A mumus: emfatikus arab mássalhangzók
Olvasónk beletrafált: az arab nyelv legritkább mássalhangzójára kérdez rá. Pedig csak az Egyesült Arab Emirátusok fővárosának nevét szeretné leírni... Szerencsére házi szakértőnk a segítségére siet..
Az elterjedtebb nyelvek közül talán az arab nyelv hangkészlete a legnehezebb a magyar anyanyelvű beszélők számára. Elsősorban a mássalhangzókkal van bajuk a magyaroknak: több olyan vonás és megkülönböztetés is van az arab mássalhangzó-rendszerben, amelyek Európa-szerte ismeretlenek, ezért a magyar beszélők számára is nagyon idegenek.
De mielőtt a részletekre rátérnék, a következő kérdés, Gergő nevű olvasónk kérdése miatt kell ezzel foglalkoznunk:
Egy Forma 1-es híroldalt adminisztrálok itt a Facebookon, követőink száma meghaladja a 7500-at. A versenyzők múlt hétvégén az Egyesült Arab Emirátusokban, Abu Dhabi-ban versenyeztek. Ezzel a névvel kapcsolatban kérdeznék: hivatalos magyar átírásban Abu Dhabi, vagy Abu Dzabi alakban helyes? Némi magyarázatot is várnék a válasz mellé.
A válasz egyszerű: A Wikipédia ajánlása szerint (amit az Osiris kiadó Helyesírás című könyve alapján állítottak össze) a helyes átírás Abu Zabi. De mitől van ez a változatosság, az angoltól ennyire eltérő átírás?
Először is szögezzük le, hogy az arab nyelvet hatalmas területen beszélik, és bár a muszlim közösségekben a liturgia nyelve mindenütt az arab, és ennek van némi egységesítő hatása, ekkora nagy területen már óhatatlanul nagy változatosság alakul ki. A mássalhangzókat is sokféleképpen ejtik, például a klasszikus arab [dzs] hangját Egyiptomban és még néhány nyelvváltozatban [g]-nek.
Az Abu Zabi nevében szereplő, z-vel átírt hang az arab nyelv legritkább mássalhangzója (a töveknek csak 1%-ában fordul elő). Több kiejtett változata van, sok helyen (Egyiptomban, Szudánban és a Földközi-tenger keleti partján) [z]-hez hasonló hangot ejtenek, máshol inkább a magyarul dz-vel átírt [ð] hanghoz hasonlót (a [ð] zöngés réshang, amelyben a rés a nyelvünk hegye és a felső fogsorunk között képződik, mint az angol there szó első mássalhangzójánál). Az angol átírásban (Abu Dhabi) azért használnak dh-t, mert ezt a [ð]-szerű kiejtést próbálják érzékeltetni (a [ð] hang angol átírása más nyelvek esetén is dh szokott lenni).
(Forrás: Wikimedia Commons / Ralf Roletschek / GNU-FDL 1.2)
De ennek a mássalhangzónak a kiejtése, amelynek írásban ظ a jele, semmilyen arab nyelvváltozatban sem azonos sem a [z]-vel, sem pedig a [ð]-vel, hanem ezeknek a hagyományosan emfatikusnak nevezett változata. A „sima” és az emfatikus mássalhangzók közötti megkülönböztetés az egyik olyan, amit egyetlen Európai nyelvben sem találunk meg (még a máltaiban sem, pedig az közeli rokona az arabnak). Az emfatikus mássalhangzókat kiejtését illetően szintén nagy a változatosság a különböző nyelvváltozatok között, de a legelterjedtebb az úgynevezett faringalizált ejtésmód. Ez azt jelenti, hogy a mássalhangzó kiejtésével egyidejűleg a nyelvünk hátsó részét a garathoz közelítjük, ami a magyar anyanyelvűek számára nagyon szokatlan mozdulat. Hangzásukra nézve a kétféle mássalhangzó közötti különbség a magyar anyanyelvűek számára alig hallható. A legkönnyebben a mássalhangzót követő magánhangzó minőségéből ismerhető fel a különbség: az emfatikus mássalhangzót követő magánhangzó „mélyebb”, hátrébb képzett, és egyfajta „rekedtes” színezete van attól, hogy a képzésekor a nyelv hátulja még hátrahúzott állapotban, a garathoz közel helyezkedik el.
