Bokros kérdésre bokros válasz
Olvasónk egy sajátos kifejezés eredete után érdeklődik, komoly fejtörést okozva szakértőnknek, akinek nem is sikerül megnyugtatóan kibogozni a szálakat. Lesz szó táncokról, lovakról, ágakról, bogakról...
Akár hiszi az olvasó, akár nem, a rejtélyes cím egy régi mondás, ami azt fejezi ki, hogy ha nagyon bonyolult kérdést tesz fel valaki, akkor ne csodálkozzon, ha a válasz is bonyolult lesz. A bokros szó ebben az esetben talán az ágas-bogas mintájára a bokrok kuszaságához hasonlítja a kérdés, illetve a válasz bonyolultságát. Vagy mégsem?
Roland nevű olvasónk tette fel a következő, ha nem is bokros, de mindenesetre fogas kérdést:
Ha egy ló megvadul, kezelhetetlenné válik, azt mondjuk rá, hogy megbokrosodott. Honnan eredhet ez a kifejezés? Mi köze lehet a megvadult lónak a bokorhoz (ha valóban a növény neve található a szóban)?
A rövid válasz: nem tudom. A bokor szó ismeretlen eredetű, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) is csak találgatásként említi, hogy esetleg a bog tő valamilyen származéka. Minden használata nyilvánvaló módon összefüggésbe hozható azzal az értelmével, amit a mindennapokban ismerünk, amit bizonyos alkatú növényekre mondunk. Kivéve egyet: a bokros alakot.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jim Champion / CC BY-SA 2.0)
A bokros szót használták ’bozontos’, ’összegabalyodott’ értelemben is, és ez a használata nyilván összefügghet a bokor használataival. De dokumentálva van az is, hogy egy csárdásszerű, igen gyors táncot is neveztek bokrosnak, hogy azért-e, mert a táncosok lába össze-vissza gabalyodott a gyors tempó miatt, vagy másért, azt ma már valószínűleg senki sem tudhatja. És igen régen használták lovakra is: a bokros ló a „bepánikolt”, engedetlen, össze-vissza rohangáló ló. Az kétségtelen, hogy ehhez a használatához kapcsolódik a megbokrosodik ige, amit ma is használunk. Arról viszont nincs adat, hogy ez összefügg-e akár a bokros nevű tánccal, akár a ’bozontos’-szerű használattal. És végül: nem tudhatjuk, hogy ezeknek a használatoknak bármelyike összefügg-e a növényfajta elnevezésével, a bokorral. Én még azt is el tudom képzelni, hogy a bokros mint ’táncfajta’ és (vagy) mint ’megbokrosodott’ teljesen független eredetű, mondjuk átvétel egy idegen nyelvből. Talán egyszer előkerül valamilyen régi írás, ami nyomra vezet.
"A rövid válasz: nem tudom."
- Nem baj, attól még a cikk jó.
"Talán egyszer előkerül valamilyen régi írás, ami nyomra vezet."
- Nem kell.
"... mondjuk átvétel egy idegen nyelvből."
- Először én is erre gondoltam: 'megbokrosodik, azaz megtorpan' BOKOR vö. BRAKE, BREAK, BLOCK stb.
"... táncot is neveztek bokrosnak..."
- Meglehet, ugrani kell benne, mint ahogy a lónak is az akadály előtt.
Vegyük észre, hogy a 'bokor' és az 'akadály' fogalmak összefüggnek, gátjai a haladásnak. A bokor a természetes akadály. Hasonló szavakat találhatunk e két fogalomra más nyelvekben is. (de ez egy rövid válasz) Amikor egy ló megbokrosodik, azt jelenti 'akadályt észlel' pl. kígyót a fűben, és ez megállásra készteti.
A kérdés "bokros" volt, de a válaszom remélem nem túl szövevényes.
Vicces, hogy "Manci néni BOKROS teendői ellenére is kedves, előzékeny." Miért nem "bokrosodik meg" bokros teendői miatt?:):)
Miért éppen a lovak "előjoga" megbokrosodni..?:):)
Nekem ez is világos :-) Ha a ló bemegy egy bokros területre, akkor össze-vissza ugrál, hogy kikerülje a szúrós ágakat.
Vagyis megbokrosodik = mintha bokrok között ugrálna.
A cikkhez még a bokréta szót tenném hozzá. Azon a nyomon nem lehet esetleg elindulni?
Talán még a "BÓKlászás" (tetszés szerint jön-megy) kóros "változata"-ként is szóba jöhet, mert ha a ló megvadul, "BÉKés bóklászás" helyett, ugra-bugrál, a fejét vadul rángatja, mintha meg akarna "BÖK"-ni valamit, valakit, hasonlóan egy elszabadult, vad "BIKá"-hoz....:))
Szerintem a bokorhoz semmi köze a ló megbokrosodásának.
Talán a "bók", mint "fejbólintás" lehet a megoldás...:)
Ha a BÓK (a fej bólintás) kóROS (mértékű):
1/
az embert "habókos"-nak mondjuk,
2/
a lovat pedig pedig mondhatjuk akár "bokros"-nak mert "bók(kó)ros" lesz..:))
(az első "ó" a kettős "kk" miatt lerövidült, a középső "o" kiesett, a hármas mássalhangzós torlódás miatt a második "k" is "kiesett"..)
Köszönöm a választ.
Csak mint érdekesség ehhez kapcsolódóan: bizonyos újlatin nyelvek 'erdő' (bosco, bosc, bosque stb.) és 'keres' (buscar, buscare stb.) szavai is valószínűleg egy germán/kelta (?) eredetű latin *buscus ~ *boscus 'bokor' jelentésű szóra vezethetőek vissza (ld. angol bush). Az 'erdő' jelentés nem szorul magyarázatra, a 'keres'-re pedig vö. magyar 'bokrászik, bogarászik' stb...