Honnan jönnek a kisragadozók?
Kisragadozók nyomába eredünk, de nem minden csapást tudunk végigkövetni.
Tünde nevű olvasónk talán a bundaszezonra készül, mindenesetre érdekes kérdések sorával árasztott el minket:
Egy kis tisztázásra lenne szükségem kisragadozó ügyben. Habár nem a nyestről, hanem a menyétről lenne szó. Röviden: arra lennék kíváncsi, hogy mi köze a menyétnek a menyasszonyhoz, a hölgyekhez (hölgymenyét) és a Sarolt(a) és Barót nevekhez? -rót/-rolt?
http://www.nyest.hu/hirek/eltuntek-a-nok-az-olimpiarol – Innen tudom, hogy a hölgy szó megfelelője egyes finnugor nyelvekben ’kisebb (menyétféle) prémes állat’ jelentéssel bír, tehát a hölgymenyét már valamennyire érthető. De a menyét szó, vagyis eredetije, a meny, honnan jön? És mi lett a Sarolt, Barót keresztnevekben fellelhető szóval? Továbbél valamelyik kisragadozó nevében esetleg? Vagy máshol? (És ha a Sarolt ’fehér menyét’ jelentésű, akkor a Barót az milyen menyét?)
Minket is kissé meglep, de olvasónk jól tudja, a menyét szó valóban a meny szóval függ össze. A meny egyébként kevéssé rejtélyes, mivel szabályos megfelelői szinte minden uráli nyelvben megvannak, ráadásul szinte kivétel nélkül ugyanabban a jelentésben, mint a magyarban. Ez tehát egy uráli eredetű szó, legősibb szavaink egyike.
A menyét eredetileg a meny kicsinyítő képzős alakja (vö. menyecske), a -t annak a képzőnek a változata, mely általában -d alakban jelenik meg – állatnevekben is A pegyvet szintén menyétféle: a szó tövének eredete nem tisztázott. Az evet a mókus régebbi neve: tövének eredete bizonytalan, uráli és ugor egyaránt lehet.
gyakori: fajd, nyuszt, pegyvet, evet. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának magyarázata szerint „a kecses mozgású, menyéthez hasonló kicsi állatkáknak kicsinyítő szóval való megjelöléséről” van szó. Ebben az esetben tehát fordított irányú a folyamat, mint a hölgy esetében, ahol a szó eredetileg jelentette a kisragadozót, és később a homo sapiens nőnemű egyedét.
(Forrás: Wikimedia Commons / Magnus Manske / CC BY 2.0)
A Sarolttal és a Baróttal kapcsolatban már nehezebb helyzetben vagyunk. Azt szerencsére tudjuk, hogy a sar egyes török nyelvekben ’fehér’, másokban ’sárga’ jelentésű (a magyar sárga szó is ebből származik), tehát az -olt felel meg a menyétnek, és ennek az eredetét is a törökben kell keresni. A Barótból az -ót nyilván megfelel az -oltnak: gondoljunk csak az olyan ingadozásokra, mint a volt ~ vót, bolt ~ bót. De mi lehet a bar-? Azonnal a barnára gyanakodhatnánk, de ez a magyarban német (hazai szász) eredetű...
A nevek etimológiáját részletesen egyik rendelkezésünkre álló forrás sem magyarázza. Szerencsénkre azonban mindkét névből származik településnév, így támaszkodhatunk Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárára. Ez Sarud szócikkében azt írja, hogy a Sarolt forrása egy ótörök *šar-aldï ’fehér vadállat: hermelin, menyét, nyuszt’. Ennek alapján máris kitűnik, hogy a Sarolt eredetileg nem ’fehér menyét’, hanem ’menyét’, és a menyétet az ótörökben ’fehér állat’ néven nevezték. A Barót szócikkből viszont az derül ki, hogy a név a régi német Baroald személynévből származhat. Kiss ugyan említ egy esetleges besenyő származtatás, mely szerint a név egy *boru aldï ’nyest’ szerkezetre vezethető vissza – ezt az eredeztetést azonban kevéssé meggyőzőnek mondja.
Sajnos sem az esetleges ótörök *boru, sem az ótörök *aldï szóról nem találtunk semmit. (Ha létezett *boru színnév, akkor talán a mai török mor ’lila’ ennek a folytatója – de ekkor is valószínűbbnek tartjuk, hogy eredeti jelentése más, esetleg ’vörös’ lehetett.) De olvasóink között talán akadnak, akik ki tudnak minket segíteni.
