Anya és anyag
Ha két szó összecseng, az nagy valószínűséggel véletlen. Ha hasonló jelentésű szavak különböző nyelvekben összecsengenek, az aligha véletlen. Vagy mégis. Legalábbis részben.
János nevű olvasónk ügyes megfigyelő:
Rejtélyes kapcsolat az anya és az anyag között? Magyarban csak egy betű (hang) a különbség. Sok más nyelven is összecsengenek, többnyire a mater, materia egyik változataként. Pl.: mother, matter. Az számomra különösen érdekes hogy noha nálunk teljesen eltérő alakúak, mégis ugyanúgy hasonlítanak egymásra. Van ezek között kapcsolat?
Kapcsolatnak kapcsolat, de azért annyira nem rejtélyes. Kezdjük az angollal, ahola véletlenek összjátékáról van szó. Az angol mother ’anya’ indoeurópai eredetű, sok megfelelője közül az egyik a latin mater. Ezzel szemben az angol matter ’anyag’ ófrancia jövevényszó, kb. 800 éve került át az angolba. A két szónak tehát semmi köze egymáshoz, az összecsengésük véletlen.
Illetve nem egészen az. A francia szó ugyanis a latin materia szóból származik. Már ennek jelentése is ’anyag’, de jelent ’faanyag’-ot és ’forrás, eredet’ jelentésben is használatos. A szónak ez utóbbi a legkorábbi jelentése: az ’anyag’ jelentés is ebből fejlődött, tudniillik azt, hogy valami miből készült (mi az anyaga), úgy kérdezték, hogy mi az eredete, mi a forrása (a magyar miből van? kérdés hasonlóan kétértelmű). (Mivel pedig az egyik leggyakoribb anyag a fa volt, a kérdés úgy is értelmezhető volt, hogy ’mi(lyen) a fája?’.)
Mindez pedig azért érdekes, mert az ’eredet, forrás’ jelentésű materia szót a már említett mater ’anya’ szóból kérdezték. Azt, hogy az ’anya’ és az ’eredet, forrás’ jelentés hogy függ össze, aligha kell hosszan magyaráznunk. A latinban tehát az ’anya’ és az ’anyag’ szavak összecsengése nem véletlen. Az azonban véletlen, hogy az angolba bekerült a latin eredetű ’anyag’ jelentésű szó, illetve a közös alapnyelvből mindkettőben tovább öröklődött az ’anya’ jelentésű szó, ráadásul hangalakjuk nem változott annyit, hogy ne tűnjön szembe a közöttük levő összefüggés.
(Forrás: Wikimedia Commos / PAR, Cprompt, Adrien' / CC BY-SA 2.0)
Szó sincs azonban véletlenről a magyarban: az anya szó uráli eredetű (jelentése ’idősebb férfirokon felesége’ lehetett, hasonló jelentésben az ángy használatos, mely eredetét tekintve azonos), az anyag pedig – ahogy Szily Kálmán írja A magyar nyelvújítás szótárában – Barczafalvi Szabó Dávid szóösszerántása az anyai dolog szókapcsolatból. Természetesen Barczafalvinak a latin szolgált mintául. Szily azt is megjegyzi, hogy Széchenyi a Hitelben anyag helyett gyakran agyagot írt. (Egyébként elképzelhető, hogy az anyag megszilárdulásához az egyik legfontosabb anyag, az agyag hasonló csengése is hozzájárult.) Szilytől azt is megtudjuk, hogy a materia magyar megfelelőjeként a tárgy (eredetileg ’pajzs’, illetve ’cél’) és az alak (eredetileg ’baba, bábu’) is ajánlották a nyelvújítók.
Tehát valahol mégiscsak véletlen, hogy a magyar anyagot latin mintára képezték, illetve hogy a több versengő változat közül éppen ez győzött.
A portugálban és a spanyolban -- madeira, madera 'fa' -- máig megvan ez az ősi jelentés, ill. magát a szót is csak ez a két nyelv őrizte meg folytonossággal a latinból. A materia 'anyag' már művelt eredetű újraátvétel (duplikátum).
láttam én már olyat, aki a csimpánz és a csimpaszkodik szavakat is összekötötte.
@deakt: Ez nyilván komolytalan, de ezt leszámítva egyébként a nyelvészek mindig mindent meg tudnak magyarázni, ha arról van szó, hogy egy laikusnak ne legyen igaza. Például már a leadben lévő második mondat: "Ha hasonló jelentésű szavak különböző nyelvekben összecsengenek, az aligha véletlen. Vagy mégis."
