Juhniversitas, akácchopper, rekordrekorder, fülkínlista, aritmiás szívek klubja: mi összegyűjtöttük az elmúlt év legviccesebb neologizmusait a napi hírekből. Most Olvasóinkon múlik, melyiket választják meg a 2012-es év leghumorosabb, legkreatívabb sz...

Olvasónk azt kérdezte tőlünk, miért írják sokszor vessző nélkül a „több, mint” szerkezetet. A válaszunk az, hogy azért, mert a „több(,) mint” kapcsolat két használata nehezen különíthető el egymástól. Amit mi ajánlhatunk: egy módszer annak eldöntésér...

Mi a közös egy hírhedt szegedi professzorban, egy beteges, ám lelkes utazóban, egy precíz bencés szerzetesben és egy hazát cserélő nyelvzseniben? Mi a Horger-törvény? Ki volt az egyik első terepmunkás a keleti finnugor népeknél? Hogy lehet mordvin ad...

Házi szakértőnk asztalát ellepik a panaszlevelek. Ő azonban csak akkor ad igazat olvasóinknak, ha és amennyiben egyetért velük.

Olvasónk megfigyelte, hogy „a tavalyi évben” kifejezést mind gyakrabban használjuk a „tavaly” kifejezés helyett. Miért szeretjük a szószaporítást? Nem fölösleges kétszer mondani ugyanazt? A nyelv változik? És hol van már a tavalyi évi hó?

Házi szakértőnk nem árul petrezselymet, csak úgy özönlenek hozzá a kérdések. Például magáról a petrezselyemről. Ismét a dolgok gyökeréig kell leásnunk: mi helyes és mi nem? Ki az, aki zöldet jelez?

A hasonlók közti különbségeket vizsgáljuk, hiszen így tapintható ki a lényeg a különbségek között: a [sín] és [vonat] hangsorok közti különbségnél izgalmasabb a [sín] és [szín] közötti, ahol csak a szó eleji mássalhangzók állnak szemben. Van olyan, a...

Külön kutatási terület, hogy mikor mi maradhat el a mondatból – most csak azt vizsgáljuk, hogy ha valami elmaradhat, hogyan kell a helyesírási szabályoknak megfelelően jelölni.

Ha a nyelvben valami nem hangzik el, akkor az vagy nincs ott, vagy ott van, csak nem mondjuk és persze nem halljuk. Annak járunk utána, mikor melyik megoldást érdemes feltételezni. A lengyel lányoktól egy jelöletlen bocin át egy elesett orosz katonái...

Ősi hitvilág emlékét őrzik a nyelvek? Vagy a természetet személyesítik meg? Szakértőnk leszámol a romantikus elképzelésekkel, és kiderül: bizonyos dolgokat azért fejezünk ki, mert ki kell fejeznünk. A kérdés már csak az, hogy honnan származik a kénys...

A névelő olyan kicsi, hogy néha eltűnik, ilyenkor Facebookon keresik. Vagy inkább a Facebookon? – Cikkünkben utánajárunk annak, hogy hely-e a Facebook, és ha igen, akkor a neve földrajzi név-e. Ettől függetlenül a bulvárhírek névelőtlenül sokkoló miv...

Mi az oka egy nyelvi változásnak, vagy a változás elmaradásának? Ha a közvetlen okra rá tudunk mutatni, annak is számos oka van. Az okságok bonyolult rendszere azonban már nehezen átlátható. Ilyenkor beszélünk véletlenről.

A mai beszélt nyelvben a -ban/-ben rag végéről általában hiányzik az -n, míg írásban mindig megjelenik. Ennek a nyelvészek tudatában vannak, a beszélők többsége viszont nem. Van, aki nyelvromlást vagy hanyag beszédet emleget. Hová tűnt az -n és mikor...

Elgondolkodott, hogyan fogalmazza meg jókívánságait karácsonyra? Rossz megoldás persze nincs, de a megfogalmazásmódok különböző beállítódásokról, hitekről és viszonyulásokról árulkodhatnak. Kinek áldott és kinek kellemes a karácsony?

Hogy hívják az Egyesült Államokban az ausztráliai őslakos bevándorlókat? Sértő-e a magyarban a néger szó? Sárgák-e az ázsiaiak? Szakértőnk olvasói kérdésekre is válaszol, s eközben kiderül, miért van szükség a politikai korrektségre, és lehet-e egy e...

Miért olyan nehezen érthetőek a hivatalos szövegek? Így volt ez mindig, vagy újabb jelenségről van szó? – Kosztolányi egy rövidke vicces írásából kiderül számunkra, hogy a túlbonyolítás nem új keletű, már 1922-ben is írtak érthetetlen mondatokat hiva...

Utoljára csaknem fél évszázada jelent meg nagy terjedelmű magyar etimológiai szótár, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Ma már csak antikváriumokban, borsos áron szerezhető be – de ki szeret ma ilyen vaskos köteteket lapozni? Az akadémia n...

A „szörnyet hal” kifejezésben a „szörnyet” eredetileg azt jelentette: ’szörnyűt, szörnyen’. De mit jelent ma a kifejezés? Szakértőnk cikkében még egy szörnyűségről lesz szó: a helyesírásról.