Égegyadta világ?
Olvasónk kérdezi, hogy az „égegyadta világon” kifejezésben miféle szó az „égegyadta”. A nyelvtani elemzése ellentmondásos, eredete pedig homályba vész...
Piroska nevű olvasónk tette fel nekünk a következő kérdést:
Találtam egy nagyon furcsa szót: az „égegyadta világon” kifejezésből az „égegyadta”. Lehet tudni, hogyan keletkezett ez a szó?
Összetételnek valóban furcsa; de jobb híján aligha nevezhetjük másnak, mint összetételnek. Az összetételek közül is – ha a hagyományos nyelvtani rendszerezést követjük – a napsütötte, véráztatta, istenverte, botcsinálta stb. úgynevezett alanyi alárendelő összetételekhez hasonlít a leginkább. Ezeket a nyelvtan úgy elemzi, hogy megállapítja az elő- és az utótag viszonyát: itt az utótag igenév, amelynek az előtag alanya (a nap – sütötte). Csakhogy az égegyadta esetében hiába a formai hasonlóság, az elemzés megbicsaklik: nincs olyan alany, hogy égegy. Az összetétel alapjául e szerint az elemzés szerint az ég adta szerkezet szolgálhat; de az egyáltalán nem világos, hogy kerül az ég után az egy.
Lehetséges, hogy nem is a fenti módon kellene elemezni ezt az összetéltelt, hanem olyannak kéne inkább tekinteni, mint amilyen például a hiszekegy vagy a keljfeljancsi. Ezeket a hagyományos nyelvtan szervetlen összetételeknek hívja; úgy jönnek létre, hogy bizonyos kifejezésekben gyakran egymás mellett álló szavak összeforrnak, egyetlen lexémát alkotnak, sokszor már a tagjaik sem világosak (eddigelé, újfent). Az égegyadta azonban ebből a típusból is kilóg: nincs olyan mondat, amelyben az alany (ég) és az állítmány (adta) közé határozatlan névelő (?) (egy) kerülne...
Az égegyadta leíró nyelvtani elemzése tehát mindenképpen problémás. A kifejezés történetéről pedig a rendelkezésünkre álló források nem ejtenek szót. Az égegyadta világon ’egyáltalán’ jelentésben használatos; nagyon hasonló környezetekben, mint az égvilágon, tehát mindig tagadás környezetében (az égegyadta világon semmi, az égvilágon semmi). Hogy az égvilágon összefügg-e, és ha igen, hogyan függ össze az égegyadta világonnal, egyelőre nem sikerült kiderítenünk. De a nyomozást nem adjuk fel!
Forrás
Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára
Szerintem az "isten által teremtett egyetlen világ" és az "isten egyetlen teremtett világa" ugyanaz. Mindkettő kihangsúlyozza hogy egyetlen világ van.
teremtett = adott
isten = ég
Vagyis még mindig fenntartom hogy az égegyadta világ is ezt jelenti.
@Fejes László (nyest.hu): Én nem „ég (egy)isten”-t írtam, hanem "égben lakó Egyisten"-t.
Konkrétan ezt a szerkezetet nem találtam meg most a neten, de más cifrázást igen: "égben lakó jó Isten", "a kék égben lakó Szent Isten", "Az égben lakó, hatalmas Isten", "égben lakó nagy Isten", stb.
Meg egy halom "égben lakó Isten"-t, és "égben lakó istenek"-et is találtam.
@Fejes László (nyest.hu):
"A teringette az „ördög teremtette”, „kutya termetette” jellegű kifejezések elcsavarása,"
- Szerinted! Aki eddig használta nem volt tudatában, hogy a "Teringette" egy hétszentséges dolog. Valamely ősnépünk teremtő istenségének a neve volt. Falvédőre kívánkozik, nem a lábtörlő alá. :-)
Kezdetben úgy mondták: az EGÉSZ VILÁGON. Volt egy költőibb változata is, az ÉGEN, FÖLDÖN. Valaki hirtelen, beszéd közben nem tudta eldönteni, hogy melyiket válassza. Elkezdte az ÉG-gel, majd folytatta a VILÁGON-nal. Az ÉGVILÁGON aztán sikeresen elterjedt, mert azt jelentette, hogy 'a Nap alatt'.
