Tegnap és holnap
Mi a tegnapban a teg-, mi a holnapban a hol-? És vajon a -nap ugyanaz mindkettőben, és azonos egyáltalán a nap ’24 óra’ szóval?
Olvasónk témát javasolt:
írhatnátok arról is, honnan jön a hol- és a teg-, miért nincs pl. tegév (mint angolban pl. yesteryear), stb.
Nos, mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy bár az angolban van yesteryear, ott sincs yesterweek ’múlt hét(en)’, yestermonth ’múlt hónap(ban)’ stb., és persze nincs önálló használatú yester sem. Inkább azon kell csodálkoznunk, hogy van yesteryear, hiszen a yester eredeti jelentése önmagában is ’tegnap’ volt (l. német gestern ’tegnap’). A yesterday kialakulásakor pedig bizonyára morogtak a nyelvművelők, hiszen minek oda a day, ha egyszer a yester eleve egy napra vonatkozik...
Bizonyára minden magyar nyelvhasználó arra tippelne, hogy a tegnap és a holnap szavak végén található -nap azonos a nap ’24 óráig tartó időszak’ szóval – és ez így is van. Éppen ezért csak az a kérdés, hogy honnan van a teg-, illetve a hol-.
A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint A tegnap korábban tegenap volt. A tege szóban az uráli eredetű te- ’ez’ jelentésű mutatónévmás, ehhez kapcsolódott a -g- elem; melyet a TESz. nyomatékosító képzőnek nevez – mindenesetre ugyanez a -g- van meg az engem, téged szavakban is; a szó végén álló -e pedig egy ’hova?’ kérdésre válaszoló esetrag (ennek folytatója ma a -vÁ, de megvan pl. az ide, oda, hova? ~ hová? stb. szavak végén). Több rokon formája is volt: teget – ennek a végén a -t helyrag ismerhető fel (ez ma a Pécsett, itt, ott stb. alakokban van meg); tegeten – ehhez még egy hasonló értelmű -n rag is járult (l. fenn, lenn, hun? stb.); tegetlen – ebben a -len a TESz. szerint „nyomósító funkciójú ragcsoport” (ez van meg a míglen szóban is). A szó jelentése eredetileg ’ide’ lehetett, ebből fejlődött az ’itt’ jelentés, majd az ’ekkor, időben közel’, ebből a ’nemrég, minap’, majd a ’tegnap’. A tege tehát azt jelentette, hogy ’a mait megelőző nap’, aztán mégis hozzátették hogy nap, így jött létre a tegenap, ebből pedig a tegnap. A folyamat minden lépését bizonyára nyelvvédők hangos tiltakozása kísérte, akárcsak ma, amikor a tegnap kezdi felvenni a ’megelőző nap’ jelentést.
(Forrás: Wikimedia Commons / Saperaud / GNU-FDL 1.2)
A holnap esetében a hol- egy uráli eredetű, ’reggel’ jelentésű szó nyomát őrzi. A ’holnap’ és a ’reggel’ (illetve a ’tegnap’ és az ’este’) jelentésű szavak több nyelvben összekapcsolódnak: eredetük hasonló, gyakran a hangzásuk hasonló, így kapcsolatuk nem csak a nyelvtörténészek számára nyilvánvaló. Az angol tomorrow ’holnap’ és a morning ’reggel’ az összecsengő -mor- miatt gyanús lehet, de azért különböznek is annyira, hogy gyanúnkban ne lehessünk teljesen biztosak. Nos, az igazság az, A morgenne a morgen ’reggel’ ragozott alakja. hogy a tomorrow az óangol to morgenne ’reggelre’ szókapcsolatból keletkezett, a morning pedig úgy, hogy a morn alakhoz (mely ugyanúgy, mint a morrow, a morgen folytatója) az evening ’este’ mintájára járult az -ing toldalék (a nyelvvédők teljes megrökönyödésére). A morning egyébként eredetileg a hajnalhasadás, a napfelkelte időszakát jelentette, mai jelentése azonban nem csupán a magyar reggel, de a magyar délelőtt jelentésének is megfelel (ezért is köszönnek az angolok még fél tizenkettőkor is good morninggal). A mai angol ismeri a tomorrowban fellelhető morrow alakváltozatot is, de ez csak régiesen használható ’holnap’ jelentésben – a választékos nyelvhasználatban azonban ma is előfordul ’holnap’, sőt ’valamilyen eseményt követő időszak’ jelentésben is. Rettenetes, mennyi mindent kellett az angol nyelvvédőknek elszenvedniük.
@gorilla:
1. Szerintem nem olvasta el alaposan, amit írtam.
2. A kommentelőink nem ismerték a harmadfélszáz alakot sem, nem hallották „a bank, aki(k)” szerkezetet, sőt, még te[k]nikát sem. Illetve nyilván hallották, csak elmentek mellette, többek közt azért, mert nem nyelvészek, és nincs rá kihegyezve a fülük.
3. Nem várom senkitől, hogy bizonyítsa, hogy nincs terjedőben. Egyébként természetesen elsősorban a beszélt nyelv jellemzője, tehát az írott adatok kutatása csak részleges képet nyújthat. És persze az is előfordulhat, hogy valakinek a környezetében nem fordul elő. Ez azonban nem jelenti, hogy egyáltalán nem fordul elő.
@Fejes László (nyest.hu): Ha tényleg terjedőben lenne, akkor nem kéne erőlködni, hogy találjon példát az ember, hanem legalábbis egyszer-kétszer bele kéne botlani csak úgy véletlenül is. Azt mondja, hogy Ön sokszor hallja ezt a környezetében, a kommentelők viszont nem.
