Valóban veszélyben Európa nyelvei?
Valóban veszélyben Európa nyelvei? mottóval rendezi az Európai Nyelvtechnológiai Szövetség, a META-NET (Multilingual Europe Technology Alliance) június 27-28-án éves konferenciáját, amelyre Magyarország uniós elnöksége kapcsán kerül sor Budapesten.
A META-FORUM 2011 konferenciára jelentkezett 300 résztvevő között az Európai Bizottság Főigazgatóságának magas rangú képviselői, vezető európai kutatóközpontok, nagyvállalatok – köztük az IBM, a Google, a Daimler, a Vodafone –, fordítószolgáltatók és a nyelvtechnológia felhasználói, valamint a kutatást és innovációt támogató döntéshozók találhatók.
„Európa szinte valamennyi országa képviseltetve lesz a tanácskozáson, amely azt kívánja bemutatni, hogy a nyelvi határok legyőzhetőek a nyelvtechnológia segítségével. Most folyik ugyanis az Európai Unió VIII. kutatási keretprogramjának (2014-2021) a tervezése, amelyben a nyelvtechnológia súlyát szeretnénk növelni. Másrészt a konferencián szó lesz 30 nyelv fehér könyvéről, amelyek mindegyike ismerteti egy-egy európai nyelv helyzetét a digitális korban” – mondta az MTI-nek Váradi Tamás, a magyar szervezőbizottság elnöke, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatóhelyettese.
Mint kifejtette, a nyelvtechnológia az információs technológia mindenkit érintő ága, hiszen a multimédiás, digitális tartalmak alapját az emberi nyelv képezi. A 31 ország 47 kutatóközpontját tömörítő META-NET legfőbb célkitűzése, hogy szabványosítva a technológiákat elősegítse a nemzeti nyelvek korszerű kommunikációs eszközökön való könnyed megjelenését.
„Világunkban egyre többet kommunikálunk a gépekkel. Az okostelefonokba, a különböző mobil kommunikációs eszközökbe és a számítógépekbe egyre inkább be van építve a nyelvtechnológia, amely például kijavítja az elírt szavakat, vagy akár a nyelvhelyességre is tanácsokat ad. Terjedőben vannak a gépi fordítórendszerek, az autókban pedig a műholdas navigációs eszközöket használjuk. Az okos gépek lassan mindenbe be lesznek építve, és jogos az igény, hogy a természetes nyelven, vagyis az anyanyelvünkön tudjunk kommunikálni velük” – hangsúlyozta a konferencia szervezőbizottságának elnöke.
Az interneten kezdetben az angol volt az uralkodó nyelv, bár a trend megfordulni látszik, hiszen a világhálón egyre nagyobb mértékben jelennek meg a sokszínű Európa nyelvei, ugyanakkor az élvonalbeli fejlesztések mind az angolra koncentrálnak. Az IBM, a Google, a Microsoft és más óriáscégek rengeteget fektettek bele a nyelvtechnológiai alkalmazásokba. Az elmúlt néhány évben a gépi fordítás hatalmas fejlődést mutatott, ám a kutatás és fejlesztés még mindig túl lassú és kevéssé jól szervezett ahhoz, hogy időben orvosolni tudja a nyelvi problémákat.
„Nagy kihívást jelent, hogy a világhálón megjelenő tengernyi szövegben valahogy eligazodjunk, értelmesen tudjunk keresni. A mai óriás keresőcégek nem igazán alkalmazkodnak a magyar nyelv sajátosságaihoz, de ugyanez vonatkozik más nyelvekre is, például a svédre. Rengeteg a teendő, hogy az európai polgárok anyanyelvükön tudják igénybe venni az információs szabadságot és esélyegyenlőséget garantáló nyelvtechnológiai eszközöket” – összegezte Váradi Tamás.
@Kara-kán: A poszt jó, sajnos nem tudjuk melyik keresőcégnek készült a projekt, mennyit javított az előző rendszerhez képest stb. Amúgy a legtöbb magyar kereső "jobban érti" a magyart mint a nagy keresőmotorok. De a Yandex vagy a Seznam is ebből profitál.
Ez nem vitás, rengeteg főleg apró nyelv van ami veszélyben van szerte Európában, bizonyos részük önállósult nyelvjárás, tehát külön irodalommal és normákkal rendelkező területi nyelve egy másik nyelvnek. Vegyük például a vendet, a burgenlandi horvátot, a bánsági bolgárt, a ruszint, Olaszország nyelveit (korzikai, szicíliai, velencei, nápolyi, romanyol), az isztriai újlatin nyelveket, egyes görög változatokat mint a kappadókiait, a franciaországi nyelveket, az alnémet nyelvet és az erdélyi szász nyelvet is
A keresőcégekre vonatkozó állítás nem teljesen igaz.
tofalvip.blogspot.com/2010/07/magyar-ragozo-program.html