0:05
Főoldal | Rénhírek
Abu Dabi? Abu Dhabi? Abu Dzabi?

A mumus: emfatikus arab mássalhangzók

Olvasónk beletrafált: az arab nyelv legritkább mássalhangzójára kérdez rá. Pedig csak az Egyesült Arab Emirátusok fővárosának nevét szeretné leírni... Szerencsére házi szakértőnk a segítségére siet..

Kálmán László | 2013. november 6.

Az elterjedtebb nyelvek közül talán az arab nyelv hangkészlete a legnehezebb a magyar anyanyelvű beszélők számára. Elsősorban a mássalhangzókkal van bajuk a magyaroknak: több olyan vonás és megkülönböztetés is van az arab mássalhangzó-rendszerben, amelyek Európa-szerte ismeretlenek, ezért a magyar beszélők számára is nagyon idegenek.

De mielőtt a részletekre rátérnék, a következő kérdés, Gergő nevű olvasónk kérdése miatt kell ezzel foglalkoznunk:

Egy Forma 1-es híroldalt adminisztrálok itt a Facebookon, követőink száma meghaladja a 7500-at. A versenyzők múlt hétvégén az Egyesült Arab Emirátusokban, Abu Dhabi-ban versenyeztek. Ezzel a névvel kapcsolatban kérdeznék: hivatalos magyar átírásban Abu Dhabi, vagy Abu Dzabi alakban helyes? Némi magyarázatot is várnék a válasz mellé.

A válasz egyszerű: A Wikipédia ajánlása szerint (amit az Osiris kiadó Helyesírás című könyve alapján állítottak össze) a helyes átírás Abu Zabi. De mitől van ez a változatosság, az angoltól ennyire eltérő átírás?

Először is szögezzük le, hogy az arab nyelvet hatalmas területen beszélik, és bár a muszlim közösségekben a liturgia nyelve mindenütt az arab, és ennek van némi egységesítő hatása, ekkora nagy területen már óhatatlanul nagy változatosság alakul ki. A mássalhangzókat is sokféleképpen ejtik, például a klasszikus arab [dzs] hangját Egyiptomban és még néhány nyelvváltozatban [g]-nek.

Az Abu Zabi nevében szereplő, z-vel átírt hang az arab nyelv legritkább mássalhangzója (a töveknek csak 1%-ában fordul elő). Több kiejtett változata van, sok helyen (Egyiptomban, Szudánban és a Földközi-tenger keleti partján) [z]-hez hasonló hangot ejtenek, máshol inkább a magyarul dz-vel átírt [ð] hanghoz hasonlót (a [ð] zöngés réshang, amelyben a rés a nyelvünk hegye és a felső fogsorunk között képződik, mint az angol there szó első mássalhangzójánál). Az angol átírásban (Abu Dhabi) azért használnak dh-t, mert ezt a [ð]-szerű kiejtést próbálják érzékeltetni (a [ð] hang angol átírása más nyelvek esetén is dh szokott lenni).

Abu Zabi
Abu Zabi
(Forrás: Wikimedia Commons / Ralf Roletschek / GNU-FDL 1.2)

De ennek a mássalhangzónak a kiejtése, amelynek írásban ظ a jele, semmilyen arab nyelvváltozatban sem azonos sem a [z]-vel, sem pedig a [ð]-vel, hanem ezeknek a hagyományosan emfatikusnak nevezett változata. A „sima” és az emfatikus mássalhangzók közötti megkülönböztetés az egyik olyan, amit egyetlen Európai nyelvben sem találunk meg (még a máltaiban sem, pedig az közeli rokona az arabnak). Az emfatikus mássalhangzókat kiejtését illetően szintén nagy a változatosság a különböző nyelvváltozatok között, de a legelterjedtebb az úgynevezett faringalizált ejtésmód. Ez azt jelenti, hogy a mássalhangzó kiejtésével egyidejűleg a nyelvünk hátsó részét a garathoz közelítjük, ami a magyar anyanyelvűek számára nagyon szokatlan mozdulat. Hangzásukra nézve a kétféle mássalhangzó közötti különbség a magyar anyanyelvűek számára alig hallható. A legkönnyebben a mássalhangzót követő magánhangzó minőségéből ismerhető fel a különbség: az emfatikus mássalhangzót követő magánhangzó „mélyebb”, hátrébb képzett, és egyfajta „rekedtes” színezete van attól, hogy a képzésekor a nyelv hátulja még hátrahúzott állapotban, a garathoz közel helyezkedik el.