"És lőn világosság", de nem mindenkinek. Voltak, akik nem értették, és megpróbálták betoldásokkal érthetőbbé tenni. Az ÉGADTA jelző a teremtésre utal, az ÉGEGY VILÁGON-ba betoldott EGY-nek pedig nyomatékosító hatása van. Azt jelenti: 'egész, egészen, meglehetősen'. Olyanok is voltak, akik nem érték be ennyi nyomatékkal, hanem halmozni próbálták, akár az értelem rovására is.
Így kerekedett ki végül az "ÉGEGYADTA VILÁG".
/SzVSz azaz Szabad Vélekedők Szövetsége/
nekem valamiért a
'ég adta egyetlen világon'
'égadtaegy világon'
eredet egyre elfogadhatóbbnak tűnik, minél tovább ízlelgetem.
a szavak sorrendjének felcserélődése pedig gondolom nem lenne egyedi jelenség.
Az égegyadta eredetileg "égebadta" volt, mert az "ebadta" önmagában is használatos, a magyar mitológiában pedig "a kutyák közvetítenek föld és ég között"
hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90smagyar_vall%C3%A1s
Vagy legalábbis ez is van annyira jó magyarázat, mint a többi...
@Nensis: „Az "ég egyet adott a világból", tehát az "ég egy világot adott"” Ez igen valószínűtlen, hiszen az adta egyértelműen tárgyas alak, ebben viszont csak azv adott tárgyatlan forma használható.
@Avatar: Az nyilvánvaló, hogy az ég itt ’Isten’ jelentésű, de az elképzelés alaptalan, nem szokás olyat mondani, hogy „ég (egy)isten”, és ismereteink szerint nem is volt az.
@Janika: „kihangsúlyozzuk, hogy az ég, azaz Isten, egyetlen világot adott.” Akkor a világ elé kerülne az egy. @Mártonfi Attila: pont ilyen megoldást javasol – szerintem igaza lehet –, de ott az egy pont nem hangsúlyos.
@Diczkó: „Szokták mondani: "Atta teremtette!"”
Mondani szokták, de írni nem. Ez ugyanis adta-teremtette, két (legalábbis ebben a helyzetben) szinonim ige mellékrendelése. A teringette az „ördög teremtette”, „kutya termetette” jellegű kifejezések elcsavarása, l. www.nyest.hu/hirek/gyorstalpalo-karomkodasbol-mikor-miert-hogyan-kar
@Avatar:
"szerintem az ég is, és az egy is Isten szinonímája, vagy legalább is rá utal."
- És az adta nem? Pedig ha úgy írjuk, ahogy ejtjük, hogy ATTA, akkor 'atya' jelentése is lehet. Szokták mondani: "Atta teremtette!"
Ki lehet ő? - kérdezhetnénk. Egy másik hasonlóan súlyos szólásunkban benne szerepel a neve is: "Teringette!" A TERING alakváltozata a TENGIR, TENGRI, TENGERE, TANGARA, TANGRI, TANRI, TANGAROA stb., az ETTE pedig az ATTA magas hangrendű változata.
Ez nekem világosnak tűnik: itt az egy "egyetlen" értelemben szerepel, vagyis kihangsúlyozzuk, hogy az ég, azaz Isten, egyetlen világot adott.
Isten egyetlen adott világában, azaz az égegyata világban vagy világon.
szerintem az ég is, és az egy is Isten szinonímája, vagy legalább is rá utal. "az égben lakó Egyisten" szerkezet (vagy valami hasonló) tömörülhetett össze "égegy"-é.
Attól tartok, ez a szó azokra a főnévi alaptagú szerkezetekre mutat vissza, amelyekben a fokozó értelmű jelzőt határozatlan névelő követi:
marha egy ember
remek egy könyv
csodás egy film
Az égegyadta világot tehát én az égadta egy világ szerkezetből származtatnám, szórendi átrendeződést feltételezve. A szórendi cserét a fokozó szándéknak tulajdonítanám.
Talán érdemes az "égadta világon" kifejezésből kiindulni, ugyanis ez is ugyanúgy használatos, mint az "égegyadta", mely viszont már beleesik az alanyi alárendelő összetételek kategóriájába.
Az "ég egyet adott a világból", tehát az "ég egy világot adott" - ég mint teremtő ... talán ez lehet az analógia, de ez már csak okoskodás