Zászló mint tájkép

Tudjuk, hogy a bot és vászon együtt már zászló – de lehet-e egyben tájkép is?

A skandináv típusú zászlókkal kapcsolatban kérdezi olvasónk:

Úgy tudom, az ukrán zászló színei is a skandináv sárga-kékre megy vissza. Konkrétabban Mazepa svédekkel kötött szövetsége után terjedt el a használata. Igaz ez?

Először is fontos tisztázni, hogy semmiféle „skandináv sárga–kékről” nem beszélhetünk: e két szín így együtt kizárólag a svéd zászlóban bukkan fel. A Wikipédia adatai szerint a két szín már a 13-14. században felbukkan a halicsi-volhinyai nagyhercegség zászlaján. A 15. század eleji grünwaldi csata leírásai is említik a „rusziak” kék-sárga zászlajait. E színek használata tehát jóval megelőzi Mazepa korát.

Más kérdés, hogy a mai ukránok őseinek körében más zászlókat is használtak, pl. vörös-fekete, vörös-olívazöld vagy málnavörös színűeket. A kék-sárga kombináció az 1848-as népek tavaszán, Lemberg környékén kezdte felvenni az ukránság színeinek szerepét. A két szín elrendezése azonban sokáig nem szilárdult meg, és lényegében csak az 1990-ben, a kijevi városi tanács döntésével vált véglegessé, hogy a kék van felül, a sárga alul. (A köznyelvben azonban gyakran máig sárga-kék zászlóról beszélnek.)

Az ukrán zászló színeinek egyetlen értelmezése értelmezése – a vexillológiában (zászlótanban) általában használatos  színszimbólikán túl – az, hogy a kék az eget, a sárga a végtelen búzamezőket jelképezi, így a zászló egyfajta tájkép. A fordított elrendezésre is van hasonló magyarázat: eszerint a sárga a templomok aranykupoláit, a kék pedig a Dnyeper vizét jelképezi. Ezek természetesen utólagos értelmezések, nem ezek alapján tervezték a zászlókat, melyek története jóval korábbra megy vissza.

Vannak azonban zászlók, melyeket eleve „tájképnek” terveztek. Ilyen például a Komi Köztársaság kék-zöld-fehér zászlaja: ezen a kék az ég, a zöld a fenyőerdő, a fehér pedig a havas mezők színe. Ugyanezeket a színeket variálja a lívek zászlaja: a zöld a parti erdőket jelképezi, a fehér a tengerparti homokos sávot, a kék pedig a tengert – itt tehát a tengerről nézzük a partot. A zászló arányai megfelelnek a természetben megfigyelhető arányoknak (a fehér sáv keskenyebb, mint a zöld és a kék), ugyanakkor a sávok 2:1:2 aránya megfelel a lívek hazájának, Lettország zászlajának arányaival.

A zászló és a tájkép megint másfajta viszonyban van egymással az észteknél. Az észt zászlót egyáltalán nem szokás az észt táj képével azonosítani, viszont az észtek körében dívnak az olyan tájképek, melyeken a zászló kék-fekete-fehér színei rajzolódnak ki.

Kapcsolódó tartalmak:

• Etnikai zászlók
• A székely zászló
• Az árpádsáv
• Egy a zászló, egy a nyelv?
• Nyelvi zászlók
• Elfogadták az új mari címert
• Megtalálták az udmurt címer eredetijét?
• A pápa címere és mottója

Hasonló tartalmak:

• A Dávid-csillag
• A függetlenség napja Észtországban
• A kereszt
• A krími gót nyelvről
• A nagy volgai kavarodás

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)