Bár hangtanilag a „sima” és az emfatikus mássalhangzók párba állíthatók: a [t], [d], [s], illetve nyelvváltozattól függően vagy a [z], vagy a [ð] mássalhangzóknak van emfatikus párjuk. Nincs azonban az arab nyelv rendszerében nincsen olyan váltakozás, ami ezeket érintené, vagyis nincs példa arra, hogy ugyanannak a tőnek vagy toldaléknak az egyik mássalhangzója egyes helyzetekben „sima”, máskor emfatikus ejtésben jelenne meg. Vagyis nincs rendszerbeli rokonság a két változat között, és ezzel párhuzamosan az arab írásban sem egymással rokon betűkkel jelölik őket:

„Sima” hang „Sima” hang betűjele Emfatikus változat betűjele
[t] ت ط
[d] د ض
[s] س ص
[z] vagy [ð] ز vagy ذ ظ

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (33):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
10 éve 2013. november 6. 11:24
1 Galván Tivadar

"amit egyetlen Európai nyelvben sem": danke schőn, kedves Nyest!

10 éve 2013. november 6. 13:14
2 El Vaquero

Szóval garatizált [ð, z]-nek ejtendő. Egy dolog jut erről eszembe. Minden forrás azt írja, amit a cikk is, nevezetesen hogy az arab emfatikus mássalhangzók garatizáltak. Ezzel egymagában nem is lenne baj, de Canepari mester szerint uvularizáltak. Persze, erre mondhatnánk, hogy hülye olasz gyökér, nem ért hozzá, biztos elcsapta a gyomrát pizzával meg spagettivel. Igen ám, de tovább olvasgatva a műveit feltűnik, hogy a mássalhangzókkal általában foglalkozó írásában sehol nem tér ki garatizált [ð, t, d, z] hangokra. Ő persze nem mondja ki, hogy nincsenek ilyenek, de ha belegondolunk, akkor valóban nincsenek. Ugyanis a [ð, t, d, s, z, l, r] annyira elöl képzett mássalhangzók, hogy ha elöl dolgozik a nyelv, akkor a nyelv gyöke nem ér el hátul a garatig, legfeljebb a nyelvcsap közelébe lehet odahúzni. Ezt erősítik meg a YouTube arab videói, amelyeken uvulárisnak lehet hallani az arab emfatikus [ð, t, d, z] hangokat, garatizálva fizikai lehetetlenség lenne.

 

Persze mindez nem jelenti azt, hogy az arabban ne lenne garatizált mássalhangzó. Az eleve nyelvcsapi vagy az eleve hangszálnál képzett, azaz összefoglalva eleve hátul képzett mássalhangzók emfatikusan garatizálódhatnak. Aki pedig nem tudná, annak leírom: garatizált hangot úgy lehet ejteni, mintha meg akarnánk fulladni, azaz mintha fojtogatnának minket. Mikor ilyen érzésünk van, akkor a nyelv leghátsó része, gyöke nekiér a torok hátuljának a garatnak. Persze ez utóbbi nem garatizált hang lesz, hanem garat(zár)hang. Garatizált hangnál nem nekiérnie kell, hanem csak közel mennie, de az érzés hasonló. Nem a legkellemesebb hang, sem érzetre, sem hangzásra, de ki lehet gyakorolni simára, meg lehet szokni. Persze szenvedjen ilyennel, akinek hét anyja van, meg az angol is annyira megy már neki, hogy ráér arabbal virtuozkodni. Sőt, ha jól megy már a garatizált hangok ejtése, akkor ki lehet próbálni [ð, t, d, z] ejtése közben. Ha utóbbiakon rajta van a nyelvünk, akkor torkunkban a garatnál nem tudjuk ezt a fullasztó érzést létrehozni, nem ér el odáig a nyelv gyöke. Vagy oda lehet erőltetni oltári nehezen, de akkor meg [ð, t, d, z]-t nem lehet ejteni vele együtt. Ezzel szemben [k]-val vagy [q]-val már megy.

