Ha azt mondjuk, hogy az olaszok Olaszban élnek, vagy hogy tavaly Görögben voltunk nyaralni, idén viszont Spanyolba megyünk, a nyelvvédők szigorú pillantásaira számíthatunk. Japánba viszont ők is szívesen elutaznának.

Szakértőnk megállapítja, hogy nincs baj olvasónk fülével. Megismerkedünk az elidegeníthető és az elidegeníthetetlen birtok fogalmával, miközben egy pillanatra Somlai Artúr is felbukkan a képernyőn.

Megjelent a Finn nyelvjárások könyve, ám egy nyelvjárás kimaradt belőle. Vajon miért? Kiderül, mi a különbség a nyelvjárás és a szleng között, és az is, hogy van, amiben Magyarország hasonlít Finnországra – bár ennek nem feltétlenül tudunk örülni.

Olvasónk kérdése kapcsán leleplezzük a helyesírás-ellenőrzőket. Ezek valójában nem azt ellenőrzik, hogy a leírt szó helyes-e, hanem azt, hogy létezik-e. Tévedni pedig nem gépi dolog, és ezeket a programokat is emberek készítik – arról nem is szólva, ...

Milyen hosszú legyen egy mondat? – A nyelvhelyességet ellenőrző szoftverünk tudni véli, egyik legnagyobb írónk azonban széttárja a karjait, és azt mondja: „kérdezzetek okosabbat!”

Olyan szépnek, logikusnak tűnnek a nyelvtan kategóriái... egészen addig, amíg használni nem akarjuk őket. Olvasónknak fogalmazási problémája adódott, szakértőnk igyekszik kisegíteni.

Mi közük van a Krisztináknak a krémekhez vagy a Vörös Hadsereghez? Névnapi köszöntőnkben a „kereszt(y)én(y)” szó történetét bogozgatjuk, ellátogatunk Svájcba és Oroszországba, miközben egy pillanatra felbukkan a „boszorkány” és a „járgány” is.

Olvasónk kérdésére keresztültekintjük, mit tudunk két hasonló jelentésű szó használatának különbségéről. Bár senkinek sem akarjuk áthúzni a számításait, néhány kérdést keresztül kell gondolni.

Az „ír” és a „betű” szavak eredete sokat elárulhat arról, hogy mikor ismerkedtek meg az írással a magyarok. Elhamarkodott lenne azonban egyenesen azt a következtetést levonni, hogy e szavakkal együtt már az írást is elsajátították.

Vannak szavak, melyek „rátapadnak”, „rásimulnak” más szavakra – ám ez nem ugyanaz, mintha „rájuk ragadnának”, és toldalékká válnának. A különbséget a laikus nyelvhasználó a helyesírásból látja, ám nyelvészeti érvek is szólnak az egyes írásmódok melle...

Olvasónk egy sajátos kifejezés eredete után érdeklődik, komoly fejtörést okozva szakértőnknek, akinek nem is sikerül megnyugtatóan kibogozni a szálakat. Lesz szó táncokról, lovakról, ágakról, bogakról...

A „kolibriének” (’valami olyasminek, ami a kolibiré’) mellett van „kolibriénak” is, viszont „kolibrijénak” nincs, csak „kolibrijének” és „kolibrijának”. Hogy egy szó milyen toldalékokat vonz, nem csak a hangalakján és az abszolút tövén múlik, hanem a...

Olvasónk egyelőre nem kikéri magának, csupán választ kér szakértőnktől a „kikérem magamnak” kifejezés eredetével kapcsolatban. Ezúttal maga Kazinczy Ferenc siet a nyelvész segítségére.