A szent, akinek a neve is szentet jelent
A hazánkban élő közel százezer Ágnes nevű lány és asszony legtöbbje január 21-én ünnepli névnapját. Ez a nap ugyanis Szent Ágnes szűz vagy más néven Római Szent Ágnes emléknapja. A hagyomány szerint ezen a napon temették el az igen fiatalon, mindössze 12-13 évesen mártírhalált halt kislányt. Ki lehetett vajon a középkorban igen széles körben tisztelt szűz?
Köszönjük Dömötör Adrienne és Novák Attila segítségét.
Szent Ágnes történetében meglehetősen kevés az, ami biztosan tudható. Ennek ellenére tisztelete nem csak a római katolikusok között, hanem az anglikán egyházban, az ortodox kereszténységben, valamint az amerikai lutheránus egyházakban is népszerű. Így a neki szentelt templomokat Kanadától Ausztráliáig megtaláljuk.
(Forrás: Wikimedia Commons / Florian Fuchs / CC BY 3.0)
Bár Szent Ágnessel kapcsolatban igen sok történet fellelhető, a vele kapcsolatos tényekről Diós István így fogalmaz:
Bár a szent nevén kívül más alig volt ismeretes, Ágnes a hitnek és a tiszteletnek köszönhetően nagy szentté lett.
Az állhatatos szűz
Így adatok híján lássuk, mit mondanak a legendák! A források egyetértenek abban, hogy Ágnest igen fiatalon, 12 vagy 13 éves korában végezték ki, 304 körül. Az a motívum is általában közös a történetekben, hogy Ágnes szilárdan kiállt amellett, hogy ő Jézus jegyese, és másnak – sem vagyonos kérőknek, sem katonáknak – nem adja a kezét. Abban eltérnek a beszámolók, hogy az iskolából hazafelé menvén akarta-e valaki feleségül kérni vagy más körülmények között. Mindenestre Ágnes hajthatatlan volt, és kitartott amellett, hogy ő már Jézus menyasszonya – állhatatossága miatt ki is végezték. Egyes változatokban azonban először a helyi bordélyházba hurcolták meztelenül, hisz szüzeket nem lehetett kivégezni. Ekkor Ágnes haja pillanatok alatt oly hosszúra nőtt, hogy eltakarta testét a kíváncsi szemek elől. A legendákban változatos halálnemeket találunk – roston sütés ugyan nincs bennük, de megégetés, lefejezés, karddal torkon szúrás szerepel. Lehetőleg mindegyik, hiszen Ágnesen nem fogtak a lángok, ezért kellett karddal véget vetni rövid életének.
Ágnes népszerűsítésében nem kis szerep jutott a gyors karriert befutó Szent Ambrus püspöknek, aki egyrészt megírta a vértanúság történetét, másrészt egy költeményben is megemlékezett az ifjú szentről. A verset Babits Mihály műfordításában élvezhetjük magyarul.
A szűz hazai népszerűségét az is jelzi, hogy a ránk maradt magyar nyelvű kódexek közül kettőben is megtaláljuk Szent Ágnes történetét. Az 1514 és 1519 között elkészült Cordines-, és az 1526 körül írt Érdy-kódex is foglalkozik Szent Ágnessel. Bár a Keresztnevek enciklopédiája szerint a Debreceni kódex is tárgyalja a szűz történetét, a kódex betűhű átiratában csak Szent Ágota nevét találtuk meg – akinek története több ponton egyezik Ágnes történetével.
Régi szövegeket kedvelő olvasóink kedvéért álljon itt a Cornides-kódex egy részlete, mely a tizenhárom évesen mártíromságot szenvedett Szent Ágnes eszességét dicséri, és megemlíti Szent Ambrus püspököt is.
Kezdetyk zvz zent agneſ azzonnak elete ·
Zent agnes azzon vala jgeen ezes zvz ·
mykeppen zent ambrus tezen ev rula ta
nolſagot · ky meg jrta evneky kennyat ·
Zent agnes azzon ev eletenek tyzenhar
mad eueben · halalt el vezte · es eletet lele ·
Iollehet hog zent agnes azzonnak ezten
devkben iffyvſag zamlaltatneek · de az ev
elmeenek merhetetlen nagy venſege vala ·
(Cornides-kódex betűhű átirata, 205. o.)
A fenti szövegrészlet jól mutatja, hogy az 1500-as években a magyar hangjelölés még igen távol állt a maitól. Ez a kódexíró a z betűt több hang (az sz és a z) lejegyzésére is használta, míg az s-t két különböző betűvel is jelölték (itt az átiratban ſ és s: agneſ ~ agnes). Az is érdekes, hogy a kódexekben szent Ágnes asszony néven szerepel a valamikori kislány, akit többek között pont szüzessége és tisztasága miatt tisztelnek, és aki a legendák szerint pont a férjhez menést tagadta meg. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint az asszony szót eredetileg ’úrnő’, a későbbiekben pedig egyszerűen ’nő’ jelentésben használták. Csak a fenti kódexek keletkezésének idejétől fordul elő a mai, ’férjezett nő’ jelentés is az írásos dokumentumokban. Így nem csoda, hogy a fenti kódexben a szent Ágnes asszony kifejezésben még ’nő’ az asszony szó jelentése.