10 éve 2013. november 6. 14:26
3 salapapa

az én becenevem salapapa. itt ahol élek, ahol lakom így írjuk. nem schalapapa, nem zsalapapa... csak mezei módon salapapa, mert én így akarom.

az Abu Dhabi-i pálya mellet, pályán, mindenféle feliratokon, molinókon, kivetítőkön Abu Dhabi van írva.

milyen jogon írja át Zabira egy nem ott élő?

ennyi erővel Mócárt volt a zeneszerző, Erik Von Deniken az ufológus, Márk Twén (elnézést... Tvén!) az író...

nomeg Dájcs a német... :P :D

10 éve 2013. november 6. 14:59
4 kalman

@salapapa: Mozart nevének az írását azért nem piszkáljuk, mert a németet latinbetűvel írják. Az arabot nem!

10 éve 2013. november 6. 15:01
5 kalman

@El Vaquero: A fácsén Kornai András belinkelt egy részletes tanulmányt, mérésekkel, arról, hogy is ejtik pontosan őket (nagyjából ugyanazt írják le precízen, amit én itt elnagyolva): www.haskins.yale.edu/sr/SR095/SR095_03.pdf&h=cAQF0Kjez

10 éve 2013. november 6. 16:05
6 El Vaquero

@kalman: nem jó a link. Nem jön be rá semmi.

10 éve 2013. november 6. 17:13
7 mondoga

@El Vaquero: Hagyd el a végét, a pdf legyen az utolsó, akkor megjelenik - persze lehet, hogy nem minden ugyanúgy, de ránézésre akár jó is lehet. :-)

10 éve 2013. november 6. 17:48
8 El Vaquero

Igen, rájöttem, le kellett vágni a pdf utáni részt. Továbbra sem értek az írással egyet, de pont ezért írtam, hogy minden tanulmány ezt írja. Külön idegesítő a tanulmányban, hogy velarizációt ír csak, de nem tudni, hogy mennyire ért ezen uvularizációt is, ennek a kettőnek az IPA-ban azonos mellékjele van (sajnos). Vannak részek a cikkben, amelyek arra utóbbira engednek következtetni.

 

A tanulmányban a spektrogramok semmit nem bizonyítanak, pláne azt nem, hogy garatizációról lenne szó. A képek meggyőzőbbnek tűnnek, bár felülnézetből csalóka lehet, mert az uvularizációnál is hasonlónak kéne látszódnia. Sőt, még az is lehet, hogy uvularizáció nincs valamekkora mértékű garatizáció nélkül, de ebben messze nem vagyok biztos, próbálgatni kell.

10 éve 2013. november 6. 21:43
9 don B

Ha már az OH. emlegetve lett: az Abu- (Adud-, Abun-, Abur-, Abus- stb.) névelemet a magyar átírási hagyomány kötőjelezi, vagyis Abu-Dzabi.

10 éve 2013. november 6. 21:52
10 kalman

@don B: Akkor is kötőjelezni kell, ha városnév? Egyébként meg nem "Dzabi", hanem "Zabi" az OH szerint. Egy szóval se írtam egyébként, hogy én jónak találnám ezeket az átírásokat, csak leírtam, hogy ez az egyetlen (?) szabvány.

10 éve 2013. november 6. 22:08
11 don B

@kalman: Az Abu- jellegzetesen földrajzinév-elem. És itt van előttem az OH., Abu-Dzabi több helyen is előfordul benne, kétszer a tanácsadó részben, 59. és 181. oldal, és egyszer a szótárban, 427. o.: Abu-Dzabi, Abu-Dzabiban, abu-dzabi...

