A magyar nyelv a digitális korban
Az internet tömeges elterjedésével csökkenni kezdett ugyan az angol nyelv dominanciája, de változatlanul fennmarad az angol és a többi nyelv technológiai támogatottsága terén mutatkozó óriási szakadék.
Az MTA Nyelvtudományi Intézete a Magyar Nyelv Napja alkalmából kerekasztal-beszélgetést szervez az alábbi kérdésekről: Mi a magyar nyelv esélye a digitális túlélésre? Milyen technológiai támogatás szükséges a nyelvi akadálymentesítésre? Megoldják-e valaha is a globális óriáscégek (Google, IBM, Microsoft) a magyar nyelv ügyét? Hol tart a hazai nyelvtechnológia a nemzetközi mezőnyben?
Az esemény alkalmából bemutatják A magyar nyelv a digitális korban
című kiadványt, amely a Springer Kiadónál jelent meg a közelmúltban az
Európa nyelvei a digitális korban Fehér Könyv sorozat részeként. A
kötet arra hívja fel a figyelmet, hogy a Fehér Könyv sorozatban
szereplő 30 nyelv közül 21 nyelvet a digitális elsorvadás veszélye
fenyeget.
Az okostelefonok, a táblagépek és egyéb mobil eszközök tömegessé
válásával a digitális korszak új szintre lépett. Nemcsak a hagyományos
értelemben vett kommunikáció, de a tájékozódás, a tudásszerzés, a
vásárlás, a levelezés és a szórakozás is egyre nagyobb mértékben
elektronikus eszközökkel, digitális módon történik. Ez a trend a
digitális bennszülöttek nemzedékének felnövésével egyre erősödik.
A digitális kultúrában is meghatározó elem marad az emberi nyelv mint a
természetes emberi kommunikáció alapja. Ahhoz azonban, hogy ezekkel az eszközökkel és ezen eszközök segítségével egymással, könnyedén és természetesen tudjunk kommunikálni, igen összetett technológiára van szükség, melynek jó része még az angol nyelv számára sem elérhető. Az internet tömeges elterjedésével csökkenni kezdett ugyan az
angol nyelv dominanciája, de változatlanul fennmarad az angol és a többi nyelv technológiai támogatottsága terén mutatkozó óriási szakadék. A Fehér Könyv állítása szerint koncentrált technológiai támogatás nélkül az európai nyelvek zöme elsorvadásra van ítélve a digitális térben.
Európa országai között nagyrészt megszűntek a határok. A politikai
határok felszámolása után egyetlen komoly akadály maradt fenn az államok között: a nyelvi határok. A globalizálódó gazdaságban a
nyelvtechnológiának kell lehetővé tennie az országhatárokon átnyúló
tudásmegosztással, üzletkötéssel, társadalmi és politikai vitákban való
részvétellel, tanulással kapcsolatos kommunikációt. A nyelvtechnológia
egyik központi feladata a nyelvi korlátok lebontásának támogatása, ami
egyaránt jelenti a digitális tartalmak létrehozásának segítését (pl.
nyelvhelyesség-ellenőrzéssel) valamint a nyelvek közötti közvetítést
(pl. gépi fordítás révén). Fontos tudatosítani, hogy a
nyelvtechnológiának emellett kulcsszerep jut a nemzeti nyelvek
korszerűvé tételében, a digitális társadalomba való beillesztésében is.
Egy nyelv túlélése a digitális korszakban nagyrészt attól függ, hogy
mennyire képes kiszolgálni a digitális alkalmazásokat igénylő és
használó társadalmat. A digitális túlélés érdekében egy adott nyelvet,
például a magyart, aktívan támogatni szükséges. Meg kell teremteni az
adott nyelv digitális nyelvi erőforrásait (pl. nyelvtani és tartalmi
elemző, jelentésfelismerő, gépi szövegfelolvasó, beszédfelismerő,
dialógustervező rendszereket), melyek által az adott nyelv leképezhető
és beépíthető a társadalom új kommunikációs színtereibe. Annak a
megvalósítása, hogy az itt elérhető, fejlett szolgáltatások (pl.
intelligens, személyre szabott alkalmazások, digitális asszisztensek) ne
csak angolul, németül vagy éppen kínaiul, hanem magyarul is
használhatóak legyenek, a magyar nyelvre kifejlesztett nyelv- és
beszédtechnológiai megoldások szükségesek. Ezek megvalósítása komoly, rendszerszerű hozzáállást és távlati kidolgozást igényel.
Hol helyezkednek el a hazai nyelvtechnológiai alkalmazások, a
kutatás-fejlesztési eredmények a nemzetközi mezőnyben? Képesek
vagyunk-e biztosítani a magyar nyelv digitális vitalizációját [= életben
tartását]? Mi szükséges a digitális társadalom által igényelt nyelvi
alkalmazások és információs tartalmak magyar nyelvre adaptálásához vagy egyéni fejlesztéséhez? Hogyan tudjuk a leghatékonyabban előmozdítani, hogy a most felnövő magyar anyanyelvű generáció a digitális kommunikációban a saját nyelvén is részt vehessen, és aktív
közreműködő lehessen? Milyen szerepet játszik/játszhat ebben az
oktatási, a kutatási, a kormányzati, az üzleti és a civil szféra? Ezek
és hasonló kérdések szerepelnek a kerekasztal témái között.
Időpont és helyszín
2012. november 15., 16.00-17.30
MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest VI., Benczúr u. 33.Házigazda és moderátor: Váradi Tamás (MTA Nyelvtudományi Intézet)
Meghívott előadók:
Kornai András (SZTAKI, BME)
Németh Géza (BME)
Prószéky Gábor (MorphoLogic, PPKE)