Na most ebből sokkal gyakrabban találkoztam eddig a "vagy mégis"-sel, mint amikor valóban igazolhatóan közös eredetűek is az ilyen szavak. Kapásból két példa: "pincér" és latin "pincerna", "idomít" és latin "domare". Összecsengenek? Igen. Hasonló jelentésűek? Igen. Van bármi közük egymáshoz etimológiailag? NINCS.
És ami felettébb érdekes: elmexicano2010.blogspot.com/2012/08/latin-habere-angol-have-nemet-ha
@deakt:
ja, egészen véletlenül egész jól leírja az állat általános viselkedését, sokkal jobban, mint a hivatalosan elfogadott „gúnyember”
hu.wikipedia.org/wiki/Csimp%C3%A1nz
lásd:
csimbók, csimpaj
csimbál, csimbálkodik, csimbázkodik, csimbelkedik, csimpálkodik, csimpajkozik
elég unalmas érvek nélküli kategorikus kijelentéseket cáfolni, csak mert valaki úgy gondolja h úgy van, mert ő már eldöntötte, h úgy van.
@hun: Egy delfin külsőre eléggé hasonlít egy halhoz, de tudjuk, hogy „etimológiailag” nem hal. A hasonlóságuk oka az, hogy ugyanabban a környezetben élnek.
Ugyanígy etimológiailag a "csimpánz"-nak nincs köze a "csimpaszkodik"-hoz, de ettől még lehetnek hasonlóak. A szavak az emberi elmében léteznek, és ott lehet is kapcsolat a két szó közt, mivel hangalakjuk is hasonló, és a jelentéseik között is lehet kapcsolatot találni. Ettől függetlenül azt a tényt meg kell állapítanunk, hogy nyelvtörténetileg a két szónak nincs köze egymáshoz, legalábbis a belátható történeti időben. A hangalakjuk hasonlósága pedig valószínűtlenné teszi, hogy ennél korábbi kapcsolat legyen közöttük.
Mivel a történeti nyelvészet csak a "belátható történeti idővel" számol, ami max. 6000 év, a nyelvtörténet nem tudomány, hanem silány amatőrizmus. Az ember minimum 200.000 éve - fogalmi szinten - beszél. Erre bizonyítékok
1. a mélyre szállt, vagyis a beszédképes gége (leletek)
2. a Broca terület - beszédközpont - megléte az agyban (leletek)
3. 1 millió éves a tűzhasználat, a félmillió a ruházkodás, min. 100.000 év óta van kerámia, tehát tüziipar, stb.
Mindezek, a beszédszervek fizikai meglétével alátámasztva, bizonyosságot jelentenek: az ember 200.000 éve már egészen biztosan - mondanivaló egységek - "mondatalkotás" szintjén beszélt.
És ne jöjjenek újra azzal a blablával, hogy "nem lehet tudni, mert nincsenek írásos emlékek, sem hangfelvételek". Mert a finn nyelvből csak 400 éve vannak írásos emlékek, mégis össze merészelik hasonlítani a min. (még a nyelvészek szerint is minimum) 1000 éves irodalommal rendelkező magyarral.
A többi északi kisnyelvnek meg máig se volt írása. Meg már beszélője sincs, mert kihaltak:-))).
@szigetva:
A csimpaszkodik, pontosan a csimpánzból alakult ki! Függeszkedik ami nem de cselekvés tekintetében azonos.
Anya , anyag is azonos gyök. Mégpedig a szumír AN.
Nimród felesége volt az, ANKi-Sa.
@SzabírHunOgur: A "csimpaszkodik"-ra első írásos adat 1708-ból van, a "csimpánz"-ra csak 150 évvel későbbről. Ami előfordulhatott, az pont a fordítottja, a német "Schimpanse" a magyarban azért kezdődik [cs]-vel, mert hatott rá a "csimpaszkodik". (De egyébként angolul is [cs]-vel kezdődik.)
hogyan alakult volna ki, még gyorsan gyártott is egy növénynevet belőle, meg egész szóbokrot, azután, h az angolból átvette?
a szlávban az anyag (hmota) a súllyal (hmotnost) van összefüggésben, de az angolban is kicsit (mass - matter).
.
az anyag "anyai" szemlélete az ashkatan szkítáktól (szakák?) és a manigeus tanakhból jön.
