Honnan ered a szóda?
Eláruljuk, mi a különbség a szóda és a szikvíz között, miközben rámutatunk két gyakori félrefordításra is.
Ágnes nevű olvasónk telefonon érdeklődött az iránt, hogy honnan származik a szóda szó. Nem tudjuk, miért olyan fontos ez a kérdés most, amikor éppen vége az igazi fröccsszezonnak, de ettől még persze szívesen válaszolunk.
A szóda eredetileg egy növény latin neve, manapság Salsola soda a tudományos elnevezése – magyarul sziki ballagófű vagy sófű néven lehet találkozni vele. Az angolban több elnevezése is van, de az olasz agretti talán mindegyiknél ismertebb az angol anyanyelvűek körében (az angolban ez a növény ehető leveleit jelenti).
Ennek a hamujából nyerték a nátrium-karbonátot (Na2CO3), mely az üveg- és szappangyártás nélkülözhetetlen kelléke (volt): ezt szintén nevezték szódának: ebben a jelentésében immár nemzetközi karriert futott be. Ebből származik egyébként a nátrium angol neve, a sodium, mely számos félrefordításra nyújt alkalmat – ha magyar szövegben találkozunk szódiummal vagy szódiumot tartalmazó vegyülettel, máris tudhatjuk, hogy valakik megint spóroltak a fordításon. A szódabikarbóna ’nátrium-hidrogénkarbonát’ HCO3−) és nátrium- (Na+ ionok elegye – alak azonban arra látszik utalni, hogy a szóda a magyarban előfordul puszta ’nátrium’ jelentésben is. (És hogy a dolog még bonyolultabb legyen: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a szóda előfordul ’szódabikarbóna’ jelentésben is.)
A szódavíz onnan kapta a nevét, hogy gyártáshoz eredetileg szódát használtak fel – pontosabban használt fel Jedlik Ányos, aki a magas szénsavtartalmú víz kémiai előállításának módját kidolgozta, és ezáltal lehetővé tette nagyüzemi gyártását. Mivel a szóda viszonylag ritka szó volt, ellenben a szódavíz gyakori, a puszta szóda hamar felvehette a ’szódavíz’ jelentést. A szódavíz másik neve, a szikvíz pedig onnan ered, hogy a szóda (Na2CO3) másik neve sziksó. (A szódavíz és a szikvíz között tehát nincs különbség: szinonimákról van szó!)
A folyamat más nyelvekben is lejátszódott, de nem egészen úgy, ahogy a magyarban. Így az angol soda water is lerövidült soda-ra, viszont az Egyesült Államokban már elsősorban nem a szódavizet jelenti, hanem a cukrozott szénsavas italokat – használata különösen az ország délnyugati és északkeleti részein elterjedt, illetve szigetszerűen más területeken is domináns. Természetesen az angol soda is rengeteg félrefordításra ad alkalmat.
Amint a térképen látható, a szénsavas üdítőitalok elnevezéseként északon főként a pop, délen pedig a coke elterjedt. Utóbbi eredetileg természetesen ’Coca-Cola’ jelentésű, ám ugyanúgy köznevesült, mint Budapesten a közért ’élelmiszerbolt’, a cellux ’átlátszó ragasztószag’ vagy az ápisz ’papír- és írószerkereskedés’. Olvasóink ezen aligha lepődhetnek meg, hiszen tudják, hogy Indiában a pepsi használatos általános ’kóla’ jelentésben. Hasonló folyamat indult meg a magyarban, ahol viszont a kóla jelentése kezdett tágulni a ’cukrozott szénsavas üdítőital’ felé – gondoljunk csak a szőke kóla és barna kóla kifejezésekre!
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (16):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@MolnarErik: "a mészkőből nem lesz szóda, a sófűből pedig nem lesz oltott mész"
A lenti szövegből, és a link tartalmából az derült ki számomra, hogy a Duna-Tisza közén nem annyira egyértelmű a helyzet, az oldott sók arányától függ, mire használható a kiszáradt anyag:
... "fehér szikes vizek, ahol az aljzaton szürkésfehér karbonát-mésziszap halmozódik fel. Ezek medrének kiszáradásakor a meder felületén „kivirágzik” a sziksó, azaz a szóda. (A kiszáradt tófenékről összesöpört szódát régen háztartási mosószerként használták.) Megfelelő körülmények között, ha a talajvíz kalciumtartalma magas, az aljzaton tavi mészkő is képződhet. Bár tavi mészkő a Duna–Tisza közi homokbuckák mélyebb szélbarázdáiban sokfelé fellelhető, ez a képződmény világszerte ritkaságnak számít. "
hu.wikipedia.org/wiki/Szikes_t%C3%B3
@Krizsa: És (mint a cikkből is kiderül) szódát is készítettek már az ókorban, és nagyon jól tudták már akkor is, hogy a mészkőből nem lesz szóda, a sófűből pedig nem lesz oltott mész.
@MolnarErik: Etimológiáról - szó eredetről - beszélünk, legalábbis arról kellene:-) és nem a modern kori kémiáról.
