Miért vicces egy szöveg, melyet nem anyanyelvi beszélő ír? Mik az általa elkövetett tipikus hibák, és hamisíthatóak-e ezek? Miért érdekes egy ilyen dokumentum a nyelvtörténész számára? Egy ismét felkapottá vált szöveg kapcsán tisztázunk néhány kérdés...

A gyerekek talán nem mindig értik, miért nevetünk olyan jóízűen rajtuk, amikor beszélnek. Az anyanyelv megtanulása hosszú és mulatságos folyamat: sokat kell próbálkozni, gyakorolni, mire megjegyezzük a nyelvtan szabályait.

Mit teszünk, ha nem tudunk valamit? Természetesen megkérdezzük. És ha egyszerre több dolgot nem ismerünk? Akkor is megkérdezzük, és ezt úgy is tehetjük, hogy több kérdés helyett egyetlen többszörös kérdést teszünk fel. De milyet? Mindegy, hogy milyet...

A nagy népszerűségnek örvendő, ám korábbi szótártesztünkben utolsóként célba jutó SZTAKI-szótár újabb verziója már elérhető. Megnéztük, milyen újdonságokat kínál az új, tetszetősebb felület. Elsősorban persze arra voltunk kíváncsiak, javult-e a szótá...

A szavak határa a hangtani változásokra is hatással van. Jobbnál jobb példákat sorolunk, apróbb jelekre figyelünk. Kiderül, egy laza apa miért nem nyúlik, míg a lazább apák igen. Láttunk mi már karón varjút, de a lazaság és az apaság végül rajtunk is...

Amikor a sportoló fut, felgyorsul a szívverése – ha rekordot ér el, a rajongók szívét is megdobogtatja. Ráadásul azok is szívesen tartózkodnak a futópályán, akiknek semmi keresnivalójuk nincs ott. De hogyan jutottunk el a szívtől a rekortánig?

Kétségtelen, hogy a magyarban használjuk az „anno” szót. De vajon mit jelent? A nyelvtörténeti vizsgálódás mellett utánanéztünk annak is, hogyan használják a szót ma.

Nem véletlenül mondják, hogy a nyelvek nem abban különböznek, hogy mi az, amit ki tudnak fejezni, hanem abban, hogy mi az, amit mindenképp ki kell fejezniük. Aki pedig olyan nyelvet beszél, amely valamit kifejez, nehezen képzeli el, hogy lehet olyan...