2012 legviccesebb szóalkotásai
Juhniversitas, akácchopper, rekordrekorder, fülkínlista, aritmiás szívek klubja: mi összegyűjtöttük az elmúlt év legviccesebb neologizmusait a napi hírekből. Most Olvasóinkon múlik, melyiket választják meg a 2012-es év leghumorosabb, legkreatívabb szóalkotásának.
Míg Amerikában – legnagyobb meglepetésünkre – a kettőskereszt (#) nyerte az év szava versenyt, 2012 magyar neologizmusairól eddig nem olvastunk felméréseket. A nyest egész évben igyekezett figyelemmel követni, hogy a Magyar Távirati Iroda hírgyárában milyen új, kreatív szóalkotások bukkannak elő. A nyelv végtelen gazdagsága című gyűjtésünk 2012 februárjától novemberéig tartalmazza a hírekben talált bizarr szóalkotásokat. Ezek persze többnyire egyszeri, alkalomszülte szóalkotások, de ha valamelyiket a beszélők különösen találónak érzik, akár még el is terjedhet...
Az alábbiakban áttekintjük a 2012-es év legviccesebb szóalkotásait, és olvasóinkra bízzuk, hogy válasszák ki kedvükre, melyik neologizmus tetszik Önöknek a legjobban.
Majdnem egy évvel ezelőtt, tavaly februárban olvashattunk egy úgynevezett fonalgerilláról, aki gerillakötészetet művel: az éj leple alatt hatalmas kötött sállal (gigasállal!) borít be bizonyos köztereket. Ekkor jelent meg először a szendvicspellengér szó is, amikor egy amerikai apa szendvicsembert csinált a fiából, és a plakátra szegény fiú szerény iskolai eredményeit írta. Ez a jelenség és a szó aztán nagyobb karriert futott be a múlt évben. (Az MTI például hírt adott egy önmagát halálba kínáló szendvicskacsáról is.) Harmadik ajánlatunk a tavaly év elejéről a rekordrekorder, aki abban rekorder, hogy övé a legtöbb Guinness-rekord.
(Forrás: Wikimedia Commons / Xavier Snelgrove / CC BY-SA 2.5)
Márciusban is bő volt a szótermés, de a legviccesebb szavak listájára csak a juhniversitas szó kerülhetett fel. Ez az a brit intézmény, ahol üzletemberek csapatépítési céllal juhászkutyálkodhatnak. Áprilisban kaptunk hírt egy házaspárbajról, azaz arról, hogy egy férfi lezuhant a létráról és ráesett a feleségére. Volt szó egy egészségtudatos korrupciós ügyről is, amelyben egy közlekedési rendőrt csúszósalátával vesztegetett meg egy autós, olyannyira, hogy a rendőr – lebukásáig – egészen rászokott a potyasalátázásra. Végül április bolondja a magányos szívek klubja mintájára megalkotta az aritmiás szívek klubját.
(Forrás: Wikimedia Commons / John Haslam / CC BY 2.0)
Májusban nagy-britanniai szélcsendturbinákról olvashattunk: ezek valójában szélturbinák, amelyeket olyan helyre sikerült felhúzni, ahol rendszerint szélcsend van... Olvashattunk egy nimfomániás asszonyról is, aki pásztortúlórákat követelt partnerétől. Júniusban megtudhattuk, hogy a tanútoll nem más, mint egy kamerával és mikrofonnal felszerelt toll, amit főleg nem írásra, hanem inkább kémkedésre fejlesztettek ki. (Lehetett volna poloskatoll vagy tollpoloska is, de nem az lett.) Kedvenc állatos hírünkben tapírnászról olvashattunk, és ebben a hónapban láthattuk meg az akácfából készített (egyébként működőképes!) motort, az akácchoppert is.
(Forrás: MTI / Mészáros János)
Júliusban megtudhattuk, hogy játékos kedvű régészek legomúmiákkal játszanak. Kiderült az is, hogy a világűr számos veszélyt tartogat az ember számára, például azt, hogy űrszív alakul ki nála. A medúza-meteó igazán hasznos a francia riviérán: előre jelzi a medúzarajokat. Az uborkaszezon az állatokra fókuszált: megtudhattuk azt is, hogy denevérveszélyesek lettek a légylégyottok. Végül unatkozó tudósok tehénszociológiai kutatásaival is megismerkedhettünk.
A nyár vége és az ősz kevesebb jópofa szót hozott, de azért néhányat tudunk ajánlani. Ilyen például a pandakövet (pambassador), a pornóbüntetés, a fröccsapplikáció, a fülkínlista és a mamamegőrző.
Nekünk ez a kínálatunk a múlt év abszurd szóalkotásaiból. Most Önökön a sor, hogy szavazzanak: Önök szerint melyik a 2012-es év legviccesebb szóalkotása.
@Sziba Rita: Köszönjük a megtiszteltetést („tőletek nem várná az ember”), sajnos félregépelések még nálunk is előfordulnak. Természetesen javítom.
Kedves Nyest,
a "pédul"-on még csak tágra nyílt kicsit a szemem, de a Guinness egy n-nel azért kínos. Márminthogy tőletek nem várná az ember.
Akkor egyes marslakóknak túlzottan az agyára ment a spanyol. Így a tisztán dentális sz-szén, és a b-approximánsán már nem is csodálkozom.
Nekem ez az "aritmiás" nagyon furcsa egy r-rel leírva és ejtve. A *[monterej]-effektus jut róla eszembe. Én kettővel ejteném magyarul is (ahogy latinul, görögül és spanyolul is van), bár igaz, hogy magyarul szoktam mondani/leírni, ha szükséges.