Ejsnek iradumnek pheshi uzidy Idatataath Leeled vultaj. (krityn 1440 – 1510*).
Yyj vultaj elyshid khi Amenahatogh Ekjatumic wint Leeledic latta rovaath. Ekjatumed maga Leeled. Asharednek amen redyeiben laaj ekjatum ojsat leel. Leeled Amenasharnek mutatighy.
.
Idataath Leeled bytshykhsirtildynek veleuje:
Leeled ai yyma udynojst, ejsktyd idtenheghidi. Leeled Yyma ekjatumy. Ekjatumed Yymad vintyrelb kitydy.
*ie.3610-3540
Lélek és anyag ugyanaz, mindkettő egylényegű.
.
"Mani is beszél az anyagban, az anyagvilágban fogságban lévő, halandó lényhez kötözött világosságszikráról, Isten és anyag két elvéről, világosságról és sötétségről, igazságról és hazugságról."
"A világosságszikráknak vissza kell térniük a világosság birodalmába, ahonnan valaha kikerültek. A földi embernek e feladatnak kell szentelnie magát, hogy az eredeti ember újjászülessen és visszatérhessen egykori hazájába."
.
Mani tanításai szerint:
öröktől fogva két ország van: a világosság és a sötétség országa. A világosság országában teremtette Isten az ősembert, a sötétség országából származott a sátán. A sátán berontott a világosság országába és nagy részét elrabolta. Egy angyal a világosság és a sötétség országának keverékéből alkotta meg a földet. Az ember is ilyen keverékből áll, de a nőben több a sötétség.
.
"Manichaeism presented an elaborate description of the conflict between the spiritual world of light and the material world of darkness."
.
ashkata hun nyelvtan:
oentamaia családanya
maia anya
avamaia nagyanya
Waan oenta lakuum eli. Oenta phejü oentatha. Oentamaia oentad dogonü. Atha ai maia nidzsi det tartikh. Keltü vit ai keltü anit. Oentatha chun khi wijeshi. Oentatha tarti keltai pegüverit aam. Tarti ktü tirret idzsi szurret ai ktü vapat aishi ktü barat. Amenidzsi chun tarti idzsi shishaqet tomüümai ai ktü vapat vasheüümai.
...
Amen üümajed abkharejic aalti
üüma anyag
abkhar anyag-fajta, konkrét megjelenésű anyag
oma (természetes)anyag
tomüüma vas
uumo homok
@hun:
Hogyhogy a szla'vban? Csak a csehben e's szlova'kban van hmota/hmotnost. A to:bbi szla'v nyelvben
anyag - materia e's va'ltozatai
to:meg - massza e's va'ltozatai
A su'lynak a hmotnosthoz annyi ko:ze van, h. elte'r to"le:
Wiki: A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a bennük lévő anyag és energia mennyiségét méri. A súlytól eltérően a tömeg mindig ugyanaz marad, akárhová kerül is a hordozója.
[Cs. hmotnost, szk. hmotnost' (ty)]
@geo: Az ős- (az ókori) ember 2O. századi fizikát tanult? Nem. Bocs, nem akarlak megbántani, de így gondolja egy szobatudós nyelvész. Nálad ez csak véletlen volt, de a nyelvészetben tudománytalan amatőrizmus.
A hmot'n-- jelentése kb. "a felrakott, a rátett" lehetett.
A szavak értelmét olyan fogalmi körben kell keresni, ahogyan egy, a természettudományokat még ókori szinten sem ismerő, sokezer (sok TÍZEZER) évvel ezelőtti ember a külvilág jelenségeit egymáshoz hasonlította. A föld felszínán élő ember semmi esetre nem különböztette meg a SÚLYT és a TÖMEGET!!!
A szavak eredeti értelmét általában a legősibb fogalmakat máig megőrző (=a hatalmas szóbokrokkal rendelkező) gyöknyelvekből lehet visszakövetkeztetni.
Az anya szó "ANJ!" nyögés, sírás-válaszolás fogalom adja meg (pl. a héberből).
Az anyag szónál, az új G miatt eleve gyanakodunk, hogy nagyon régi szó nem lehet. Akkor is tudjuk ezt, ha fogalmunk nincs semmiféle nyelvújításról.
Mi a G elődje? Vagy semmi, s akkor ez 1. a kozmopolita X-N/M (=én, nekem), vagy 2. K/H lehet: sóhaj-nyögés-szopás (íny). A legősibb szavak értelménél el kell felejteni a népeket-nyelveket, a "modern", de még az ókori fogalmakat is.
