Magyar nyelv
Milyen az, aki negélyezett?
nyest.hu | 2013.06.19.
Olvasónk a „negélyezett” szó jelentéséről és etimológiájáról kérdez minket. Lehet-e negédes az, aki negélyes vagy negélyezett? És édes-e az, aki negédes? – Utánajártunk a szócsaládnak, de minden titokra nem derült fény.
Maga mindent kétszer mond, kétszer mond?
Gornyipov | 2013.06.19.
Ha kétnyelvűeket hallunk beszélni, sokszor akkor is elkaphatunk érthető szavakat, ha az illető másik nyelvén nem értünk. Ha mindkettőn értünk, akkor pedig hallhatjuk, hogy a kétnyelvűek gyakran ismétlik magukat. Mivel magyarázható mindez?
A csendesek Moszkvában
MTI | 2013.06.18.
A csendesek című magyar-holland magyar film rendezője holland, de operatőre magyar, és a szereplők is magyarul beszélnek.
Demonstráció a magyar orvosképzésért
MTI | 2013.06.17.
A román kormány épülete előtt rendezett demonstrációt szombaton a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), amelyen a résztvevők az oktatási törvény betartását és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ...
Nyelvileg a gáton
nyest.hu | 2013.06.14.
Orbán Viktor az egyik árvízi videójában megérzi a nyelvi változás szelét, és felelevenít néhány archaikus kifejezést. Mi a közös a kapcabetyárban, a bakmacskában, a bakegérben és a kanmajomban? – Utánanéztünk az internetes szövegkorpuszban…
A változásoknak is van előnye
Kálmán László | 2013.06.14.
A nyelvi változásoknak gyakran az az okuk, hogy az egyik szerkezetre hat egy másik. A konzervatívabb ízlésű nyelvhasználók ennek persze nem örülnek, ellentétben azokkal, akik szeretik, ha a nyelv „logikus”.
Abszolút nem mindegy!
Fejes László | 2013.06.13.
Ha egy bizonyos szójáték nem jellemző más nyelvekre, az nem jelenti azt, hogy nem is lehetne űzni. Lehetséges, hogy egyszerűen más műfajokban él.
Dvorzsák sétány, Budapest?
Fejes László | 2013.06.11.
A csehet latin betűkkel írják, nem pedig cirillel – ennek aztán kihatása van a magyar helyesírásra is. Persze akadnak, akik fütyülnek erre.
Honnan jön a buzgár?
nyest.hu | 2013.06.10.
Az árvízi hírekben sok új szakkifejezést tanulhattunk. Az egyik ilyen a buzgár. Mi az a buzgár? Buzog-e a buzgár? És mi buzog a buzgárban, ha egyáltalán? – Ezeknek a kérdéseknek igyekeztünk utánajárni.
Szabó T. Anna az év műfordítója
MTI | 2013.06.10.
A „Szólít a szörny” című ifjúsági regény (kiadó: Vivandra) fordítója, Szabó T. Anna kapta az év fordítója elismerést az IBBY-díjak átadásán. A költő, műfordító szerint Patrick Ness könyve katartikus élmény, amely a gyerekeknek és felnőtteknek egyarán...
Vagylak
Kálmán László | 2013.06.10.
Tárgyas ragozásúak csak azok az igék lehetnek, amelyeknek a mondatban van tárgyuk – legalábbis elvben. A valóság azonban rácáfol elméleti elképzeléseinkre.
Honnan jön az ihlet?
nyest.hu | 2013.06.08.
Honnan származik az „ihlet”? Van-e, volt-e „ihel” vagy „ihlik” ige? A kérdések megválaszolásához nem kell a Múzsa csókjára várnunk, elég fellapozni a TESz.-t, amely bizonytalan a származtatást illetően, így két izgalmas lehetséges eredetmagyarázatot ...
Hétköznapi olümposzunk
Wenszky Nóra | 2013.06.05.
Gyilkosság, szerelemféltés, vérfertőző viszony, civódások és gonosz bosszú. Nem, nem egy bulvárlap címei között tallózunk, hanem a görög mitológiában. A főszereplők Zeusz és Héra, Pán és Ékhó, Uranosz és Gaia és még sokan mások. Tőlük megtudjuk, mit ...
Útkereszteződéshez
vagy útelágazáshoz értünk?
Kálmán László | 2013.06.05.
A szavakat gyakran egészen különböző értelemben használjuk a hétköznapi és a jogi nyelvben. Házi szakértőnk ezúttal jogi szövegek tanulmányozására kényszerült. Ennek köszönhetően azt is megtudhatjuk, mi a csuda az az áteresz.
Mindent kétszer mond,
kétszer mond?
Fejes László | 2013.06.04.
