Mi van akkor ha egy szerkezetet helyesnek érzünk, pedig nyelvtani ismereteink alapján helytelen? Vagy éppen fordítva! Az egyes nyelvi formák közötti választást sokféle tényező befolyásolhatja, és ezek időnként igen szeszélyesen hatnak egymásra. Olvas...

Új sorozatunkban hétről hétre egy iskolai nyelvtani problémát mutatunk be. Első alkalommal a „fittyet hány” kifejezés mondattani elemezhetőségéről ejtünk szót.

Miért gondoljuk, hogy az iskolában a „jó”, a „tökéletes” nyelvet tanuljuk meg? Honnan származik az az elképzelés, hogy a nyelv nyelvtana egységes és logikus? – A válaszhoz kevés fellapoznunk ezeknek az elképzeléseknek a forrását, azaz nyelvtankönyvei...

Új sorozatunkban a magyar nyelvtan tanításának történetét járjuk körül. Az első részben azt a korszakot mutatjuk be, amikor az önálló magyar nyelvű oktatás elkezd kialakulni. Ekkor még a műveltség nyelve elsősorban a latin, másodsorban a német, de má...

A Valentin-napot már Shakespeare korában is a szerelem ünnepeként tartották számon. De mi is történt Ophelia szerint ezen a napon, és miképp tolmácsolják a magyar fordítók ezeket az eseményeket?

A cikkíró sosem lehet elég óvatos, az olvasó pedig se így, se úgy nem lesz elégedett. Egy névnek jártunk utána, melynek számtalan írott formája él...

Bár mostanában sokszor halljuk, hogy az angol milyen könnyű a némethez képest, azért még sem egyszerű a dolga a kezdő nyelvtanulóknak. A magyarul hasonlóan hangzó „hideg van”, „hó van” és „két tesóm van” kifejezések angolul három különböző szerkezett...

Az iskolában azt tanuljuk, hogy a képző az az elem, amelyet ha egy szótőhöz hozzáteszünk, egy másik szót kapunk. A valóságban a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen a tő és a képző határa nem világos, ahogy gyakran azt sem, mit is keres a képző az adot...

Vakon bízik abban, hogy amit az iskolában tanítottak, az úgy is van? Pedig az iskolában egy halom olyan ismeretet kell bemagolni, melyet nem csupán a gyakorlatban nem tudunk hasznosítani, de tudományosan sem megalapozottak. Erre mutatunk be egy példá...

A „számos” és a „számtalan” ugyanazt jelenti – a „csinos” és a „csintalan” kapcsolatát ugyan sejthetjük, de egészen más tulajdonságokra vonatkoznak. De vajon mi lehet az a csin, és előfordul-e más kifejezésekben is?

A „patvar” szó ma már régiesnek hat, de a „perpatvar” még őrzi a nyomát. A mai magyarban is létezik azonban a „pitvar” szó. Olvasónk azt kérdezte, mit is jelentett a „patvar”, és hogy a „patvar”-nak van-e köze a „pitvar”-hoz. Igyekeztünk válaszolni.

Joruba anyanyelvű nyelvészeket képzelünk el, akik a szótagszerkezetről gondolkodnak. Az anyanyelvükből hiányzó zárt szótagokat ők két szótagnak fogják gondolni, amelyek közül a másodiknak hiányzik a magánhangzója. Ezt erősítő példákat találunk a magy...

Tulajdonnevekkel, főleg címekkel gyakran előfordul, hogy nem lehet őket csak úgy beletenni egy mondatba. Ilyen eset az, amikor toldalékolni szeretnénk egy olyan címet, amely egy toldalékos szószerkezet. Így futottunk bele Kelemenbe kabátban.

Elég életközeli nyelvhasználati probléma, ha a McDonald’s szót többes számba kell tennünk írásban. Hogy írjuk le: kötőjellel vagy egybe? Ész és szív harca kezdődik. A legjobb lenne az egészet kikerülni.

A kettlebell magyarországi népszerűsödése nem csupán népegészségügyi, de nyelvészeti szempontból is igen érdekes. Sok egyéb mellett kiderül, hogy a kettlebellt és a sajtburgert nem csupán energia-háztartásunk szabályozásában betöltött szerepük kapcso...

Kosztolányi időről időre kikészült attól, hogy hogyan beszélnek a korabeli Budapesten. Az alább tárgyalandó írásban a német befolyás ellen tiltakozik. És közben megismerhetjük a kiváló író egy különösen megterhelő napját is...

Jo Nesbø nyomozója, Harry Hole Bangkokban nyomoz a norvég nagykövet gyilkosa után. A történet egyik legizgalmasabb pontján azonban a nyelvek közötti nyelvtani különbségek kapják a főszerepet – persze csak az izgalmak fokozása végett.

Az utóbbi napokban bizonyára sokan elgondolkodtak azon, milyen szó is a „rezsi”, és hogy vajon van-e köze a „rezsóhoz”... Nos, valami van, de azért nem olyan sok...

Aki angolul kezd tanulni, hamar megtanulja, hogy a „they” jelentése: ’ők’. Ez azonban nem mindig így van. Van olyan eset, amikor úgy tűnik, hogy a szónak ’ő’ a jelentése. Ha azonban alaposan körbejárjuk a problémát, kiderül, hogy önmagában meg sem tu...

A szólások eredetében nem mindig a nyelvész az igazán illetékes – gyakran inkább a régi, elfeledett szokásokat, életformát kell ismerni ahhoz, hogy megfejtsük őket. A nyelvész viszont tudja, hogyan változhat a nyelv.

Nem minden az, aminek látszik! Nincs ez másként a nyelvészetben sem: kérdőmondat, ami nem kérdés, felszólító mód, ami nem felszólítás… Nincs itt egy kis ellentmondás? A cikkben megmutatjuk, hogy nincs, csak nem árt, ha odafigyelünk: egy formai jellem...

Jobb lesz a cselédnek, ha nem „cseléd”-nek nevezzük, hanem „háztartási alkalmazott”-nak? A politikai korrektség problémája már az 1920-as években felmerült, és Kosztolányi Dezső meg is írta ezt egy kis esszében. Ezt az írását vizsgáljuk ez alkalommal...

Ha a rendszer megadja a választás lehetőségét, a nyelvhasználók választanak. De miért lenne bármelyik döntés rossz?