Mi az érdekes a Kelemen Kabátbanbanban?
Tulajdonnevekkel, főleg címekkel gyakran előfordul, hogy nem lehet őket csak úgy beletenni egy mondatba. Ilyen eset az, amikor toldalékolni szeretnénk egy olyan címet, amely egy toldalékos szószerkezet. Így futottunk bele Kelemenbe kabátban.
A napokban rádióhallgatás közben rohant meg újra a felismerés, hogy „beszélni nehéz!”, vagyis inkább, hogy „beszélni néha egyenesen lehetetlen!”. Vannak ugyanis dolgok, amiket csak „rosszul” tudunk mondani, amiket nem tudunk „normálisan” kifejezni. Vannak például a magyarban furcsa igék, amelyeknek bizonyos alakjai hiányoznak. Hogy tesszük például felszólító módba a csuklik vagy a vedlik igét? – Vagy sehogy, vagy szerencsétlenül. De ezekről korábban már írtunk, most nem ez a probléma jött szembe a rádióból.
Az Irie Maffia név irie része a jamaikai szlengből származik, a jelentése ’mosolygós, boldog’.
Az interjúalany Jumo Daddy (polgári nevén Horváth Gáspár) volt az Irie Maffiából, és amíg az Irie Maffiáról volt szó, addig nem is volt semmi nyelvi nehézség. Az Irie Maffia egy egyszerű zenekarnév, ki lehet ejteni, bele lehet tenni bármilyen mondatba toldalékolva. Nem így áll a helyzet Jumo Daddy másik formációjával, a Kelemen Kabátbannal. A probléma rögtön felmerült, amikor a műsorvezető olyasmit szeretett volna kérdezni, hogy „Mióta zenélsz a Kelemen Kabátbanban?”, aztán maga is meglepődött, hogy ez milyen viccesen-szokatlanul hangzik. De a többi ragozott alak (Kelemen Kabátbannak, Kabátbannal stb.) sem sokkal jobb. Írásban persze könnyebb a helyzet: a kurziválással vagy valamilyen kiemeléssel, esetleg kötőjellel tudjuk jelölni, hogy meddig tart a tulajdonnév, és honnan kezdődik a toldalék. Szóban viszont nem tudunk kurziválni, a kötőjelet nem tudjuk kiejteni.
Életünk Dala – lelkünk tükre
Kinek popija van: meg lesz bökve
Mindegy hogy üzbég, Szabina vagy öreg
Nem túl koherens ez a dalszöveg.(Kelemen Kabátban: Az Élet Dala)
Mi a zavarba ejtő a Kelemen Kabántbanbanban? Biztos nem az, hogy megtanultuk az iskolában, hogy a rag szóalakzáró toldalék, amelyből minden szóalak végén csakis egy állhat. A -ban/-ben pedig rag, úgyhogy érvényes rá az előbbi szabály. Nem ez a gond, hanem a nyelvnek az a tulajdonsága, amelyről ez a nyelvtani szabály úgy-ahogy számot ad: a magyarban tényleg nem fordulnak elő ilyen duplaragos szóalakok, pláne nem olyanok, amelyekben ugyanaz a rag ismétlődne. (Kivéve a nyelvészeti cikkeket, amelyekben azonban a nyelvi adatokat valahogyan mindig kiemelik; az előadásokat meg úgyis végigröhögik az ilyenek miatt.) A hétköznapi nyelvben a rizikós eset csakis a tulajdonneveknél, a címeknél merül fel, mert azok bizony néha szószerkezetek, és így vannak rajtuk mindenféle toldalékok; ilyen a Kelemen Kabátban zenekarnév is.
De még csak toldalékosnak sem kell lennie a címnek ahhoz, hogy gondot okozzon: gondoljunk csak Gogol Orrára vagy Orrjára, hogy a köpönyegéről már ne is beszéljünk. Ha viszont toldalékos, akkor tényleg nagyon furcsa dolgokat kellhet mondanunk:
Az osztály elolvasta Mikszáth Kálmán Beszterce ostromát / *ostromáját.
Arany János Toldi estéje / *estéjéje szép olvasmány.
A probléma világos: ha az első, jobban hangzó lehetőségeket választjuk, csalunk, mert megváltoztatjuk a címet, ami tulajdonnévi minőségében elvileg szent és sérthetetlen (vö. a hagyományőrzés elvével a helyesírásban). Praktikusan ez a csalás azért jelenthet problémát, mert félrevezető lehet: ha a beszélgetőpartner számára ismeretlen a cím, rosszul következtethet a szótőre; illetve az is előfordul, hogy a maradék szerkezet a toldalék nélkül értelmetlen (Beszterce ostrom, Toldi este, Kelemen kabát). Ha viszont ragaszkodunk a magyar nyelv ragasztgatós (agglutináló) természetéhez, akkor lehetetlen szóalakszörnyek jönnek létre, akik épphogy kijönnek a szánkon, visszafordulnak és ránkkiáltanak: „Most tényleg ezt mondtad?”. Úgyhogy leszögezhetjük: ez sehogy se jó!
