Ikrek, mellek, cipők: hogy működik a magyar többes szám?
Egy nőnek melle van vagy mellei vannak? Miért nem mondjuk: felhúzom a cipőket a lábaimra? S mi a helyes: iker vagy ikrek? Most akkor hogyan is működik az egyes és a többes szám a magyarban? A nyelvész válaszol.
O. Norbert nevű olvasónk kérdezi:
Gyakran felmerül bennem a kérdés, hogy amikor meglátok egy ikerpárt, akkor mi a helyes szó rájuk? Ikrek vagy iker, ikerpár? Helyes -e egy ikerpárra használni többes számként az ikrek-et?
Először is ismételjük meg együtt a nyelvész-közhelyet: A helyességet a nyelvhasználat határozza meg. Tehát figyeljük meg, hogyan használják a magyar emberek az iker, ikrek szavakat, és megtudjuk, mi a helyes használat. Amennyire én megfigyeltem, az a benyomásom alakult ki, hogy az ikrek két vagy több, egymással ikertestvéri viszonyban levő emberre használatos: Jóska és Mari ikrek. Ott voltak a Szabó-ikrek is. (Érdekes, hogy pl. háziállatokra nem használjuk ezt a szót, talán mert náluk sokkal általánosabb az ikerszülés, sőt, a többszörös ikerszülés.) Az iker szót így önmagában, egyes számban még talán sose hallottam, talán csak birtokosra utaló toldalékkal: az ő ikre `az ő ikertestvére'. Az ikerpár pedig teljesen természetesnek hangzik nekem, ha két ikertestvérre együtt utalunk. (Ha hármasikrekre kéne egy szóval utalnom, akkor is az ikrek alakot használnám.)
Norbert kérdésének van egy másik része is, általában a többes szám használatáról a magyarban:
Vagy például egy nőnek melle van vagy mellei vannak? Hisz, ha például felhúzom a cipőt a lábamra, akkor nem azt mondom, hogy felhúzom a cipőket a lábaimra. Nem cipőket megyek vásárolni (ha csak egy pár kell), hanem cipőt, stb.
Teljesen igaza van. A magyar nyelv egyik érdekes sajátossága, hogy
Szólásteszt: játsszon velünk!
Sürgősen szüksége lenne egy szólásra, amiben szerepel a „vécépapír” szó? Van-e egyáltalán ilyen? A Bárdosi Vilmos által főszerkesztett Magyar szólástár szerint igen. Így hangzik: „Akkorát ugrik, hogy a vécépapírt sem lehet kihúzni a lába alól”. A pálinka sokkal közelebb áll a magyar néplélekhez: „Meggyullad benne a pálinka” – mondják arra, aki sokat ivott. „Józsi pacallá ázik”. Ez vajon mit jelenthet? Nyerje meg játékunkban a Tinta Könyvkiadó kötetét, és megtudhatja!
azokra a dolgokra, amik általában két vagy több „példányban” fordulnak elő együtt, egyes számú köznevekkel szoktunk utalni, a többes szám használata ilyenkor furcsa vagy valami különleges dolgot fejez ki (pl., ahogy írja is, cipők `több pár vagy több különböző fajta cipő'). A páros testrészek (mell, láb) és a páros ruhadarabok (cipő, kesztyű) nagyon gyakori esetei ennek, de ugyanez az elv húzódhat meg amögött, hogy almát veszek (nem pedig almákat, akkor sem, ha egynél több szemet akarok venni). Sőt, talán ugyanez az elv áll amögött is, hogy régiesen embercsoportokra is egyes számú köznevekkel lehetett utalni: jön a török, vagy még ma is: jön az ellenség. Végül talán még az is összefüggésbe hozható ezzel, hogy az egynél több tagú csoportra utaló számnevek után egyes számban állnak a névszók (és ezt még különleges esetekben sem sértjük meg): három alma, négy mozi.
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (17):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Az újlatin nyelvekben viszont kötelező többes számban mondani a páros szerveket/testrészeket; egyes számban csak az egyiket jelenti, tehát akkor hozzá kell azt is tenni, hogy melyik, mert egyébként furcsán hangzik.
A 'mell' esetében ezen felül jelentésmegkülönbüztető szerepe is van: egyes számban, pl. sp. pecho, 'mellkas', többesben: pechos 'női mell(ek)'.
@Galván Tivadar: Ja, bocsánat, a poént meg lehagytam: Tamás, az Iker.
"Az iker szót így önmagában, egyes számban még talán sose hallottam": hádign...: Jn 11,16; 20,24; 21,2.
@kergezerge: @kergezerge:
>Kedveseiknek:
Azért röhögtek, mert úgy értették, hogy minden kollégista egyben bigámista?
