Kosztolányi színt vall: gyerekkorától fogva azt képzelte, hogy a „Miurunk” egy fényes tárgy, egy letakart kehely. Fia örökölte a kórságot? Egyszer ti. azt kérdezte apjától, hogy „Miért nem kedvelték Petőfit a portások”?

Olvasónk azt kérdezte, miért mondunk hosszú [sz]-t a „jössz” igealakban. Nyelvész szakértőnk több különböző tényezőt is felsorol, amelyek közre játszhattak a kivételes alak létrejöttében.

Szótagolás közben észrevesszük, hogy a szavak széle sokszor nem, vagy nem úgy szótagolható, mint a belseje. Ennek okait keresve belesünk a felszín alá, és ott üres helyeket találunk, ahonnan hangok hiányoznak. A magyar határozott névelőt vizsgáljuk m...

Kosztolányi helyett ezúttal Ady Endre egy, a magyar nyelvről szóló rövid esszéjét mutatjuk be. Kiderül, hogy Kosztolányi a legdurvább pillanatában sem volt annyira radikális a nyelvi kérdéseket illetően, mint költőtársa.

Álnok futó-e az ámokfutó? – kérdezi kedves olvasónk. A válaszunk az, hogy nyelvészetileg meg tudnánk magyarázni, de etimológiailag nincs köze az ámokfutásnak az álnoksághoz. De akkor mi az ámok? – Ennek a megválaszolásához az ausztronéz nyelvcsaládig...

Az 1920-as években a „fantasztikus” szó újdonságnak számított. A Pesti Hírlap pályázatán kétféle magyarítás is díjat kapott. Ma egyik szó sem használatos a „fantasztikus” szinonimájaként. Kosztolányi örül a magyarításoknak, de közben rájön, hogy a ny...

Vannak olyan szavak, amelyeknek ha belegondolunk a szó szerinti jelentésébe, kicsit zavarba jövünk. Ez történt olvasónkkal is, aki azt kérdezi, miért „fal”, a hangfal, amikor a legtöbb esetben egy dobozról van szó.

A magyar nyelv napja alkalmából eltűnődünk a magyar nyelv helyzetén és jövőjén, és meglepő következtetésekre jutunk. Kiderül, hogy a magyar nyelv jövőjének egyik kulcsa a megfelelő szintű angoloktatás, de fontos szerepe van a magyar nyelvű popzenének...

Halottak napja alkalmából túlvilági sétát teszünk Kosztolányival és Szarvas Gáborral, a Magyar Nyelvőr alapítójával az 1920-as, 30-as évek Budapestjén. És közben persze arról sem feledkezünk meg, hogy milyen 2012-ben a fővárosi köznyelv.

Mindenszentek ünnepe alkalmából utánajártunk annak, mit is ünneplünk ezen a napon, és hogy az ünneplésnek milyen nyelvi nehézségei vannak.

Egy évben kétszer sokaknak fejtörést okoz az óraátállítás. Miért van rá szükség? Mióta használják és kik? És miért olyan nehéz megjegyezni, hogy előre vagy visszaállítjuk az időt?

„Nyelv és lélek” című sorozatunk aktuális részében az 1910-es évek Budapestjére utazunk, és megtudjuk, hogy a szójátszás művészete körülbelül ekkor terjedhetett el. Kosztolányi nem szerette a szójátszó embereket, de a várostól nem vette rossz néven a...

A nyelv gyakran használja meglevő eszközeit sajátos funkciókban akkor, amikor a szokásos funkciót az illető eszköz nem képes betölteni. Az eszközök ilyen kihasználtsága nyelvenként és nyelvjárásonként változhat. A leghelyesebben tesszük, ha megmaradu...

Vannak olyan változások, melyek csak bizonyos körülmények között mennek végbe, és vannak olyanok, amelyek mindig. Általában nem bonyolult megállapítani, hogy melyik esetről van szó. Azt azonban, hogy a változás miért ment végbe, már nem könnyű megvál...

Kosztolányi „A magyar nyelv felfedezése” című esszéjében a mai napig aktuális problémákat pendít meg a magyar nyelv leírásával kapcsolatban. És közben még két igen humoros karikatúrát is ad egy-egy elképzelt tudósról.

Egy magyarul tanuló svéd a nyár közepén egy talpig bőrruhába öltözött motoros futártól kérdezte meg együttérzően: „Meleg?” Baj-e hát, ha egyes szavak többértelműek? Egyáltalán: hogyan alakult ki a hőmérsékletre utaló szónak a szexuális preferenciára ...

A buszmegállót is lehet szótagolni, és kiderül, nem is ott, ahol írásban. Leleplezzük az alsós tanítónénit (vagy bácsit), és mérlegre tesszük a szótagot. Klasszikusokat skandálunk, az Odüsszeiát és az Aeneist, hogy kiderüljön, mi nehéz és mi könnyű e...

Mit tegyünk, ha elektronikus körlevelet írnánk, és ebben szerepelne az elektronikus körlevél hétköznapokban használt elnevezése, de nem tudjuk, hogy hogyan kell leírni? Legjobb, ha elektronikus körlevelet írunk az ingyenes helyesírási tanácsadó szolg...

Az emberi kommunikáció abban különbözik az állatitól, hogy az ember képes arról is beszélni, ami nem tényszerű, sőt arról, ami ellentétben áll a tényekkel. A nyelvek azonban nem csak abban a tekintetben különböznek egymástól, hogy ezeket hogyan fejez...