Ez miatt, az miatt
A nyelv folyamatosan változik, de nem mindig tudjuk pontosan megmondani, mi a változás oka. Zoltán olyan kérdést tett fel házi szakértőnknek, melyre maga sem tudja a választ, s talán az egész nyelvtudomány sem. Ám a kommentekben bárki elmondhatja a véleményét...
Zoltán tette fel a következő kérdést, amit sokan mások is sokszor megkérdeztek már:
Azt vettem észre, hogy egyre divatosabb az ez miatt, az miatt kifejezések használata az emiatt, amiatt helyett. Bár tudom, hogy a nyelvészetben nem létezik „helyes” és „helytelen”, mégis úgy gondolom, hogy ezek eléggé rosszul hangzanak. Érdeklődnék, hogy honnan ered ez a nyelvi szokás, esetleg régi magyar sajátosság újraéledéséről van-e szó, vagy csak egy nyelvjárási jellemző terjedéséről.
(Forrás: Wikimedia commons / Mark Charles Langdon)
Nagyon szépen tette fel a kérdést, és jól tudja, hogy amit az emberek néha „helytelennek” neveznek, az valójában vagy
- olyan nyelvváltozathoz tartozik, amely eltér az ún. irodalmi (standard) nyelvváltozattól (tájnyelvi vagy rétegnyelvi); vagy pedig
- egy folyamatban lévő változás jellegzetessége, tehát újítás (kölcsönzés vagy belső fejlemény).
És talán a leggyakoribb eset, amit „helytelennek” szoktak bélyegezni, a kettő kombinációja: amikor a folyamatban levő változás lényege az, hogy a standard nyelvváltozat kölcsönöz kifejezést egy másik nyelvváltozatból.
Nos, kedves Zoltán, őszintén megmondom, nem tudom a választ a kérdésére. Hogy mitől indul meg (vagy mitől gyorsul fel) egy bizonyos változás, azt csak ritkán lehet megmondani. A legtöbb nyelvész úgy gondolja, hogy a nyelvi rendszerek úgy nagyjából egyensúlyban szoktak lenni, tehát belső oka nem szokott lenni a változásnak, hanem mindig valamilyen érintkezés váltja ki a változás folyamatát. (Az érintkezéshez nem kell idegen nyelv, minden nyelvnek több változata van, a beszélők lakhelye, életkora, társadalmi helyzete szerint, és ezek folyton érintkeznek egymással.) De a nyelvek nagyon bonyolult rendszerek, és ha egy apró részletben valamilyen okból megindul egy változás, az általában nagyon sok másra is kihat. Kivétel talán a teljes szavak átvétele, az nem szokott messzemenő következményekkel járni.
Én kizárnám azt a lehetőséget, hogy egy régebbi nyelvállapot újjáéledéséről lenne szó. Ilyesmi nem szokott előfordulni, különösen mivel a legtöbb magyar beszélő számára az a bizonyos korábbi nyelvállapot nem ismerős. Az az miatt, ez miatt már a 18. sz. második felében gyakran jelent meg a' miatt, e' miatt alakban, és mivel az írásmód konzervatív szokott lenni, feltehető, hogy szóban már jóval korábban szokás volt z nélkül mondani ezeket. A z-t tartalmazó alakok már a 19. században is ritkák voltak (legalábbis írásban), később pedig gyakorlatilag nem léteztek. Egy ellenpéldát találtam, 1969-ből: „És lehet, hogy éppen ez miatt lemaradok a csapattestemtõl, és bajba kerülök...” (Bertha Bulcsu, Holdkutya és kantinosnő).
Nem vagyok a magyar nyelvjárások nagy ismerője, de még nem hallottam olyan nyelvváltozatról, amelyben az az miatt, ez miatt alakokat használnák – és ha lenne ilyen, valószínűleg legalább néhány ilyen nyelvjáráshoz tartozó szöveget találnánk a Magyar Történeti Korpuszban, de nem találunk. Tehát azt a lehetőséget is kizárnám, hogy nyelvjárásból való kölcsönzésről lenne szó.
Marad az a lehetőség, hogy belső fejleményről van szó. Úgy gondolom, valaminek meg kellett változnia a köznyelvben, ami miatt az amiatt, emiatt, amellett, emellett bizonyos beszélőknek furcsán hangozhatott, ezért helyettesítették őket a z-s alakokkal. A helyettesítésnek különösebb akadálya nem volt, hiszen minden magyar beszélő felismeri, hogy az az miatt, ez miatt alakoknak ugyanaz a használatuk, mint az amiatt, emiatt alakoknak.
Éppen csak azt nem tudom, mi is változott meg, ami kiváltotta ezt a helyettesítést. Két-három tényezőt fel tudok sorolni, de hogy ezeknek van-e jelentőségük ebben a változásban, azt nem tudom.
- A mutató névmásból és névutóból vagy toldalékból álló kifejezések rendszere egy kicsit bonyolult, több tényező játszik közre az alakukban: ha toldalékról van szó, akkor mássalhangzóval kezdődő (teljes szótagot alkotó) toldalékok első mássalhangzója hosszú, és a z nem jelenik meg: ettől, abban, annál. Ha a toldalék nem alkot önálló szótakot, akkor megjelenik a z: ezt, azt, ezen, azon. Mássalhangzóval kezdődő névutók esetében nem jelenik meg a z, de nem hosszú a kezdő mássalhangzó, magánhangzóval kezdődőknél pedig megjelenik a z: aszerint, de azután. A rendszernek ez a bonyolultsága kedvez a változásoknak, de persze nem nevezhető oknak.
- Korábban is volt ezekben a szerkezetekben ingadozás, pl. akként/aként, akképpen/aképpen. Bár ez éppen a névutókat (pl. miatt, mellett) nem érintette, közrejátszhatott az emberek elbizonytalanodásában.
- A magyar névutók rendszere átalakulóban van. Fiatalkoromban még mindenki így mondta: minek az alapján, annak az alapján: ezek a szerkezetek még a birtokos szerkezetek mintájára voltak felépítve. Ma gyakoribbak a mi alapján, az/ez alapján szerkezetek, vagyis az alapján használata a névutók használatára emlékeztet. Internetes kereséssel még a mi következtében kifejezésre is több száz találatot kapunk. Ezek talán még nem névutók, de már nem is birtokos szerkezet alaptagjai. Lehetséges, hogy ennek az átmeneti osztálynak a tagjai vonzották magukhoz a miatt, mellett névutókat, és ma már ezek is kezdenek közéjük tartozni.
Remélem, a kérdés és a válasz jól illusztrálja, hogy a nyelv bonyolult rendszer, és a változásokat is igen nehéz megmagyarázni, amikor egyáltalán meg lehet.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (20):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@aphelion: Gondolom, tudod a választ. :-)
(amúgy a nyelvészektől nem szoktam :-)
@bm: Költői kérdés: Te sose kérdezel olyat, amire magad is tudod a választ?
;)
@bm: és persze tudom, hogy ő MAGA már nem tud rá reagálni... ha bántó lehet bárkinek a fenti észrevétel, akkor töröljétek e két kommentet, köszönöm.
lead: "Zoltán olyan kérdést tett fel házi szakértőnknek, melyre maga sem tudja a választ, s talán az egész nyelvtudomány sem."
mármint "MAGA" Zoltán sem? – nyilván, hát azért kérdezi.
vagy "maga" a szakértő sem? – akkor viszont nem "maga" volna...
(lehet, hogy csak átfogalmazási baki, pl. lehetett ilyen az eredeti mondat: "házi szakértőnk egy olyan kérdéssel próbál megbirkózni, amelyre maga sem tudja a választ..."
de az is lehet, hogy a "maga sem/is"-nek egy ilyen "félrecsúszott" használatáról van szó, mert ez is gyakran előfordul)
Bocsánat, most szerepelt a Facebookon a cikk újra, ezért feléleszteném, szeretném elmondani a véleményem. Szerintem az "ez/az miatt" alak nem lehet helytelen semmiképpen, mert értelmes szavakból áll és enyhén mást fejeznek ki a kifejezések. Az "emiatt" szó folyékonyabb gondolatvezetést jelent, kissé kifinomultabban hat talán, de főként hangsúlytalan esetleg a következményt hangsúlyozza. Az "ez miatt" kifejezés ellenben erősen kiemeli az okot. "Nem más miatt, hanem ez miatt."
Egyébként szerintem nálunk Felvidéken, de legalábbis a családomban inkább a külön írt változat a gyakrabban használt alak szóban, főleg ha a stílus közvetlen, bensőséges.
Kicsit kései hozzászólás.
Sokat forgolódom Magyarországon lakó külföldiek és honos kisebbségiek között. Azon anyanyelvi beszélők körében figyeltem meg az "ez miatt, az miatt" alakokat, akiknek szülei, nagyszülei között nem magyar anyanyelvű, de magyarul jól tudó rokon fordul elő. E(zen) felmenők számára (és sok nem magyar anyanyelvű magyarul jól tudó ember számára) logikusabbnak tűnik a a régies-új alak. Érdemes lenne ezirányú felmérést végezni. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy közölük sokan, ha tudatos választás elé állítjuk őket, hibásnak minősítik az "ez-az miatt" alakokat, annak ellenére, hogy sűrűn használják a mindennapi beszéd során.
@El Mexicano: Ez azért így nem igaz.
Magyar Narancs: Mi az a nyelvérzék?
Kálmán László: Nagyon bonyolult dolog, a meghatározását az is nehezíti, hogy nincs vele kapcsolatos komoly kutatási eredmény. Alapvetően azt jelenti, hogy az ember érzékeny a nyelvi hatásokra. Tehát nem annyi, hogy az illető idegen nyelvek elsajátításában kiemelkedően tehetséges - az csak egy következménye annak, hogy az ember fogékonyabb arra, hogy akár az anyanyelvén, akár más nyelven mit hogyan fogalmaznak meg.
www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=22520
"Legalábbis saját tapasztalatom szerint, akik "ez miatt / az miatt"-oznak, azoktól én még nem hallottam "emiatt / amiatt"-ot." -- Ez sem biztos, ugynais az általunk is használta alakok kevésbé tűnnek fel... :)
@DJS: Szerintem a "nyelvérzék"-et nem erre szokták érteni (bár a nyelvészek szerint ilyen nem is létezik), hanem az idegen nyelv elsajátítására. Szociolingvisztikai nyelvváltozatok pedig mindig is léteztek, vagyis bizonyos nyelvhasználati szokások összefügghetnek a társadalmi rétegekkel, iskolázottsággal stb.
"A lényeg az, hogy a beszélő tudatosan másik kifejezést használ, mint amit egy sima oki kapcsolat megléte esetén használna. Voltaképpen bővült a szókincse."
Épp az, hogy nem tudatosan. Legalábbis saját tapasztalatom szerint, akik "ez miatt / az miatt"-oznak, azoktól én még nem hallottam "emiatt / amiatt"-ot.
@El Mexicano: szerintem a nyelvérzék nem igazán iskola függvénye. Amit az iskola közvetíthet, az maximum a sokszínű nyelvhasználat, meg az irodalmi nyelv ismerete.
Az "ez miatt" fordulatot én sem érzem egyenértékűnek az "emiatt"-tal, de épp ezért szerintem egyfajta kifinomultságot tükröz. Nyomatékosítás, vagy éppen az érthetőségre való törekvés - egyremegy. A lényeg az, hogy a beszélő tudatosan másik kifejezést használ, mint amit egy sima oki kapcsolat megléte esetén használna. Voltaképpen bővült a szókincse.
@bibi: Én könnyen ki bírom mondani, hogy "Ez mi?", de lehet, hogy helyette mégis inkább az "E mi?"-vel kéne próbálkoznom, mert az kevésbé gördülékenytelen... Nincs mese, meg kell próbálnom, mert itt vagyok negyvenegynéhány évesen, és még nem tudtam kibontakoztatni anyanyelvi képességeimet...
@tarto: Nincs az az ember (nyelvész sem!), aki egy nyelvi változásról meg tudná mondani, hogy "hasznos" volt-e vagy sem. Még utólag is értelmetlen lenne megállapítani, hogy "kellett-e nekünk" a névelő, "szegényedés"-e a -nók/-nők helyén is a -nánk/-nénk, "mit nyertünk/vesztettünk" azzal, hogy sok önálló főnévből előbb névutó lett, majd utóbb toldalékká vált, stb.
Már arra is gondoltam, hogy esetleg a nyomatékosítás szándéka áll a háttérben: 'e miatt a dolog miatt' > "_ez_ miatt". Mindenesetre ettől még nem hangzik jobban. Nem mernék rá megesküdni, hogy főleg kiktől szoktam hallani a használatát, de akitől legelőször hallottam, az éppen nem volt egy iskolázott, túlképzett egyén.
"az miatt, ez miatt".. a görcsös, nem gördulékeny beszéd tipikus jele. Bár az ember egyik fő faji tulajdonsága a beszéd, a modern világban, társadalmi szinten, valamiért alig tudjuk kibontakoztatni ezt a képességünket.
Úgy érzékelem, mintha túl toleráns lenne a cikk, illetve a válasz. És általában is, ma mintha minden változást eleve el kellene fogadni. Magam - akit a nyelvjárások különösképpen vonzanak - soha nem hallottam egyetlen "vidéki" magyar dialektusban sem a tárgyalt változatot, kizárólag pár pesti és Pest közeli ismerősömnél figyeltem fel - már évtizedekkel ezelőtt is - erre a fura hangzású `ez miatt`, `az miatt` kifejezésre. Azoknál, akik használták ezt a formát, egyúttal gyakran előfordult az `avval`, `evvel`, sőt, a határozott névelő - enyhén szólva - rendhagyó változata is (`a ajtó). Szerintem tehát nem mai keletű, és - számos befogadott nyelvi változástól eltérően - nem igazán tolerálható ez a verzió. Aki sokat olvas magyarul, annak nyelvérzékét az írók formálják többé-kevésbé helyesre, és ez képezi az etalont, ez okozza a felszisszenést, ha a fentihez hasonló torzulások terjedését észleljük. Élettapasztalatom mindemellett azt súgja, hogy nincs, ki gátat szabhatna a változásoknak, ha azok egyszer teret nyernek szóban és írásban a médiában, ma pedig különösen a világhálón.