Van ez az egyszál blogocska meg a kislány, de a gyerekek néha rugalmasan és leleményesen hoznak létre új szavakat, adnak más értelmet meglévőeknek.
Szóval még mindig nem látom megalapozottnak, amit állítanak.
Temészetesen azt, hogy valamilyen jelenség _nincs_ terjedőben, azt még kevésbé lehet guglizással vagy bármi módon alátámasztani, úgyhogy ezzel nem is próbálkoznék.
@gorilla: Miért ne lenne érdemes? Érdekes jelenségről van szó.
Másrészt a példát nem csupán azért nehéz találni, mert annyira ritka (senki nem állítja, hogy lépten-nyomon előfordul), hanem mert nehéz keresni. A legjobb módszer ugye a holnap + múlt idejű ige, de guglizni ilyet sem lehet, csak konkrét példákat, idézőjelben – és akkor még ott vannak a múlt idejű feltételes módok: az ilyen szerkezetek nem olyan ritkák. („Holnap elmentünk volna az állatkertbe, de Juli néni bejelentette, hogy meglátogat minket.”) Ilyeneket nem olyan egyszerű keresni, mint a bagojt.
A tegnap ’előző nap’ értelemben meg még nehezebben kereshető.
@Fejes László (nyest.hu): Biztos, hogy érdemes eköré cikket építeni, majd ebben a cikkben is megemlíteni, mint tényt? Szerintem az, hogy egyetlen példát sikerült találni a neten, az legalábbis jelzés értékű, hogy olyan nagyon nem lehet terjedőben a jelenség.
@Sigmoid: Nem egyetlen példát találtunk, én személyesen többször hallottam ilyet. A cikk is úgy született, hogy a szerző a hallott minták alapján jutott a témához, és keresett rá írott példákat a neten. (Remélem, nem hitted azt, hogy ezt a blogot olvasgatva merült fel a cikk ötlete.)
„mégsem írtok cikket arról, hogy manapság kezd eltűnni az ly és a j közti különbség” Elég nagy marhaság lenne, mert már régen eltűnt. (Kivéve bizonyos nyelvjárásokat, de azokról meg csak filhallás alapján nyilatkozhatnánk.)
@Fejes László (nyest.hu): Nem a szöveg minőségéről van szó, hanem a trendszerűség teljes hiányáról. Találtatok EGYETLEN mintát. Gratulálok. Nagy politikusnak kell lenni ahhoz, hogy EGY mérési pontra görbét húzzak.
Ráadásul egy tipikus, ISMERT, LEÍRT gyermeknyelvi, fejlődéspszichológiai jelenségről, a túláltalánosításról van szó csupán, nem a magyar nyelv fejlődésére jellemző jelenségről.
Arról nem is beszélve, hogy a *bagoj forma SOKKAL gyakoribb, mint a tegnap "megelőző nap" jelentésben való használata, mégsem írtok cikket arról, hogy manapság kezd eltűnni az ly és a j közti különbség.
@Sigmoid: @gorilla: Jól néznének ki a nyelvtörténészek, ha csak művelt, gyakorlott íráshasználók által alkotott szövegeket használhatnának forrásként. A kilenc éves lány szövege helyesírásilag „borzalmas” (őszintén szólva nem tudom, mi lenen egy elvárás egy kilencévestől), de mondatai nyelvileg teljesen rendben vannak. Mai szemmel nézve a nyelvemlékek írása is borzalmas, nem csupán azért, mert a mai helyesírástól térnek el, hanem önmagukban is nagyon inkoherensek, a mondataik nem egyszer kuszák. De nem muszáj nekünk hinni, tessék megnézni, hogy csinálja a mester: seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/68.html
@varpho: Bocsánat, ez valóban elírás, javítom.
Mire alapozza a szerző, hogy "a tegnap kezdi felvenni a ’megelőző nap’ jelentést"? A linkelt cikkben a "holnap"-ról van szó, az is egy 9 éves kislány enyhén szólva is kusza szövegezésű blogjában.
Nem tudom eldönteni, hogy ez valamiféle vicc akar lenni, esetleg teszt, hogy mennyire figyelmesek a kommentelők, vagy tényleg komolyan gondolja a szerző.
"A ’holnap’ és a ’reggel’ (illetve a ’tegnap’ és az ’este’) jelentésű szavak több nyelvben összekapcsolódnak: eredetük hasonló, gyakran a hangzásuk hasonló, így kapcsolatuk nem csak a nyelvtörténészek számára nyilvánvaló."
- Nem bizony! Az óvodások is tudják. ESTTEL VOLT, HOL- NEM VOLT, tehát eltűnt az éj sötétjében. Világos?
Mi több a germánoknál GESTERN volt, ami úgy lehet, hogy a könnyebb megjegyezhetőség érdekében a 'csillag' jelentésű STERN szóból képzetten honosították.
Aki nem hiszi, járjon utána!
@varpho, nyilván elírás volt, a morrow holnapot jelent.
"Rest well, we'll be off by the morrow!"
tényleg "morrow" azt jelentheti, hogy 'tegnap'?
"A mai angol ismeri a tomorrowban fellelhető morrow alakváltozatot is, de ez csak régiesen használható ’tegnap’ jelentésben"
"akárcsak ma, amikor a tegnap kezdi felvenni a ’megelőző nap’ jelentést."
Kár hogy egyáltalán nem kezdi felvenni... Nem kell oda változást hallucinálni ahol nincs. Ha egy kilencéves kislány blogja indikátora a nyelvváltozásnak, akkor a következő cikket arról írjátok, hogy manapság már a baglyot is "szokták" *bagojnak írni.