Önök sem szeretik, ha kérdeznek valamit, és azt a választ kapják, hogy „attól függ, hogy érted”? Sajnos vannak olyan kérdések, melyekre csak így lehet válaszolni. Erre kényszerül most házi szakértőnk is.

Olvasónk az iránt érdeklődik, hogy lehetséges-e az, ami egyébként nem lehetséges. Szakértőnk válaszából az is kiderül, hogy a hasonló nyelvi elemek nyelvtörténetileg nem feltétlenül úgy függnek össze, ahogy első pillantásra gondolhatnánk.

Magyartanár kollégánk küldött nekünk egy igen egyszerűnek tűnő mondatot azzal a kérdéssel, hogy mi hogyan elemeznénk. Kiderült, a feladat több érdekes nyelvtani problémát is felvet. Megpróbáltuk elemezni a mondatot.

Arra vagyunk kíváncsiak, van-e annak valami értelme, ha nem csak szavak végén, hanem a belsejükben is feltételezünk olyan magánhangzókat, amiket nem ejtünk ki. Olyan angol, lengyel és magyar szavakat vizsgálunk, amelyekben a magánhangzó a semmivel vá...

Esterházy Péter úgy vélte, a jelenlegi egy „jól szidható kormány”: ha valaki mégis a miniszterelnök nyelvhasználata miatt kötözködik, tulajdonképpen azt mondja ki, hogy mással nincs is baj. De mi a baj Orbán Viktor nyelvhasználatával?

Van-e köze a szabadságnak a szerelemhez, szeretethez, vagy ezt csak Petőfi kavarta össze a fejünkben? Akárhogy is, most már ebben nyakig benne vagyunk, és úgy tűnik, egyre inkább belekeveredünk.

A Tanársarok mai részében megvizsgáljuk, hogy miben különbözik egymástól a magyarázó mellérendelés és az okhatározói alárendelés. Ez olyan különbség, amelyről nyolcadik osztályos gyerekeinknek bizony számot kell adniuk nyelvtanórán.

Igenevek: igéből képezzük őket, és mintha egy másik szófaj tulajdonságaival is rendelkeznének. Feltehetően sokat hallottunk róluk a magyar és az idegennyelv-óráinkon is, de vajon megfeleltethetők-e egymásnak az egyes nyelvek particípiumai? Legalább h...

Házi szerzőnk olvasói kérdések alapján most azon mereng, hogy feudális maradvány-e a magázódás, mikor helyénvaló a tegeződés, és hogyan szólíthatjuk meg egymást.

Az új helyesírási szabályzat tárgyal majd olyan kérdéseket is, melyekről eddig nem szólt, és többé nem szabályoz néhány kérdést, melyet eddig szabályozott. A következetesség azonban továbbra sem lesz a szabályzat erénye.

Ön jól tudja, hogy az „észszerű” a helytelen, az „ésszerű” a helyes forma? Tudja, miért hibás a „BÚÉK” forma, és hogyan kellene helyesen írni? Tisztában van vele, hogy Mariannal megy az Odeon moziba, vagy Mariann-nal az Odeon Moziba? Ráadásul büszke ...

A nyelvek között folyamatosan áramlanak szavak. Többször is megérkezhetnek ugyanabba a nyelvbe, időben vagy térben más-más útvonalon. Eközben addig alakulnak, amíg felismerhetetlenné válik korábbi kapcsolatuk, vagy éppen azonosságuk. Ki gondolta voln...

Messze esett-e az alma a fájától, azaz van-e köze Epöl településnek az angol ’alma’ szóhoz, és ezáltal a népszerű világmárkához? Körbejártuk a kérdést.

Olvasónkat az érdekli, hogy miként fogadja be az egyik nyelv a másik szavait, milyen szabályosságokat figyelhetünk meg. Adatok híján találgatni is fogunk, de rámutatunk, mit gondolhatunk arról, ami a rendelkezésünkre áll.

Sokan úgy vélik, hogy a nyelvben az a helyes, ami megfelel a korábbi generációk nyelvszokásának. Ám ha utánanézünk annak, mi volt a korábbi szokás, igencsak meglepődhetünk. És ha valami régen megváltozhatott, miért ne változhatna ma is?

A tapasztalat azt mutatja, hogy az egyik fő mondatrész, az állítmány megtalálása nem mindig a legegyszerűbb feladat a diákok számára. Az alábbiakban igyekszünk csoportosítani az állítmányokat; számba vesszük a kacifántosabb eseteket is.

Levelet kaptunk, nem is egyet abban az ügyben, hogy egy cikkünkben különírtuk a „hét részes” szerkezetet, pedig a magyar helyesírás szabályai szerint – sajnos – egybe kellett volna: „hétrészes”. Az alábbiakban bemutatjuk a szabályokat, és megmutatjuk...

Legyünk trendik és sznobok; nyelvünkben is feleljünk meg korunk kihívásainak és elvárásainak! – olvassuk ezt a felhívást a Tinta Kiadó tavaly kiadott Első magyar sznobszótárának bevezetőjében. Így lehetünk sikeresek és trendik, mi több, miénk lehet a...

Mikor lesz már vége a télnek? Hogyan kerülhet valaki be utólag az apostolok közé, és minek megy az emberevők országába? Mire való a fokos, a balta vagy a fejsze? És mi lóg a náthás gyerek orrából? Miért kapta Mátyás király ezt a nevet? Mátyás apostol...

A magyar nyelvű oktatás 18. századi kezdetei után majdnem száz évet kellett várni arra, hogy a nyelvtan tanítása elszakadjon a latinos, grammatizáló hagyománytól. A tanügyi reform vezetője Kármán Mór volt, a iskolai nyelvtan megújítása pedig Simonyi ...

Olvasónk az iránt érdeklődik, hogy mi a különbség tartalmilag két mondat között. A válaszhoz szakértőnknek előbb azt kell tisztáznia, mit is jelent az, hogy „tartalmilag”. Írásából az is kiderül, hogy Arisztotelész nem azt nevezte alanynak és állítmá...

A birkózás sorsa tartja most izgalomban a sportrajongókat: megmarad-e olimpiai sportágnak, vagy sem? A birkózás azonban nem csupán mint sport érdekes, hanem mint nyelvi kérdés is. De milyen különlegességgel is büszkélkedhetünk mi, magyarok?

Egyre több helyen találkozhatunk székely írással írt helynévtáblákkal – és azok körében, akik ezt ellenzik, egyre gyakrabban bukkan föl az a nézet, hogy a székelyek betűit csak a 16. századi humanisták ötlötték ki. Milyen érvekre hivatkoznak e nézet ...

Kosztolányi laikusként nagyon komoly nyelvi megfigyeléseket is tett. Ezeket összegezte például a „Kis nyelvtan” című írásában. Laikusként persze sok olyan tévedésbe is belefut, amit kénytelenek vagyunk kiigazítani.