Legyen hivatalos nyelv a magyar!
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hosszú távú céljának tekinti, hogy a magyar nyelvet regionális hivatalos nyelvvé tegye Románia azon régióiban, amelyekben számottevő a magyar közösség aránya.
A célt Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára fogalmazta meg egy szerdán tartott kolozsvári sajtótájékoztatón. Kovács Péter elmondta, 22 évvel ezelőtt semmilyen nyelvi jog nem illette meg a kisebbségeket, mára az RMDSZ-nek 64 kis lépést sikerült megtennie a jogok érvényesítése felé. A főtitkár szerint a nyelvi jogok területén tett kis lépésekkel tovább haladva elérhető, hogy a következő húsz évben a magyar regionális hivatalos nyelvvé váljon a tömbmagyarság lakta vidékeken. Ezek között a Székelyföldet, illetve Bihar, Szatmár és Szilágy megye egyes kisrégióit említette.
A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy e jogok elfogadtatásához a hétszázaléknyi magyar politikus szavazata mellé legalább 43 százaléknyi román politikus szavazatára volt szükség. „Az elmúlt 22 év alatt be tudtuk bizonyítani, hogy amikor egy kisebbségi jogot érvényesítünk, nem veszünk el senkitől semmit; a többségnek nem lesz kevesebb joga azáltal, hogy mi élhetünk nyelvi jogainkkal” – hangsúlyozta Kovács Péter. Hozzátette, a magyar nyelv hivatalossá tétele csakis az alkotmány módosítása által valósítható meg. „Számítunk a román politikusok szavazataira és a helyi román közösségek támogatására ebben a kérdésben is” – jelentette ki.
Az RMDSZ főtitkára egyben bemutatta azt a kiadványt, amely a romániai nemzeti kisebbségek legfontosabb nyelvi jogait ismerteti közérthető és leegyszerűsített formában. A kiadványt a romániai kisebbségkutató intézet szerkesztette, és az RMDSZ sokszorosította kétezer példányban. Mint elmondta, a magyar ifjúsági szervezetek önkéntesein keresztül hét erdélyi megyében terjesztik a kiadványt, amelynek ismertetésére 14 településen lakossági fórumot is szerveznek.
A sajtótájékoztatón Horváth István, a kisebbségkutató intézet elnöke is részt vett. Az elnök elmondta, az általuk végzett kutatások azt mutatják, hogy ott biztosított a magyar nyelv használata a közigazgatásban, a közintézményekben, ahol a magyarság aránya 60 százalék fölött van. Horváth István hozzátette, a törvény éppen ott nem fejti ki a hatását, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Azokon a településeken, ahol a magyarság aránya 20 és 40 százalék között van, az intézményes lehetőségek sokkal korlátozottabbak. Horváth István úgy vélte, ha valakinek kezében van a kiadvány, amely értelmezi számára a törvényt, magabiztosabban tudja követelni a nyelvi jogait a közhivatalokban.
Kérjék a történelmi nyelvek hivatalossá tevését.
Alapjának az 1910-es népszámlálás eredménye kell, hogy legyen.
Ez azt jelentené, hogy Erdélyben és a Bánátban a német is hivatalos lenne. Még akkor is, ha alig élnek ott már németek, de ez nagyon jó propaganda lenne.
Persze szerb, bolgár, stb is használható lenne.
Gyakorlatilag ez azt jelentené, hogy az űrlapok több-nyelvűek lennének.
Vagy úgy, hogy a kérdések lennének azok, vagy pedig, hogy magán az űrlapon semmilyen szöveg sem szerepelne, a kérdések számozva lennének, és a szövegek, magyarázatokkal együtt külön lapon lennének.