Bár hangtanilag a „sima” és az emfatikus mássalhangzók párba állíthatók: a [t], [d], [s], illetve nyelvváltozattól függően vagy a [z], vagy a [ð] mássalhangzóknak van emfatikus párjuk. Nincs azonban az arab nyelv rendszerében nincsen olyan váltakozás, ami ezeket érintené, vagyis nincs példa arra, hogy ugyanannak a tőnek vagy toldaléknak az egyik mássalhangzója egyes helyzetekben „sima”, máskor emfatikus ejtésben jelenne meg. Vagyis nincs rendszerbeli rokonság a két változat között, és ezzel párhuzamosan az arab írásban sem egymással rokon betűkkel jelölik őket:
| „Sima” hang | „Sima” hang betűjele | Emfatikus változat betűjele |
| [t] | ت | ط |
| [d] | د | ض |
| [s] | س | ص |
| [z] vagy [ð] | ز vagy ذ | ظ |
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (33):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Dödölle: GanDHi, hamár...
Nem értem, mi ez a nagy hacacáré. Az arab írás pontosan jelöli a mássalhangzó kiejtését, noha vannak kisebb dialektális eltérések. Pl. az iraki arab nagyon gutturális, különösen a nők beszéde fuldoklásszerű. Az arab nevek átírásával pedig szerintem reménytelen foglalkozni. Egyszer összeszámoltam: a volt líbiai diktátor nevét 12-féleképpen lehetett leírni latin betűkkel (angolos, franciás, olaszos, spanyolos stb átírások)
@Nem tudtam jó nevet kitalálni: Nem is értem mit akarsz mondani. Az volt a kérdés, a Mozart-ot miért nem írjuk Mócártnak. Erre azt mondta a kalman, hogy azért, mert a német latinbetűs írású. Erre te azzal jöttél, hogy kit érdekel, akkor se tudjuk, hogy kell kiejteni. Erre mondtam, hogy de tudjuk, mert német neveket több száz éve ejtünk ki. Nem azt állítottam, hogy minden latin betűvel írt nevet ki tudunk ejteni, csak azt, hogy a németet többnyire igen.
@Dödölle: igen, az angolok nem írnak át, mindent a saját nyelvük szerint olvasnak ki, mintha angol szó lenne, kivéve, ha az eredeti kiejtést veszik át. Csakhogy azt felejti el mindenki, hogy ők megtehetik, mert nekik nem kell nyelveket beszélniük. Ha a magyar is akkora és olyan fontos világnyelv lenne, talán nekünk sem lenne fontos, hogy hogyan írunk át, meg hogy ejtjük. Ámbár akkor is érdekes kérdés lenne, és kihívás.
Mióta láttam a Ghandi című filmet, az ilyen "átírás-átolvasás-jellegű" dolgok hidegen hagynak. A filmben ugyanis Martin Sheen - egy amerikai újságírót játszván - érdeklődött az általa akkor megismert "GENDÁJ" felől. Az indiai nyelvből angolra fonetizált Ghandi "GENDÁJ" alakban "jött ki"... Mi lett volna, ha mondjuk franciára fonetizált névalakban jelenik meg a film főhősének neve, és AZT kell egy amerikainak/angolnak kiejtenie ? India - tudomásom szerint - ANGOL érdekeltségi terület volt-van-lesz; megfelelő megszállókkal és nyelvi befolyással... E mellett elbújhat a nemzedékeket izgalomban tartó Abu-Dzabi; Abu-Dhabi; Abu-Zabi problémakör... Majd megtanulnak magyarul, ha akarnak tőlünk valamit !...
Nem tudtam jó nevet kitalálni 2014. március 5. 16:02
"...azzal is belsőségesebb a viszonyunk ..."
A VISZONY az beNsőséges. A disznótoros, a hurka, a disznósajt, a szalontüdő az beLsőséges.... Ha már nyelvészkedünk... Bocsika !...
*neveiket
@szigetva: Ez nem kifogás. Gondolj bele a vietnámi is latin betűs, akkor azzal is belsőségesebb a viszonyunk, hogy nem írjuk át a naveiket?
@Nem tudtam jó nevet kitalálni: „Kit érdekel?” Szinte mindenkit. A német nyelvvel a magyarnak sokkal bensőségesebb a viszonya, mint az arabbal.
Imádom egyébként ezeket.. Máshol legyen ultra fonetikus, magyaros írásmódú (akár Nyú Jorkot is bevezetnék), viszont a magyarban az Abu-Dzabi ejtése ['abu dzabi] lenne... Tipikus csakazérse angol helyesírás.
@kalman: Kit érdekel?? Elvileg ugyanúgy "idegen", csak akkor tudod kiejteni, ha megtanulod az ő kiejtési szabályaikat, emiatt nem kéne megkülönböztetni...
Az egzotikusabb nyelvek átírása körül valahogy mindig kialakul pár hülye szokás. :)
A japán kultúrimportban pl. meglepően elterjedt a Hepburn átírás használata, ami egy az egyben azért készült, hogy ANGOL anyanyelvűek viszonylag helyesen tudják kiejteni a japán szavakat... Magyar szövegkörnyezetben teljesen indokolatlan, sőt, káros a használata.
Pl. a Mitsubishi (ez a Hepburn átírás) ts-e c hangot jelöl, a Hepburnben u-val jelölt magánhangzó legközelebbi magyar megfelelője pedig az ü... így lett magyarul a Micübisiből "micsubisi".
Vagy ott van a japán nevek sorrendje. A japánok ugyanúgy vezetéknév keresztnév formában írják a nevüket, mint mi. Valahogy mégis elég gyakran előfordul, hogy az angol forrást egy az egyben átvéve, fordítva közölnek japán neveket.
De persze mivel az átlag újságíró / szerkesztő nem tud se japánul, se arabul, attól tartok ezek a kis hibák és furcsaságok örökre velünk maradnak.
@kalman: A Wikipédiához: a szócikk ezzel a lábjegyzettel kezd: "A Földrajzinév-bizottság 1993. június 9-ei 15. ülésén a 15/201. határozatban az Abu-Dzabi nevet fogadta el. A testület 16. ülésének 16/219. határozatában ezt megerősítette. Az átírási irányelveknek az Abu Zabi alak felelne meg."
Amúgy a kötőjelezős átírást én sem tartom indokolt vagy elegáns dolognak, bár sajnos van hagyománya (ld. KNMH és pl. a fentebbi döntés).
Annak ellenére, hogy téves megoldás, azt hiszem értem, hogy miért Dz/Dh-val írják át. Rosszul azonosítják az illető fonémát. A gyakori [ð]-s kiejtés alapján nem a /ƶ/ hanem a /ð/ fonémára gondolnak. Igenis a /ƶ/-ről van szó, Zabinak kéne átírni a Wikipédia cikke alapján, de szerintem a hagyomány miatt ez már csak így marad. Pedig a kérdés egyértelmű, az eredeti írásképben ﻅ van. Nem tudom, hogy ezt hogyan kell ábécé szinten kiolvasni (szerk: /ẓaː/’-nak kell kiolvasni). Arabul nem tudok, de ez a vakerterminológiában a rendkívül szakszerű "lánctalpas oszlop jobb ponttal című kaparás" nevet kapta. Persze ha valaki halmozni szeretné a gyönyört, és az életét szeretné teljessé tenni, annak mondom, hogy van "pont nélküli lánctalpas oszlop című kaparás" is, persze az már egy másik betű, másik fonéma, más allofónokkal :D
Mondjuk nem valami célszerű nyomdailag, biztos sokszor gondolkodnak az arabok, hogy az a pont most nyomtatási hibaszemcse, légypiszok, vagy ott kell lennie? Lehet vele szívni, az biztos. Persze kikövetkeztetik a szövegösszefüggés alapján, az rn (r+n) és m sem különbözik sokban a latin betűs nyomtatásban.
@don B: Sajnálom, a szakmai tapasztalatodat nagyra becsülöm, és ebben a szakmában nekem nagyon kevés jártasságom van. Ezt általában el is mondom, én nyelvész vagyok, és engem igazából az érdekel ebben az ügyben, hogy hogy mondják az illető hangot, miben tér el a magyartól, és így tovább. Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha helyesírási kérdésekben a továbbiakban nem nyilvánítok véleményt. Ahhoz nincs kedvem, hogy könnyen hozzáférhető helyeken megnézzem az olvasók helyett, amit ők is megtudhatnának percek alatt, ahhoz én nem kellek. Amúgy meg a mai világban a Wikipédia gyakorlata akár fontosabb is lehet, mint az OH, márpedig ők a "Zabi" átírást írják elő (aztán szépen meg is sértik :) ).