10 éve 2013. november 6. 22:14
12 don B

Továbbá az OH. 268. oladalán levő átírási táblázat azt mondja, hogy a dál magyar átírása klasszikus arab esetében dz, modernnél d, ill. az ISO 233-s szerint aláhúzott d, a kongresszusi könyvtári átírás szerint dh...

10 éve 2013. november 6. 22:15
13 don B

egyébként én se mondtam, hogy jónak tartom ezeket az átírási hagyományokat, csak gondoltam, ha már hivatkozva lett az OH., bele is lehetett volna nézni.

10 éve 2013. november 6. 22:20
14 don B

Mégtovábbább: A Keleti nevek magyar helyesírása (szerk. Ligeti L.) több mint egy oldalon sorolja az Abu- kezdetű neveket, jelentős részük fn, és abban is Abu-Dzabi van.

10 éve 2013. november 7. 09:21
15 Fejes László (nyest.hu)

@don B: Érdekes, a mi példányunkban is ez van. Írtam a szerzőnek.

10 éve 2013. november 7. 10:12
16 Fejes László (nyest.hu)

@don B: Ami most már végképp zavarba hoz: hu.wikipedia.org/wiki/Abu-Dzabi

10 éve 2013. november 7. 12:08
17 kalman

@don B: Az OH-t én nem néztem, a cikkben is a Wikipédia átírására hivatkozom: hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Arab_nevek_átírása

Ebben az áll, hogy a ẓā átírása "z", és az is áll benne, hogy az OH alapján csinálták. (Ha ebben eltértek tőlük, beszéljék meg egymással, engem baromira nem érdekel.) Hogy a "ḏāl" (ﺫ) betűt miért említed, azt nem tudom, Abu-Ẓabi neve nem ezzel a betűvel van, mint írom is.

Azt nem értem, miért írod, hogy az "Abu" (أبو) "jellegzetesen földrajzinév-elem", mert jellegzetesen személynév-elem. Fogalmam sincs, mi indokolja a kötőjeles írásmódot, ez megin legyen azoknak a gondja, akik ezt javasolták, engem baromira nem érdekel, de totál indokolatlannak találom.

10 éve 2013. november 7. 12:43
18 don B

@kalman: A dalt elcsesztem, jogos. Egyébként meg nem akarok én se kötözködni, se okosabb lenni. Mondjuk úgy, hogy tizenéves szerkeszői kín Abu-Dzabi, rendszeresen előjön minimum évente, az F1-futam idején, és megy rajta a hírig. És a rendelkezésre álló kézikönyvek szerint Abu-Dzabi, csak ezt akartam jelezni. Fogalmam sincs, miért kötőjelesek az Abu- (meg az Umm-) félék, ez a hagyomány. Az Abu- földrajzi jellegzetességét illeti (oké, nyilván felületes megfogalmazás), a Keleti nevek magyar helyesírásában valami 90 Abu- kezdetű név van, és ha jól számoltam, ebből több mint 30 földrajzi név, ennyi az egész. És mindennel együtt, azt gondolom, hogy ha már ír a nyest Abu Dhabi átírásásról, jó lett volna, ha megemlíttetik, mit szólnak róla a magyar helyesírási kézikönyvek. Csak mert, mint említettem, rendszeres, visszatérő nyűg egynémely szakmákban...

10 éve 2013. november 7. 13:53
19 kalman

@don B: Sajnálom, a szakmai tapasztalatodat nagyra becsülöm, és ebben a szakmában nekem nagyon kevés jártasságom van. Ezt általában el is mondom, én nyelvész vagyok, és engem igazából az érdekel ebben az ügyben, hogy hogy mondják az illető hangot, miben tér el a magyartól, és így tovább. Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha helyesírási kérdésekben a továbbiakban nem nyilvánítok véleményt. Ahhoz nincs kedvem, hogy könnyen hozzáférhető helyeken megnézzem az olvasók helyett, amit ők is megtudhatnának percek alatt, ahhoz én nem kellek. Amúgy meg a mai világban a Wikipédia gyakorlata akár fontosabb is lehet, mint az OH, márpedig ők a "Zabi" átírást írják elő (aztán szépen meg is sértik :) ).

10 éve 2013. november 7. 15:13
20 El Vaquero

Annak ellenére, hogy téves megoldás, azt hiszem értem, hogy miért Dz/Dh-val írják át. Rosszul azonosítják az illető fonémát. A gyakori [ð]-s kiejtés alapján nem a /ƶ/ hanem a /ð/ fonémára gondolnak. Igenis a /ƶ/-ről van szó, Zabinak kéne átírni a Wikipédia cikke alapján, de szerintem a hagyomány miatt ez már csak így marad. Pedig a kérdés egyértelmű, az eredeti írásképben ﻅ van. Nem tudom, hogy ezt hogyan kell ábécé szinten kiolvasni (szerk: /ẓaː/’-nak kell kiolvasni). Arabul nem tudok, de ez a vakerterminológiában a rendkívül szakszerű "lánctalpas oszlop jobb ponttal című kaparás" nevet kapta. Persze ha valaki halmozni szeretné a gyönyört, és az életét szeretné teljessé tenni, annak mondom, hogy van "pont nélküli lánctalpas oszlop című kaparás" is, persze az már egy másik betű, másik fonéma, más allofónokkal :D

 

Mondjuk nem valami célszerű nyomdailag, biztos sokszor gondolkodnak az arabok, hogy az a pont most nyomtatási hibaszemcse, légypiszok, vagy ott kell lennie? Lehet vele szívni, az biztos. Persze kikövetkeztetik a szövegösszefüggés alapján, az rn (r+n) és m sem különbözik sokban a latin betűs nyomtatásban.

10 éve 2013. november 14. 21:53
21 Buxoro

@kalman: A Wikipédiához: a szócikk ezzel a lábjegyzettel kezd: "A Földrajzinév-bizottság 1993. június 9-ei 15. ülésén a 15/201. határozatban az Abu-Dzabi nevet fogadta el. A testület 16. ülésének 16/219. határozatában ezt megerősítette. Az átírási irányelveknek az Abu Zabi alak felelne meg."

Amúgy a kötőjelezős átírást én sem tartom indokolt vagy elegáns dolognak, bár sajnos van hagyománya (ld. KNMH és pl. a fentebbi döntés).

10 éve 2013. november 20. 22:30
22 Sigmoid

Az egzotikusabb nyelvek átírása körül valahogy mindig kialakul pár hülye szokás. :)

A japán kultúrimportban pl. meglepően elterjedt a Hepburn átírás használata, ami egy az egyben azért készült, hogy ANGOL anyanyelvűek viszonylag helyesen tudják kiejteni a japán szavakat... Magyar szövegkörnyezetben teljesen indokolatlan, sőt, káros a használata.

Pl. a Mitsubishi (ez a Hepburn átírás) ts-e c hangot jelöl, a Hepburnben u-val jelölt magánhangzó legközelebbi magyar megfelelője pedig az ü... így lett magyarul a Micübisiből "micsubisi".

Vagy ott van a japán nevek sorrendje. A japánok ugyanúgy vezetéknév keresztnév formában írják a nevüket, mint mi. Valahogy mégis elég gyakran előfordul, hogy az angol forrást egy az egyben átvéve, fordítva közölnek japán neveket.

De persze mivel az átlag újságíró / szerkesztő nem tud se japánul, se arabul, attól tartok ezek a kis hibák és furcsaságok örökre velünk maradnak.

10 éve 2014. január 10. 21:11
23 Nem tudtam jó nevet kitalálni

@kalman: Kit érdekel?? Elvileg ugyanúgy "idegen", csak akkor tudod kiejteni, ha megtanulod az ő kiejtési szabályaikat, emiatt nem kéne megkülönböztetni...

10 éve 2014. január 10. 21:16
24 Nem tudtam jó nevet kitalálni

Imádom egyébként ezeket.. Máshol legyen ultra fonetikus, magyaros írásmódú (akár Nyú Jorkot is bevezetnék), viszont a magyarban az Abu-Dzabi ejtése ['abu dzabi] lenne... Tipikus csakazérse angol helyesírás.