Kavar van ugyanis akkor, hogy egyes vagy többes számú birtokos személyragot használjunk, ha mindenkinek egy-egy birtoka - vagyis egy-és-csakis-egy kedvese van. szerintem, és a röhögőkórus szerint is a helyes gratulációban "kedvesüknek" kellett volna szereleplni, hogy azt jelentse, MINDEN KOLLÉGISTÁNAK EGY ÉS NEM TÖBB kedvese van.
scasc, én is elég gyakran, sőt, még 'két iker' is előfordul, ha kettejükről mint külön személyről van szó, például ilyenek, hogy "belsőre nagyon is eltér a két iker" meg "x. sztereóban volt szerelmes a két n. ikerbe, de sosem volt képes megkülönböztetni őket"
Az nagyon fura nekem, hogy idősebb ezósok sokszor mondanak Ikrek helyett Ikret, ha a zodiákus alakjáról vagy a csillagképről van szó, sőt, Halak helyett Halat is, de azt sokkal ritkábban. Valami németes dolog lehet emögött? Onnan importálták a háború előtt az asztrológiát.
Nước mắm ngon quá!
Nálunk a koleszban egyszer úgy írta ki az igazgató, hogy kellemes nyaralást kíván a kollégistáknak, családjuknak és _kedveseiknek_, azon röhögött mindenki, míg le nem tépkedték a lapokat. :) Mondjuk őkelme a klubokat is klubboknak írta :)
" Az iker szót így önmagában, egyes számban még talán sose hallottam, talán csak birtokosra utaló toldalékkal:"
Hát, én már hallottam, nem is egyszer, egyes számban birtokos nélkül:
— "Te is iker vagy?" (nem a csillagjegy a szituáció, hanem mikor kiederül a másikról, hogy neki is ikertestvére van, akárcsak a kérdezônek)
Sôt:
— "Ô iker". 'van egy ikertestvére' jelentésben.
@Nước mắm ngon quá!:
Bocsanat, a masodik mondatbol kimaradt az igekoto, a hangsuly a tobbesszam hasznalatan van.
Talan ide tartozik, talan nem, lehet, hogy gumicsont, lehet, hogy sima ügy:
"Laci es Feri felesegukkel mentek el kirandulni"
vagy
"Laci es Feri felesegeikkel mentek kirandulni"
?
@Annie: Szlovén és szorb nyelvben van kettes szám. Egyébként egyes főneveknél érdekes a szlovénban, hogy van többes számú alakja (de olyan főnév mégsincs aminek csak kettes száma van). A ''novine'' azaz újság is többes számú, nőnemű főnév. A vendben több van a csak többesszámú főnevekből érdekes módon, de a települések nevei is gyakorta többes számot viselnek.
Pl. a lábra van a szlovénban egyes számú alak noga. Ha azt mondjuk a lábán van, akkor ott rendszerint többes számú alakot mondanak (na nogah je). Ha viszont konkrétan meghatározzuk melyik lábon van, például a jobb lábon (na desni nogi, alanyesetben desna noga), akkor ott már csak egyes számú alakot kell használni. A počitnice-szűnidő csakis többes számú nőnemű főnév. A vendben a könyvnek csak többes számú alakja van knige, a szlovénban pedig egyes számú nőnemű knjiga.
Inkább az az érdekes, hogy az újlatin nyelvekben, és ha jól tudom, az angolban is, a 0-val is többes számot kell használni: pl. sp. 0 fok – cero grados.
@Annie: Ez így nem egészen igaz. Az tény, hogy a szláv nyelvekben a többes számú alak többször a dualisi alakból származik. A magyarban azonban nyomtalanul eltűnt, ill. esetleg a kettő szóban az ő őrzi a nyomát.
Én úgy hallottam, hogy a más nyelvekben (pl, arab) jelenleg is meglévő kettős szám (dualis) régen megvolt máshol (finnugorban, indoeurópaiban) is, és amikor megszűnt, akkor a magyarban ez az egyes számba olvadt be, máshol meg a többesbe.
Épp a napokban láttam az alábbi videót, amiben Kiss Dénes költő, nyelvkutató azt állítja, hogy a magyar kettős számrendszerben gondolkodik. Például, ha valakinek kilövik a szemét, akkor az félszemű (nem pedig egy szemű), tehát a kettő egyet jelent. www.youtube.com/watch?v=LiuMW3RVry4&feature=related
Sajnos, nem tudok többet -- pedig már vagy két éve töröm a buksim (mióta véletlen eszembe jutottak a Szabó Lőrinc-féle nyulak).
Bár egyszer az egyik unokaöcsém azt mondta, hogy "fájnak a két füleim" -- de attól tartok, ez csak ifjonti agrammatizmus, szóval nem az igazi... ;-)
Grét.Zs.
tetszik, amit írsz de ne légy ily szűk(ek)szav(a)ú(ak), kérlek, mondj több példát!!!
@paraszt: