Olvasónk megmutatja, hogy maga is járatos a szófejtés tudományában. Mi megmutatjuk, miről feledkezik meg mégis.

Olvasónk azt kérdezte, hogy összefügg-e a „díva” és a „dívány” szó. Utánanéztünk...

Az idegen tulajdonnevek magyar nyelvbeli toldalékolása igen bonyolult. Legutóbb a Phoenixszel gyűlt meg a bajunk, most a Windowszal.

Lehet-e a magyar szóvégi t-bős s, vagy fordítva? Lehet-e a tyúkból kakas? Latin vagy perzsa eredetű a párkány?

Olvasónk elbizonytalanodott, hogyan toldalékoljuk az x-re, illetve a magánhangzóra végződő idegen tulajdonneveket. Segítettünk megtalálni az idevágó szabályt.

Chaser, a híres border collie ezernél is több szót ismer. Most levelet írt nekünk, mert a magyar vonatkozó kötőszók használatában elbizonytalanodott...

Olvasónk a nagy Ő-ről szeretne a helyesírási szabályok betartásával írni. Segítünk...

Miért furcsa az, hogy „belehalható” az összetört szív? És milyen az a modell, aki „vetkőzékeny”? – A bulvármédia jó szavakat termelt a hétvégén.

Nyáron még csak egy kihallgatott beszélgetés alapján állítottuk, most már bizonyítani is tudjuk: mp3 fájlt is lehet rongyosra hallgatni.

Kommentelőnk szerint olyanok vagyunk, mint a Google fordítója – nem fogalmazunk magyarosan.

Egy nyelvészeti kísérlet elvégzésére invitáljuk olvasóinkat. A kérdőív kitöltése teljesen veszélytelen. Szánjon 10 percet a tudományra!

Vajon a személynevek esetében is a nyelvhasználat dönti el, melyik alak a helyes? – kérdezi olvasónk.

Érdekes igekötő-használatra bukkantunk. Ha van olyan ige, hogy „béremel”, akkor akinek tévedésből megemelték a bérét, az lehet „tévedésből megbéremelt”.

Skandináv vagy magyar szó-e a pengő? És mi köze a pengéhez meg a serpenyőhöz?

Ismét egy olvasói kérdés, melyet nem veszünk fél vállról – sőt, megtoldjuk azzal, hogy honnan származik a nyelvápolók kedvenc ruhadarabjának elnevezése.

Ha beillesztenünk egy szóba egy betűt, tehetjük az első betűje elé vagy az utolsó betűje után? Egy harmadikosoknak szóló nyelvtanfeladattól filozofikus problémákig jutunk.

Tudjuk, hogy a magyar nem szereti a mássalhangzó-torlódást, de kevésbé tudatosítjuk, hogy a nyelvek a magánhangzó-torlódást még kevésbé kedvelik. Ez inkább csak akkor tűnik fel, ha olyan szavakat látunk, melyekben meglepően sok magánhangzó követi egy...

Modorosság, sznobizmus-e, ha az „és” helyett „s”-t használunk?

Érdekes jelenség figyelhető meg a szomszédos országokban: egyes áruházláncok nem akarják anyanyelvükön kiszolgálni magyar vevőiket.

Mi számít kulturális örökségnek? Helyesírásunk aligha. Az illetékesek legalábbis nem érzik védelemre méltónak. Még betartásra sem.

Azt hihetnénk, hogy egy könyv címének a helyesírása problémamentes. Tévedünk: előfordul, hogy a kiadások eltérnek a címek helyesírásában.

Kisragadozók nyomába eredünk, de nem minden csapást tudunk végigkövetni.