10 éve 2014. január 10. 21:18
25 szigetva

@Nem tudtam jó nevet kitalálni: „Kit érdekel?” Szinte mindenkit. A német nyelvvel a magyarnak sokkal bensőségesebb a viszonya, mint az arabbal.

10 éve 2014. március 5. 16:02
26 Nem tudtam jó nevet kitalálni

@szigetva: Ez nem kifogás. Gondolj bele a vietnámi is latin betűs, akkor azzal is belsőségesebb a viszonyunk, hogy nem írjuk át a naveiket?

10 éve 2014. március 5. 16:02
27 Nem tudtam jó nevet kitalálni

*neveiket

10 éve 2014. március 5. 16:38
28 Dödölle

Nem tudtam jó nevet kitalálni 2014. március 5. 16:02

"...azzal is belsőségesebb a viszonyunk ..."

A VISZONY az beNsőséges. A disznótoros, a hurka, a disznósajt, a szalontüdő az beLsőséges.... Ha már nyelvészkedünk... Bocsika !...

10 éve 2014. március 5. 16:51
29 Dödölle

Mióta láttam a Ghandi című filmet, az ilyen "átírás-átolvasás-jellegű" dolgok hidegen hagynak. A filmben ugyanis Martin Sheen - egy amerikai újságírót játszván - érdeklődött az általa akkor megismert "GENDÁJ" felől. Az indiai nyelvből angolra fonetizált Ghandi "GENDÁJ" alakban "jött ki"... Mi lett volna, ha mondjuk franciára fonetizált névalakban jelenik meg a film főhősének neve, és AZT kell egy amerikainak/angolnak kiejtenie ? India - tudomásom szerint - ANGOL érdekeltségi terület volt-van-lesz; megfelelő megszállókkal és nyelvi befolyással... E mellett elbújhat a nemzedékeket izgalomban tartó Abu-Dzabi; Abu-Dhabi; Abu-Zabi problémakör... Majd megtanulnak magyarul, ha akarnak tőlünk valamit !...

10 éve 2014. március 5. 17:50
30 El Vaquero

@Dödölle: igen, az angolok nem írnak át, mindent a saját nyelvük szerint olvasnak ki, mintha angol szó lenne, kivéve, ha az eredeti kiejtést veszik át. Csakhogy azt felejti el mindenki, hogy ők megtehetik, mert nekik nem kell nyelveket beszélniük. Ha a magyar is akkora és olyan fontos világnyelv lenne, talán nekünk sem lenne fontos, hogy hogyan írunk át, meg hogy ejtjük. Ámbár akkor is érdekes kérdés lenne, és kihívás.

10 éve 2014. március 5. 18:45
31 szigetva

@Nem tudtam jó nevet kitalálni: Nem is értem mit akarsz mondani. Az volt a kérdés, a Mozart-ot miért nem írjuk Mócártnak. Erre azt mondta a kalman, hogy azért, mert a német latinbetűs írású. Erre te azzal jöttél, hogy kit érdekel, akkor se tudjuk, hogy kell kiejteni. Erre mondtam, hogy de tudjuk, mert német neveket több száz éve ejtünk ki. Nem azt állítottam, hogy minden latin betűvel írt nevet ki tudunk ejteni, csak azt, hogy a németet többnyire igen.

9 éve 2014. szeptember 21. 23:16
32 KATÓ ferenc

Nem értem, mi ez a nagy hacacáré. Az arab írás pontosan jelöli a mássalhangzó kiejtését, noha vannak kisebb dialektális eltérések. Pl. az iraki arab nagyon gutturális, különösen a nők beszéde fuldoklásszerű. Az arab nevek átírásával pedig szerintem reménytelen foglalkozni. Egyszer összeszámoltam: a volt líbiai diktátor nevét 12-féleképpen lehetett leírni latin betűkkel (angolos, franciás, olaszos, spanyolos stb átírások)

8 éve 2015. december 18. 01:17
33 Törzsmókus

@Dödölle: GanDHi, hamár...