Anya és anyag
Ha két szó összecseng, az nagy valószínűséggel véletlen. Ha hasonló jelentésű szavak különböző nyelvekben összecsengenek, az aligha véletlen. Vagy mégis. Legalábbis részben.
János nevű olvasónk ügyes megfigyelő:
Rejtélyes kapcsolat az anya és az anyag között? Magyarban csak egy betű (hang) a különbség. Sok más nyelven is összecsengenek, többnyire a mater, materia egyik változataként. Pl.: mother, matter. Az számomra különösen érdekes hogy noha nálunk teljesen eltérő alakúak, mégis ugyanúgy hasonlítanak egymásra. Van ezek között kapcsolat?
Kapcsolatnak kapcsolat, de azért annyira nem rejtélyes. Kezdjük az angollal, ahola véletlenek összjátékáról van szó. Az angol mother ’anya’ indoeurópai eredetű, sok megfelelője közül az egyik a latin mater. Ezzel szemben az angol matter ’anyag’ ófrancia jövevényszó, kb. 800 éve került át az angolba. A két szónak tehát semmi köze egymáshoz, az összecsengésük véletlen.
Illetve nem egészen az. A francia szó ugyanis a latin materia szóból származik. Már ennek jelentése is ’anyag’, de jelent ’faanyag’-ot és ’forrás, eredet’ jelentésben is használatos. A szónak ez utóbbi a legkorábbi jelentése: az ’anyag’ jelentés is ebből fejlődött, tudniillik azt, hogy valami miből készült (mi az anyaga), úgy kérdezték, hogy mi az eredete, mi a forrása (a magyar miből van? kérdés hasonlóan kétértelmű). (Mivel pedig az egyik leggyakoribb anyag a fa volt, a kérdés úgy is értelmezhető volt, hogy ’mi(lyen) a fája?’.)
Mindez pedig azért érdekes, mert az ’eredet, forrás’ jelentésű materia szót a már említett mater ’anya’ szóból kérdezték. Azt, hogy az ’anya’ és az ’eredet, forrás’ jelentés hogy függ össze, aligha kell hosszan magyaráznunk. A latinban tehát az ’anya’ és az ’anyag’ szavak összecsengése nem véletlen. Az azonban véletlen, hogy az angolba bekerült a latin eredetű ’anyag’ jelentésű szó, illetve a közös alapnyelvből mindkettőben tovább öröklődött az ’anya’ jelentésű szó, ráadásul hangalakjuk nem változott annyit, hogy ne tűnjön szembe a közöttük levő összefüggés.
(Forrás: Wikimedia Commos / PAR, Cprompt, Adrien' / CC BY-SA 2.0)
Szó sincs azonban véletlenről a magyarban: az anya szó uráli eredetű (jelentése ’idősebb férfirokon felesége’ lehetett, hasonló jelentésben az ángy használatos, mely eredetét tekintve azonos), az anyag pedig – ahogy Szily Kálmán írja A magyar nyelvújítás szótárában – Barczafalvi Szabó Dávid szóösszerántása az anyai dolog szókapcsolatból. Természetesen Barczafalvinak a latin szolgált mintául. Szily azt is megjegyzi, hogy Széchenyi a Hitelben anyag helyett gyakran agyagot írt. (Egyébként elképzelhető, hogy az anyag megszilárdulásához az egyik legfontosabb anyag, az agyag hasonló csengése is hozzájárult.) Szilytől azt is megtudjuk, hogy a materia magyar megfelelőjeként a tárgy (eredetileg ’pajzs’, illetve ’cél’) és az alak (eredetileg ’baba, bábu’) is ajánlották a nyelvújítók.
Tehát valahol mégiscsak véletlen, hogy a magyar anyagot latin mintára képezték, illetve hogy a több versengő változat közül éppen ez győzött.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (29):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@szigetva: Azt tudom, de kérdés, hogy teljesen véletlen-e. Persze ehhez ismernünk kéne a PIE előzményét.
Ez a grúz példa vicces. :)
@Sultanus Constantinus: A hasonlóság itt kezdődik: ieu *mater-, *pəter- (vagy még korábban, de addig már csak Krizsa hiszi, hogy ellát). Egyébként grúzul az 'apa' mama ☺
@Janika: Ez érdekes kérdés. Az írben is athair [ehör] és mháthair [vahör]. Szerintem az az oka, hogy ezek eredetileg hangulatfestő szavak voltak. A baszkban is valami olyasmi, hogy "ama" az anya és "aita" [ajta]~[atya] az apa.
@szigetva: pedig olyan jónak tűnt az elmélet :-)
viszont az angolban is fellelhető ilyesmi: father: apa, faith: hit.