A tiszta bárány
Végezetül vizsgáljuk meg magát az Ágnes szót. Történetét tekintve a legszélesebb körben elfogadott nézet szerint a görög hagnosz ’szent, szűz, tiszta’ szó leszármazottja. Ez a tő már a görögben számos személynévben megjelent. Feltehetően ezek valamelyikének egy becéző alakja, a Hagnész került át a latinba, Agnes formában. Ám a név igen hasonlított a latin agnus ’bárány’ szóra, így a későbbiekben ezzel a szóval is azonosították.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Az Ágnes név azok közé a vegyes hangrendű szavak közé tartozik, melyek mind magas, mind mély hangrendű toldalékot felvehetnek. További példák: klarinéttal ~klarinéttel, mágnessal ~ mágnessel, martinival – martinivel, de ide tartozik a magas hangrendűnek tűnő férfinak ~ férfinek is.
Ennek az Agnes ~ agnus formai azonosságnak, valamint annak köszönhetően, hogy a bárányt az ártatlanság és Jézus szimbólumának tekintik, a legendák szerint igen hosszú hajú Szent Ágnest – a kertészek, a jegyesek és a szüzek védőszentjét – általában báránnyal ábrázolják. Ha bárányt nem is adunk minden Ágnesnek vagy Ágnesnak, legalább hívjuk fel Ágnes nevű ismerőseinket ma, Szent Ágnes napján.
Források
Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája
Diós István: A szentek élete. Szent Ágnes
Szent Ágnes a magyar és az angol Wikipédián
Jacobus de Voragine: Legenda Aurea. Szent Ágnes Szűz
Agnes név az angol Wikipédián
Cornides-kódex a Nyelvtudományi Intézet honlapján
(Aki) Ág-nesz(t)-->"kész, képes nemet mondani"/
Ág-ned(t)-("nett")-->"tiszta marad ága" (családjának)..
Akár ez is lehet a név eredete, hiszen a nevet születés után adják, ami egyfajta elvárás is lehet a családi "ág" részéről az újszülött felé..
Szerintem a "késztetés/eredmény "itt is "beválik".. :)
@Galván Tivadar: Sajnos nem tudok hozzászólni - görögül nem tanultam.
@Krizsa: "HÉBER agán = medence, kerek tál"
Ezt a magas labdát nem lecsapni :O gör. ἀγών am. verseny, nyilván azért, mert a versenyt ovális stadionban futják.
No de most tessék csak idefigyelni: Szent Ágnes temploma, a Chiesa di Sant'Agnese in _Agone_ éppen hogy az "agon", az aréna partján áll, ahol Szent Ágnest a legenda szerint lenyakazták (p.za Navona, áll. a Navona az szintén az "agon"-ból eredeztethető).
Így már jó,hogy emberi filozófia és legenda.Ügyes kitaláció.
Az "Ágnes" feltehetően eredetileg (a katolikus vallás előtti időkben) a tiszta, világos, szűz (önmagától életre kelő) tűz, vagyis a napfény, vagy inkább mint a "napfényes", " Napba öltözött asszony" jelzője (tiszta szűz, tűz) lehetett pl. a mai görög jelentés alapján...
A "szent" jelentése is illik ebbe a képbe, mivel pl. az önmagát (a szent tűz által) lángba borító kis ág is ("ág(o)n-es" /"es=is"/), képes egész erdőt szenesedetté, porrá égetni, pozitív értelemben megtisztítani minden rossztól.. :)
@Krizsa: Ugye fogalmad sincs mit jelent a "hangjelölés"?
Egy szó kimaradt: A latin agnus = bárány, HÉBER agán = medence, kerek tál.
Cornides-kódex (apácakolostorban írták) betű-hű átirata (a nehezen olvasható vers) nem arra példa, hogy "A fenti szövegrészlet jól mutatja, hogy az 1500-as években a magyar hangjelölés még igen távol állt a maitól." Ez csalás. Nem a magyar hangjelölés, kiejtés volt igen távol a maitól,
hanem a latin betűkkel való keserves kínlódás állt messze a magyar nyelvtől. Aminek a rovását már régen felszámolták és a magyar nagytömeg írni se tanult.
A héber agún, agúna = elhagyott (hn, nn), igún = elhagyás. A latin agnus = bárány, agán = medence, kerek tál. N-M (az N az őshang) hangváltozással a héber agám = tó, nádas (l-agúna), torokhangú a-val: agám = bánkódott (magában kering), és agán = lehorgonyzott.
A görög szó lágy h-ja, aminek eredete a héber ha-, he- = a, az (névelő), az angolban (kiejtés szerint): e maradt. Ezek h'-ja a magyarban is leesett, ott: a. És van még sokezer példa más h kezdetű szavakra.
Szóval megvan az "elhagyott", ősképe a keservesen bégető "bárány" értelem, és megvan a tó, medence, lagúna is.
Kiegészítő olvasmány azoknak, akiket a név Inez/Ines/Inés változatának eredete is érdekel:
www.elmexicano.hu/2015/01/az-agnes-es-az-ines-kozt.html