kiosztottak, de az első osztályút jóval kevesebben érdemelték ki. Mivel Hitler egyszerű sorkatona volt, ráadásul futárként harcolt, ebből a tényből a történészek sokáig arra következtettek, hogy rendkívül bátor lehetett... Azonban egy újabb kutatás szerint Hitler nem a frontvonalon szállította az üzeneteket a harcoló alakulatoknak, hanem egy, a fronttól távolabbi támaszponton dolgozott. Ráadásul a gyakorlatban a frontharcosok ritkábban kapták meg az első osztályú vaskeresztet, mint a hátországbeliek, mert a tisztek kevésbé ismerték őket!
(Forrás: Wikimedis Commons)
Hitler a második világháború során végig viselte korábban elnyert vaskeresztjét, de újabb kitüntetéseket nem osztott saját magának. Más magas rangú nácik azonban nagy plecsnivadászok voltak. Hermann Göring, a légierő parancsnoka a nácik közül egymaga viselte a vaskereszt nagykeresztjét – ezt a fokozatot a poroszok a sikeres tábornokoknak hozták létre. Göring annyi medált begyűjtött, hogy egy közszájon forgó gúnydalban karácsonyfához hasonlították!
(Forrás: Wikimedia Commons)
Nem tűnt el a süllyesztőben
A második világháború után feloszlatták a német hadsereget. A két részre szakadt Németország keleti felén szovjet mintára szervezték újjá a haderőt, de nyugaton bonyolultabb problémával küzdöttek a politikusok. Meg kellett találni, hogy a német hadi jelképrendszerből mi kompromittálódott végérvényesen a nácik alatt, és mi az, amit meg lehet tartani. A szövetségi hadsereg, a Bundeswehr jelképe a vaskereszt lett:
(Forrás: Wikimedia Commons / Deutsches Bundesarchiv / 183-34547-0001 / CC BY-SA 3.0 )
Azért lehetett a vaskeresztet megőrizni, mert habár a nácik is használták, nem volt kimondottan hozzájuk köthető szimbólum. Viszont vaskeresztet mint érdemrendet nem osztottak ki többet, a második világháborús példányokat pedig becserélték új, horogkereszt-mentesített változatokra.
Kelet- és Nyugat-Németország 1989-es egyesülése után is maradt a hadsereg jelképe a vaskereszt, azonban új nehézséggel kellett szembenézni: ahogy a német katonák egyre több nemzetközi békefenntartó műveletben vettek részt, újból szükség lett harctéri kiválóságot mutató kitüntetésre. A vaskereszt helyett a Becsületkereszt a bátorságért nevet viselő kitüntetést létesítették:
(Forrás: Wikimedia Commons / Flophila88 / CC BY-SA 3.0)
A vaskereszt sehol sem tiltott önkényuralmi jelkép, éppen ezért is használják a neonácik, de nem csak ők szeretik. Amerikában a motorosok körében terjedt el, de a metálzenészek között szintén sokan kedvelik, leginkább provokatív jellege miatt. Népszerű a kitüntetés a második világháborús relikviák gyűjtői körében is, ezért sokan hamisítják!
További olvasnivaló, felhasznált irodalom
Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve (magyarul)
Vaskereszt a német Wikipédián (sok képpel!)
A náci vaskeresztről gyűjtőknek (angolul)
Hitler az első világháborúban (angolul)
A brit légierő jelképéről (angolul)