@Fejes László (nyest.hu): Radlovnál (Опыт словаря тюркских наречий) megtaláltam, a sórban és a teleutban van aldï 'дичь', 'Wild' (sór aγ aldï 'горностай', 'Hermelin'), a kojbálban, karagaszban ugyanezzel a jelentéssel alda forma van. Nem tudom, hogy a csuvasban van/volt-e.
@Fejes László (nyest.hu):
"Az aldï-ról nem tudsz semmit?"
- Én igen. :)
A török "yaldïz" ezütözés, aranyozás.
A kisállat a prémje színe után kapta a nevét. Ezüstös szürke?
Na errefelé keresgéljetek!
/nem kell megköszönni/
" (Ha létezett *boru színnév, akkor talán a mai török mor ’lila’ ennek a folytatója – de ekkor is valószínűbbnek tartjuk, hogy eredeti jelentése más, esetleg ’vörös’ lehetett.) De olvasóink között talán akadnak, akik ki tudnak minket segíteni."
- Hogyne! Ha szótáradból felpillantasz az égre, láthatod, hogy milyen színű a ború. Szürke. :)
BR váz, BOR – a héber boer = égő (tehát vörös, a bor is), baru=teremtmény.
BŐR – b’ = benne, or = bőr, fény, bar = külső, borított,
b’ir = barom (állat), barut = eledel.
Milyen állat neve a barót? Ezt nem látom a cikkből.
PT/Ty váz Petyvet változatában nem ismerem: az állat neve petymeg és feltűnően pettyes. Pötty – a héber paut = apró.
P/FJ váz Fajd – pujah = kifestett, bekormozott A sokféle fajdok nyakán fehéres foltok vannak, egyébként sötét színűek.
MN/Ny váz Menyét – a héber m’natek = kettészakít.
A figyelő menyét teste hosszan felmagasodik, és úgy néz ki, mint egy vékony asszonyalak.
HL-Di/j Hölgy – a héber holid = szül (újHold),
holed = túr (halad-i, a föld alatt él).
Nyest, nyuszt – notes = kiszakít, naszúr = letépett
Sarolt(a) – A héber surá = sor, sz’ár = szőr-sörte (sorol, súrol).
Sárga – a héber sragá = lámpás.
A bor színnevet az alán nyelvben megtalálhatjuk "sárga" jelentéssel (oszét бор). Az ezzel legföljebb közvetve összefüggő középkori közmondásunk szerint a sárga lé Hencidától-Boncidáig folyt és talán nem véletlenül szerepel a βορυσ szarmata szó egy kercs közelében talált boroskupán. Lehetséges, hogy a török és velük párhuzamosan a magyar nyelvben ez az alkoholos italt jelentő bor szó eredete is, mivel a hely és idő stimmelne az átvételre az alán kapcsolatok miatt.
@Fejes László (nyest.hu): aldï-ról nem, igazából nem találok ilyesmit egyik szótárban sem (legfeljebb az altï változataként, de az meg nagyon más). Nekem vmi oldu féle alak rémlett, de olyat sem találok.
A csuvasban szerintem nincs meg a boz r-es formája, Sevortjannál legalábbis a boz címszónál nincs csuvas megfelelő megadva.
@tenegri: A csuvasszótáram szerint серый: сăрă, кăвак.
Egyébként nem gondolnám, hogy a csuvas hangtörténet ennyire egyszerű, szerintem ha megmaradt, lesz ott még változás! :)
Se köszi az értékes kiegészítést. Az aldï-ról nem tudsz semmit?
A Sarolt 'fehér' jelentésű eleme a csuvasos nyelvekben jelent fehéret, míg a köztörök nyelvekben nem. Ha "bor" jellegű színnevet keresnénk, akkor is a csuvasos nyelvek körül sertepertélhetnénk (a magyar számos csuvasos kapcsolata miatt nem véletlenül), s mivel tudjuk, hogy ott a csuvasos r és a köztörök z megfelelése, rábukkanhatunk a köztörök boz 'szürke' szóra. A csuvasban most nem emlékszem, hogy megvan-e ma az r-es alak (talán nincs), de a mongol csuvasos elemei között ott van: írott mongol boru, halha bor 'szürke, barna'.