Amely nyelvben igen nagy szóbokrok vannak (magyar, finn, afro-sémi / sémi), azok kiértékelése - átnézése, "átlagolása" vezethet el a legősibb értelmekhez. Azok a párszáz éves keveréknyelvek viszont, amelyekben már nincsenek (tömegesen) szóbokrok, a történeti nyelvészet szempontjából már csak olyanok, mintha mesterséges nyelvek volnának.
@geo:
Az anya adja a gyermekhez az energiát és a tömeget is (saját testéből táplálja).
A férfi és a nő együttes genetikája (50-50 %), vagyis "tervrajza" alapján történik a "más-olás", a "más-uk" mindig "más" lesz, mint külön külön a szülők..
-Ahogyan idézted:
"Wiki: A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a bennük lévő anyag és energia mennyiségét méri."
-A "gyermeki tömeg", vagyis a "massza" egyértelműen mamai, anyai eredetű, ahogyan a Föld is a Napból ered anyagát, és energiáját illetően is..
-Nem véletlen, hogy a "Napba öltözött asszony"-t imádták korábbi vallásokban, és "Ma-ma" nevet adtak az anyáknak világszerte.
-Szerintem a magyarban mint jelző van jelen a Nap régi neve a "ma" : "ma"-i nap..
- A Nap "mása" a Föld "matt", mert saját fényt nem sugároz.
A Nap mikor fénye árnyékot vet, szintén másolás, matt, sötét és egy dimenziós képét adja a megvilágított tárgynak, élőlénynek...
-A "késztetés-eredmény" feltehető szókapcsolat ebben a témában:
maszt-(er)/ mad(t)-(er) lehetett
ami megmagyarázza a:
mester (aki "tudja" hogyan kell valamit tenni, készíteni), maszter- (minta amiről valami készül), ma-ssza (a Nap mint képlékeny anyag), má-sa (a Föld)// ma-der (mu(t)ter)--(a Föld mint az élőlények "mamája", anyja), matt (nem fényes, nem éles) szavak eredetét, melyek szótöve a "ma".
-Megjegyzés:
Az angolban megmaradt "made (kimondva:méd)" készíteni, és a magyar "med-er" eredmény oldali szavak, sőt a "medj (ő megy)" alakja is közvetve az anyához (Napba öltözött asszonyhoz) köthető.
A gyermek fizikai testének "elkészítése" döntően valóban az anya feladata, aki az apával együtt a Föld gyermeke, a Föld pedig a Nap "gyermeke".
-A földi élet és annak újjászületése napfény nélkül lehetetlen, ezért tekintik az un. primitív vallásokban a gyermeket (a magyarban egyértelműen fiút jelent!) "a Nap, a fény fiának".
(Úgy vélem, joggal gondolom, hogy a "magyar" (madj-ar)/ "megyer" (medj-er) kifejezések is a "maszt/ mad(t)" eredmény oldalához köthetők, hasonlóan mint a "foszt/ fód(t) (fód, fót), fodj (fogy)" késztetés pár és az ehhez hasonló szópárok esetében.)
@mederi: "és "Ma-ma" nevet adtak az anyáknak világszerte" Furcsamód éppen a Naphoz szorosan kötődő japánoknál az anya 母 [haha], illetőleg お 母 さ ん [okāsan].
@Krizsa:
Nem a'llitottam. h. ezeket haszna'lja'k o"sido"k o'ta, ahogy bizonya;ra >hun< sem.
Va'laszom a "szla'vban"-ra volt., valamint a "hmotnost'" e'rtelme're. Szoba'mbo'l nekem u'gy tu"nik, a "hmat-" (tapint) adta a hmota't, majd az ezt ko:veto" krea'cio't akkor, mikor Euro'pa nagy re'sze a go:ro:gbo"l ko:lcso:nzo:tt.
Ku:lo:nben az emlitett ke't nyelvben a fizika'n kivu:l a "la'tka" haszna'latos, pl. (ruha)anyag.
Bizonyítom két nyelven is!
Anya-anyag
Mother-Materia!
Vita nem lehet erről sem.
@SzabírHunOgur: Most mit is bizonyítottál szerinted?
@szigetva: Nem csak a mi nyelvünkön van egyezés az anya és anyag szavak közt. Az anya "anyagaiból" kálcium, szén, aminok stb építi fel magát a zigóta, itt lenne az összefüggés a logika mentén.