(na jó az egyikben [d] van a másikban [sz])
máris adódik a kérdés: a mather-father vajon véletlenül hasonlít ennyire egymásra? Magyarul is elég hasonló, de másként: anya-apa.
@Janika: A pátosz a görög path- tőből van, a pater-ben viszont nem [th] van, hanem [t].
A cikket olvasva bennem az a kérdés merült fel, hogy ha az anyag a nyelvújításkor keletkezett, akkor előtte mit használtunk magyarul anyag értelemben? A matériát?
A másik érdekesség hogy a higany szavunk is így keletkezett a nyelvújításkor, híg+anyag szóösszevonással. A higany tehát nem más híg, anyai dolog :-)
Végül mégegy érdekes párhuzam:
A patosz lélekkel kapcsolatos dolog (wikipédia szerint szenvedés, szenvedély), a pater meg apát jelent. Ha ezek között is van kapcsolat, akkor az apa-anya viszonyban az anya képviseli az anyagi oldalt míg az apa a lelkit.
@SzabírHunOgur: Csakhogy te materia-t írtál. A material a latin materialis átvétele. A cikk pedig leírta, hogy a latinban összefügg a mater és a materia, és ennek analógiájára a magyarban is az anya és az anyag (hiszen a nyelvújítók jól tudtak latinul). Az angol annyiban jön ide, hogy az angol mother az ieu. mater- tő folytatója, ahogyan a latin mater is. Az angol matter 'anyag' pedig a latin materia folytatója, a francián át szűrve. Csakhogy ezeket a tényeket a cikk is leírja, ezért nem értettem, hogy te mint újdonságot tálalod, és ezért gondoltam, hogy a cikket nem is olvastad.
@SzabírHunOgur: Eddig okés. Csak a gyöknyelvésznek azért van megjegyzése. Ha az egészen eltérő gyökök (=mássalhangzó vázak) manapság ugyanazt / hasonló dolgot jelentik is, az eredetük nem ugyanaz. A gyöknyelvész semmilyen szinten nem foglalja őket egybe. Bár ilyenkor a KOZMOPOLITA képzés (-ár, -er, -ir, -or, -ur) még hasonlóbbá teszi a moth-er / mat-éria szavakat, ennek már nincs etimológiai jelentősége.
A 4OOO éves héber matár = eső, zápor, matará = célpont, mutár = szabad, megengedett. S a héberben ezeken kívül is hatalmas szóbokra van a MTR-nek. Mivel a héber MX (ma=micsoda?, mi=kicsoda?) a magyarban mi? = micsoda?
ezen kívül "a mai nap", héberben még még a víz(ek),
- a FINN-ben: föld, az MX (X akármilyen magánhangzó)
az ősi jelentés nehezen körvonalazódik, de ilyesmi lehet: MIRŐL VAN SZÓ? Arról, ami a legfontosabb: mi ez - ki ez?, ma (máma) / víz / föld.
Az anya / anyag és a mother / matéria / massza két egészen különböző gyökváz termékei. Ettől a jelentésük ma már - sok százezer (talán 2 millió?) évvel a beszédképesség kialakulása után - a különböző nyelvtípusokban lehet hasonló.
@szigetva: De a material igen. Neked nem tűnnek fel ezek az egyezések? Ha ennyire bízol a véletlenbe lottóz, ne kommentálj!
@SzabírHunOgur: Egyébként a "materia" nem angol szó…
@SzabírHunOgur: Azt hittem, olvastad a cikket, amihez kommentelsz.
@szigetva: Nem csak a mi nyelvünkön van egyezés az anya és anyag szavak közt. Az anya "anyagaiból" kálcium, szén, aminok stb építi fel magát a zigóta, itt lenne az összefüggés a logika mentén.
@SzabírHunOgur: Most mit is bizonyítottál szerinted?
Bizonyítom két nyelven is!
Anya-anyag
Mother-Materia!
Vita nem lehet erről sem.
@Krizsa:
Nem a'llitottam. h. ezeket haszna'lja'k o"sido"k o'ta, ahogy bizonya;ra >hun< sem.
Va'laszom a "szla'vban"-ra volt., valamint a "hmotnost'" e'rtelme're. Szoba'mbo'l nekem u'gy tu"nik, a "hmat-" (tapint) adta a hmota't, majd az ezt ko:veto" krea'cio't akkor, mikor Euro'pa nagy re'sze a go:ro:gbo"l ko:lcso:nzo:tt.
Ku:lo:nben az emlitett ke't nyelvben a fizika'n kivu:l a "la'tka" haszna'latos, pl. (ruha)anyag.