Ezek után már elképzelhetjük, mennyi veszélynek van kitéve egy magyartanár!
Gyerekek, ott vannak a tanári asztalon A Pál utcai fiúk / fiúkok, mindenki vegyen el egyet.
(Forrás: kelemenkabatban.hu)
Mit lehet ezzel tenni? – Amiről nem lehet beszélni, arról – ebben az esetben legalábbis – nem hallgatni kell, hanem másképp kell róla beszélni. Az ilyen tulajdonnevek esetében kénytelenek vagyunk néha bonyolult és hosszú körülírásokat alkalmazni:
Az asztalon ott vannak A Pál utcai fiúk-kötetek.
Az osztály elolvasta Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regényét.
Arany János Toldi estéje című elbeszélő költeménye szép olvasmány.
Jumo Daddy énekel a Kelemen kabátban elnevezésű formációban.
Az interjú során a műsorvezető is ezt tette, miután egy párszor belefutott a Kelemen Kabátbanban szóalakba. Az ilyen körülírásokkal persze az élő műsor idejéből értékes másodperceket lehet veszíteni...
@Molnár Cecília: Nincs is ezzel semmi baj. Illetve az van, hogy agyam olvszerk. fele nem nyughatik, és jelezné, hogy ha a nyest olyan helyesírási témákkal foglalkozik, amelyekre nézvést a helyesírási hagyomány, plánedesőt a szabálzat egyértelmű ajánlást ad, akkor elegáns volna, ha ez a tény expressis verbis bekerülne a cikkbe. Aztán lehet filózni, hogy mekkora hülyeség az a hagyomány, vagy mégsenem. Na, ennyi. (Küldj nekem egy e-mailt...)
@don B: Ez szándékos volt, mármint szándékosan nem tértem el a nyestes megszokástól (nem kötőjelezünk, hanem kurziválunk), ami eltér az AkH.-tól.
[De lehet, hogy jobb lenne, ha egy ideig nem írnék semmit, mert mindjárt jön a Kapitány, Kapitányom!, aztán kő kövön nem marad.]
Az előbb azt hallottam: "szókimondóbbabb". Király.
@szigetva: Igaz, a finn viszont meglepett, eddig úgy tudtam, hogy ott kettősponttal kapcsolják a ragokat az idegen szavakhoz.
@don B: Ja, igen, köszönjük, nem tudom, hogy a szerző szándékosan írta-e így. A cikk mindenesetre a nyelvi jelenségről szól, nem a helyesírásáról. (Lehet, h még erre is visszatérünk?)
@Földönkívüli: Ez megszokás kérdése, pl. a finnben a kettőspont rövidítést is jelölhet: H:ki = Helsinki. Azt jelöli, amelyet a szabályok megkövetelnek, vagy amelyet a közmegegyezés elfogad.
@Földönkívüli: Azért ennél összetettebb a helyzet: en.wikipedia.org/wiki/Apostrophe#To_separate_morphemes
@Jake21: Ezzel az a gond, hogy az aposztróf tkp. hiányjel, tehát valamilyen hang (a legtöbb nyelvben magánhangzó) kiesését jelölik vele szóösszevonásnál.
@Fejes László (nyest.hu): csak jeleztem, hogy a helyesírási norma szerint nem esetleg, vagyis ha az AkH. alapján korrigálnánk a cikket, akkor a Kelemen Kabátbanban alak hibás...
@don B: ez benne van a cikkben is: „esetleg kötőjellel tudjuk jelölni”
@Jake21: Elvben persze adott a lehetőség, de ehhez még egy írásjel bevezetése lenne szükséges...
Kis kötözködés megint: Azt mondja az AkH. 200. szabálya: „A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk.” Pl. „Petőfi a Szülőföldemen-ben”... Vagyis Kelemen Kabátban-ban, akár kurziválunk, akár nem.
Semmi kivetnivaló nincs a Kelemen kabátbanban alakkal. A helyesíráésban viszont érdemes lenne jelölni a tulajdonnév és a toldalék közötti határt, erre a '-jel lehetne a megoldás. Kelelmen kabátban'ban.
A probléma szerintem hasonló a mcdonald'soshoz. Írásban nincs gond, mert megoldható azzal, hogy "a(z) X (című) filmet (könyvet, dalt, lemezt stb.)". A kötetlen beszédben viszont kicsit erőltetetten hangzik, hogy pl. "Nézed a Barátok közt című sorozatot"? :D
Egyébként én beszédben az ilyen esetekben egyszerűen nem ragozom, ha hülyén hangzik ("Nézed a Barátok közt?": jobb, mint a "Nézed a Barátok köztöt?").