@SzabírHunOgur: Azt hittem, olvastad a cikket, amihez kommentelsz.
@SzabírHunOgur: Egyébként a "materia" nem angol szó…
@szigetva: De a material igen. Neked nem tűnnek fel ezek az egyezések? Ha ennyire bízol a véletlenbe lottóz, ne kommentálj!
@SzabírHunOgur: Eddig okés. Csak a gyöknyelvésznek azért van megjegyzése. Ha az egészen eltérő gyökök (=mássalhangzó vázak) manapság ugyanazt / hasonló dolgot jelentik is, az eredetük nem ugyanaz. A gyöknyelvész semmilyen szinten nem foglalja őket egybe. Bár ilyenkor a KOZMOPOLITA képzés (-ár, -er, -ir, -or, -ur) még hasonlóbbá teszi a moth-er / mat-éria szavakat, ennek már nincs etimológiai jelentősége.
A 4OOO éves héber matár = eső, zápor, matará = célpont, mutár = szabad, megengedett. S a héberben ezeken kívül is hatalmas szóbokra van a MTR-nek. Mivel a héber MX (ma=micsoda?, mi=kicsoda?) a magyarban mi? = micsoda?
ezen kívül "a mai nap", héberben még még a víz(ek),
- a FINN-ben: föld, az MX (X akármilyen magánhangzó)
az ősi jelentés nehezen körvonalazódik, de ilyesmi lehet: MIRŐL VAN SZÓ? Arról, ami a legfontosabb: mi ez - ki ez?, ma (máma) / víz / föld.
Az anya / anyag és a mother / matéria / massza két egészen különböző gyökváz termékei. Ettől a jelentésük ma már - sok százezer (talán 2 millió?) évvel a beszédképesség kialakulása után - a különböző nyelvtípusokban lehet hasonló.
@SzabírHunOgur: Csakhogy te materia-t írtál. A material a latin materialis átvétele. A cikk pedig leírta, hogy a latinban összefügg a mater és a materia, és ennek analógiájára a magyarban is az anya és az anyag (hiszen a nyelvújítók jól tudtak latinul). Az angol annyiban jön ide, hogy az angol mother az ieu. mater- tő folytatója, ahogyan a latin mater is. Az angol matter 'anyag' pedig a latin materia folytatója, a francián át szűrve. Csakhogy ezeket a tényeket a cikk is leírja, ezért nem értettem, hogy te mint újdonságot tálalod, és ezért gondoltam, hogy a cikket nem is olvastad.
A cikket olvasva bennem az a kérdés merült fel, hogy ha az anyag a nyelvújításkor keletkezett, akkor előtte mit használtunk magyarul anyag értelemben? A matériát?
A másik érdekesség hogy a higany szavunk is így keletkezett a nyelvújításkor, híg+anyag szóösszevonással. A higany tehát nem más híg, anyai dolog :-)
Végül mégegy érdekes párhuzam:
A patosz lélekkel kapcsolatos dolog (wikipédia szerint szenvedés, szenvedély), a pater meg apát jelent. Ha ezek között is van kapcsolat, akkor az apa-anya viszonyban az anya képviseli az anyagi oldalt míg az apa a lelkit.
@Janika: A pátosz a görög path- tőből van, a pater-ben viszont nem [th] van, hanem [t].
@szigetva: pedig olyan jónak tűnt az elmélet :-)
viszont az angolban is fellelhető ilyesmi: father: apa, faith: hit.
(na jó az egyikben [d] van a másikban [sz])
máris adódik a kérdés: a mather-father vajon véletlenül hasonlít ennyire egymásra? Magyarul is elég hasonló, de másként: anya-apa.
@Janika: Ez érdekes kérdés. Az írben is athair [ehör] és mháthair [vahör]. Szerintem az az oka, hogy ezek eredetileg hangulatfestő szavak voltak. A baszkban is valami olyasmi, hogy "ama" az anya és "aita" [ajta]~[atya] az apa.
@Sultanus Constantinus: A hasonlóság itt kezdődik: ieu *mater-, *pəter- (vagy még korábban, de addig már csak Krizsa hiszi, hogy ellát). Egyébként grúzul az 'apa' mama ☺
@szigetva: Azt tudom, de kérdés, hogy teljesen véletlen-e. Persze ehhez ismernünk kéne a PIE előzményét.
Ez a grúz példa vicces. :)