A meszet már az ókorban is égették, majd oltották és ilyenkor pezsgett. Ókor!? Ha bármilyen savanyú lé folyt a mészkőre, már az őskorban is pezsgett.
Egyszóval a szid = mész. Minden későbbi nyelvbe olyan helyről került az SzD váz, ahol mészkőves teraszok, "mezők" voltak. (A héber szade = mező - a magyarban: szed, szeder, szedeget.
S a héber volna ez a nyelv a mésszel és a mezővel? Az mindenesetre, és itt a táj is ilyen. Habár a táj mmáshol is... s persze a héber is vehette az SzD vázat még régebbi nyelvből. Például a KM-ből...
@Krizsa: A szódában nincs kalcium ellentétben a mészkővel (amiben viszont nátrium nincs).
@pocak: Ellenberger Szabolcsban "kólá"-nak hívják az üdítőitalt: narancskóla, citromkóla...
@Fejes László (nyest.hu): csak ne cóyá' be! Talán majd az 100. ilyen cikk után visszatérhetünk rá. Inkább tessék vaquerolást olvasni és közben vakerolást hallgatni:
myspace.com/vakerospm/music/song/tu-mujer-6318458-6119642
Honnan ered a szóda?
/szénsavas forrásból/
A FORRÁS pedig nálunk a FORR igéből. (gondolj a buborékra:) Képzett alakban került a germánba, majd innen sok más nyelvbe tovább. Az angol FRESH legkorábbi jelentései vízre vonatkoznak. Közülük is kiemelhetjük a ’tiszta, buzgó, csípős’ jelentést. Hozzánk is visszakerült a szó még FRISS alakban, de már feledve az ősi FORRÁSt.
Nem blöffentünk (!) www.etymonline.com/index.php?allowed_in_frame=0&search=fresh&searchm
@pocak: Ez egyébként egy remek dolog, már régóta tervezem, hogy cikket írok róla. És tényleg jó kérdés, hogy hol terjedt el.
@El Vaquero: Nagyon örülök, ha egy ilyen hatalmas szaktekintély elégedett az írásommal. Végtelenül megtisztelő.
El Cabezudo most meg van dicsérve. Teljes körű feltárás, nincs tévedés, és még ka(p)csolgatható amerikai térkép is van. Ilyen szinten kéne a többi cikket is nyomatni. Lehet csak a fonetikai/átírásos dolgok nem mennek? Azzal is egyetértek, hogy nagyon idegesítő, mikor nem fordítják le rendesen az angol "sodium"-öt, aztán "szódium"-oznak. Nem igaz, hogy nem lehet elmenni egy angolszótárig, mindegyikben benne van, a netesekben és a papírszótárakban is, hogy nátrium az a nyomorult. Ráadásul ha már nátrium, akkor én épp a napokban háborodtam fel azon, hogy szinte a minden magyar által "kálcium"-nek ejtett elem helyesírásilag kalcium, a-val! Ezt is valamelyik agyaroggyant vidéki Nyelvujitovics Nyelvművelöjef találta ki egy eldugott tanya közepén. Tényleg itt lenne az ideje, egy rendes, szakszerű helyesírási reformnak, mert a mostani (plusz az új) szabályozás és helyesírási szótár egy kisiskolás vicc, katyvasz a köbön.
Ugyanennek a somogyi (vagy dél-dunántúli, nemtom, mennyire elterjedt) párja a "málna", amit "szörp"' jelentésben használnak. Bodzamálna. Málnamálna.
@baloch: Na de nem kizárt, hogy Szodomát egy időutazó szadomazochista alapította!
@Fejes László (nyest.hu): Szerintem Szodoma neve a szado-mazochizmusból ered.
The term “Sadism” is derived from the name of Marquis de Sade.
The term “Masochism” was named after Leopold von Sacher-Masoch.
en.wikipedia.org/wiki/Sadomasochism
Szerintem akkor már inkább a só-hoz van köze, a Bibliát csak részlegesen szabad komolyan vennipl a szó már létezhetett régóta, a jelentése természetesen biblikussá vált (át lett írva).
SZÓDA A héber szid = mész, mészkő, meszelte.
SZIKes - szikev = kitört, feltört.
Magától értetődik, hogy az SzD váznak van köze a szdom = Szodomá-hoz, meg lehet nézni a tájat...
S az SX váz: a héber soá = lepusztul, katasztrófa (SÓ és sú / sű: régi magyar szavak: nagy betegség).
@baloch: Szerintem Szodoma neve a szado-mazochizmusból ered. ;)
(http://en.wikipedia.org/wiki/Sodom_and_Gomorrah#Etymology)
A "só" szavunk története is e témába illeszkedő lehetne (az is nátriumvegyület).
A soda a "Sodoma" szóval nem lehet rokon? Mikor kapta az a fű a latin nevét? És a "soda" latin szót kb mióta használjuk latinként? Azelőtt nem volt előzménye? A Holt-tenger mellett éppen van egy sodomb (javítok: sódomb), melyet úgy hívnak már régóta: Sodom.
en.wikipedia.org/wiki/Mount_Sodom
Érdekes, hogy a sósságáról nevezetes Holt-tenger görög neve Asphaltite (v.ö. sabartoi asphaloi).