Nehéz dolga van a nyelvésznek, ha el kell magyaráznia, hogy miért ne szóljunk rá a törpefejűre, ha látszólag kétszer mond valamit. A dolgoknak gyakran akkor is van értelmük, ha első pillantásra nem is jövünk rá, mi az.
Pechünk van a ch-val
Kálmán László | 2013.06.03.
Olvasónk a ch betűkapcsolatról és az azzal jelölt hangról érdeklődik. A problémakör azonban jóval összetettebb, mint az első pillanatban gondolnánk.
Mondok valami érdekest!
Kálmán László | 2013.05.31.
Olvasóink, úgy tűnik, néha olyasmiket kérdeznek szakértőnktől, melyre nyilván maguk is tudják a választ. Vagy csak ügyetlenül teszik fel a kérdést? Igyekszünk objektívak lenni.
A Kisvakond esete a nyelvhasználattal
Molnár Cecília Sarolta | 2013.05.30.
Varró Dani felháborodott levelet kapott egy kisgyerekes szülőtől, aki azt panaszolja, hogy milyen „gyerekeknek nem való” kifejezéseket használ a költő egy gyerekkönyv-fordításában. Utánanéztünk annak, hogy az „elkenődik”, a „frászt hoz” és a „hülyén ...
Megint arról, hogy mi a legoptimálisabb
Kálmán László | 2013.05.30.
Házi szakértőnk olvasónk kifogásainak engedve elismeri: a „legoptimálisabb” lehet helytelen. Fenntartja viszont véleményét a nyelvvel kapcsolatban.
Prizma, mosoly, pálinka
MTI | 2013.05.29.
A „prizma” lett a nyertese a legszínesebb magyar szót kereső pályázatnak, amelyen idén 65 szó versengett egymással.
Nagyon kevés a finnugor alapszókincsünk?
Fejes László | 2013.05.22.
Az ősi szókincsnek nem a mennyisége bizonyítja a rokonságot – aligha lenne ok a számszerű értékeket eltitkolni. A pontos adatoknak nem is olyan nehéz utánajárni, bár természetesen némi bizonytalanság akadhat.
Döglött kutyával őrzött terület – franciául
MTI | 2013.05.19.
A kelet-európai sorsokról írt történetek francia nyelven is működnek, a közönség hasonlóan reagál, mint amikor a szerző Magyarországon olvasta fel a szövegeket.
Hetedhét Napút-díj
MTI | 2013.05.18.
Gállos Orsolya szlovén, horvát, szerb írók műveinek, mesék, drámák, esszék, kis- és nagyepikai művek fordítójaként Hetedhét Napút-díjat kapott.
Beregszász: nem a magyar szavazólapokra
MTI | 2013.05.17.
Hiába regionális nyelv a magyar Beregszászon, a polgármester-választáson a szavazólapok csak ukrán nyelvűek lehetnek.
Minas Tirith titka
Kálmán László | 2013.05.15.
Bevehetetlen erőd – igen, ez a magyar helyesírás, mely szabályozni szeretne bizonyos kérdéseket, ám ezt olyan módon teszi, hogy a nyelvhasználó kénytelen visszavonulót fújni: a szabályok úgy vannak megfogalmazva, hogy a gyakorlatban követhetetlenek.
Epernácik Magyarországon
Fejes László | 2013.05.14.
Hazugságban élünk, mindannyiunkat átvertek, mindenki rosszul tudja: amit epernek hiszünk, valójában szamóca. Ráadásul még akik árulják, azok sem tudják, mit árulnak.
„Hunniabeli módra” írt „székely bötük”
Sándor Klára | 2013.05.14.
Sorozatunk második részéből kiderül, hogy ugyan a székelyek saját írását Kézai Simon említette először, de az, hogy ez az írás a hun örökség része, nem tőle, hanem Mátyás történetírójától, Thuróczy Jánostól származik. Utánajárunk annak is, kik és mié...
Varga László 70 éves
Szigetvári Péter | 2013.05.14.
Varga László az ELTE Angol Nyelvészeti Tanszékének oktatója, de kutatásai során elsősorban a magyar nyelv prozódiájával (dallamával) foglalkozott. Születésnapja alkalmából bemutatunk néhány olyan jelenséget, melyet ő fedezett fel.
Egyre eljebb terjed
Kálmán László | 2013.05.09.
Olvasónk a szokottnál is eljebb csodálkozott egy kifejezés hallatán, így aztán szakértőnkhöz fordult. De mi teszi lehetővé, hogy fokozzuk az el igekötőt?
Olasz jövevények
Wenszky Nóra | 2013.05.08.
Honnan ered a pizza? Magyar találmány-e a szalámi? Finomak-e a kukacocskák? Mi köze a sünöknek egy kötetlen zenedarabhoz? Hol létesült az első gettó? Vajon hogy lehet, hogy az angol ’bugyi’ szó egy szent nevét viseli? Olasz jövevényszavak között tall...