Brexit a web szemével
Ön is utálja, hogy kilépnek a britek? Valószínű, hogy a brexit az utóbbi idők egyik legnépszerűtlenebb történése a magyar weben. No de hogyan lehet bizonyítani, ha valami népszerűtlen? Például az internetes tartalmak aprólékos elemzésével.
Kevés annyira egyértelműen negatív fogadtatású esemény történt a közelmúltban, mint az Egyesült Királyságban lebonyolított népszavazás, amelynek eredményeképpen a szigetország megindította a brexitet, azaz a kilépési folyamatot az Európai Unióból. Az eredmények a legpesszimistább forgatókönyveket is alulmúlták – a web és a web népe ennek megfelelően reagált a brexitre.
A sajnálatos események jó alkalmat nyújtanak számunkra, hogy bemutassuk, hogy működik az internetes véleményelemzés. Kérésünkre az internetes véleménykutatás egyik hazai zászlóshajója, a Neticle Technologies összeállította a brexit és környéke elemzését, amit az alábbiakban mutatunk be.
(Forrás: Elionas2 / pixabay)
Az elmúlt hónapok egyik legjelentősebb és legnagyobb port keverő külpolitikai eseménye kétségkívül a június 23-án lezajlott brit népszavazás volt, mely a brexit javára dőlt el. Az eredmény hatalmas médiavisszhangot váltott ki, Európán eluralkodott a pánik, a web minden felületét elárasztották a brexittel kapcsolatos vélemények, megjegyzések, fejtegetések. A Neticle online médiamonitoring megoldásával vizsgáltuk a bejelentést követően kialakult online visszhangot.
Három hónap leforgása alatt, június 1. és augusztus 31. között csak a nyilvános magyar weben közel 40 ezer (38427) bejegyzés látott napvilágot a témában, ami minden túlzás nélkül igazán kimagasló számnak tekinthető. Ez a szám mindenképp magasnak tekinthető, de a szavazás eredménye által kiváltott sokkhatást igazán az jellemzi, hogy a bejegyzések túlnyomó többsége (közel 30 ezer) a bejelentést követő egy héten belül született meg. Míg a legtöbb téma esetében a közösségi média, különösen a Facebook bizonyul a legaktívabb platformnak, itt azt a szokatlan arányt tapasztalhattuk, hogy az említések közel egyharmadát (30,5%) cikkek tették ki, melyet szorosan a fórumbejegyzések és -hozzászólások követtek (26,8%). Míg a cikkek nagy száma a téma fontosságát, általános hírértékét bizonyítja, addig a pezsgő fórumszálak a heves eszmecserék kialakulásáról, a válaszkeresésekről, az indokok és következmények megismerésének igényéről tanúskodnak.
Az elcsépelten hangzó, de annál valósabb „minden csoda három napig tart” szabályt az egy hét után erősen visszaeső említésszámok mellet jól mutatja a felületek súlyának változása is. Míg a szavazás eredményének kihirdetésekor egyértelműen a fórumok pezsegtek leginkább, addig a téma felkapottsága itt hamar megcsappant, míg a naponta megjelenő cikkek száma – ismét a kérdés jelentőségét és kiterjedtségét támasztva alá – egy hónap múlva is számottevő maradt. Érdekes arányváltást mutat, hogy a július 23-ával kezdődő időszakban napvilágot látott bejegyzések 58 százaléka hírportálakon született meg – jellemzően számottevő kommentvisszhangot kiváltva.
Nem okoz nagy meglepetést a szemantikai elemzés eredménye, miszerint a Brexit megítélése és így online visszhangja egyértelműen negatívnak bizonyult, ugyanekkor az is tisztán látszott, hogy különböző platformokon más és más mértékben jelent ez. A legradikálisabb mértékben negatív felületet a fórumok jelentették, míg a cikkek kimértebbnek – bár jellemzően azért negatívnak – mutatkoztak, főleg az első nagy sokk lecsengése után. (Erről ad szemlélteti az alábbi Említéstérkép grafikon.)
A brexit fogadtatásának, a kérdés megértettségének vizsgálatához érdekes sorra venni, hogy milyen fókuszpontok mentén, milyen felületeken, milyen hevességgel beszéltünk a témáról. A felmerült legfontosabb témákba az azokhoz kapcsolt jellemzőkbe és az összefüggésekbe az Említésgráf kínál betekintést.
A tartalomelemzés eredményei alapján legtöbbet említett témát nyilvánvalóan maga a szavazás jelentette, amit sorban a kormány, kampány, a döntés és az eredmény követett – tehát nem pusztán a szavazás eredménye került fókuszba, de az ide vezető kampánytevékenység és a kormány hozzáállása is, továbbá a következmények latolgatása is. Ennek kapcsán a legfontosabb témák között megjelentek a brit kiválás piaci kérdései (piac), a Nagy-Britannia és EU, illetve az EU országok függései, kapcsolatai (kapcsolat), a brexit-tárgyalások témái, nehézségei, lehetséges kimenetelei (tárgyalások), továbbá a banki kérdések (bank), az EU-s támogatások és befizetések jelentősége (támogatás).
@deakt: ahogy már többször jeleztük, a nyelvészet kissé szerteágazóbb dolog, mint az uráli nyelvcsalád megkérdőjelezésének vagy megvédésének "tudománya". Például ez is az. És még számtalan olyan lényegtelen dolog tartozik ide, ami komoly gyakorlati jelentőséggel bír. Például egyes neurológiai képleteket, komoly betegségeket csak neurolingvisztikai diagnosztikával lehet jól előrejelezni. De a pénz a nyelvvédésre és a nyelvstratégiára (ki tudja, mi az) van elkülönítve. Holott számtalan ilyen tehetséges cég, műhely, kutató létezik itthon, vízen és kenyéren. No ennyi.
@deakt: bemutatja a webes kutatási módszertant, meg gondolom a trendeket szavakra keresve találják meg, ennyi köze van a nyelvhez és a tudományhoz.
Egyébként meg csak azért léptek ki, mert a UIKP-féle demagóg propaganda sok embert megfélemlített, hogy jönni fog egy millió török bevándorló. A népszavazásra buzdító reklámokba ilyen jelenetek voltak belevágva:
www.youtube.com/watch?v=Vi96f4v5iC0
Persze nem nyertek semmit, mert majd a kilépés után nem törökök jönnek, hanem még több bevándorló a volt gyarmati (afrikai, ázsiai) területekről, és azok sokkal alacsonyabban kvalifikált emberek minden szempontból, sokkal rosszabbak a töröknél és a lengyelnél is.
Rövid távon rosszul jártak a britek (a népszavazás kiírásának a hírére 450 Ft-ról 400-ra esett a font, a kilépés hírére 400-ról 370-re), középtávon nem jártak sehogy, csak más lesz a helyzetük, hosszútávon jól jártak a kilépéssel, igaz az elég hosszú táv. Összességében a kilépéssel az EU vesztette a többet, nem a britek voltak az EU-ra rászorulva, hanem fordítva. Elég jelentős gazdasági erőtámogatástól és nettó befizetőtől esik el az EU.
Dehogy utálom, végre mennek a fenébe.
De az egész cikknek mi köze van nyelvhez meg tudományhoz?