0:05
Főoldal | Rénhírek

Mondok valami érdekest!

Olvasóink, úgy tűnik, néha olyasmiket kérdeznek szakértőnktől, melyre nyilván maguk is tudják a választ. Vagy csak ügyetlenül teszik fel a kérdést? Igyekszünk objektívak lenni.

Kálmán László | 2013. május 31.

Árpád nevű olvasónk érdekes kérdést tesz fel:

Évek óta dilemmát okoz a következő kérdés, megtisztelnének azzal, ha Önök, mint a téma szakértői megválaszolnák: A semleges szavunk ragozását illetően, nem tudom, hogy írjuk helyesen: semlegest vagy semlegeset?

Olvasónkat a neve alapján inkább magyar anyanyelvűnek gondolnám, de ennek ellentmond a kérdés, amit feltett. Hiszen magyar anyanyelvű beszélőknek nem okozhat gondot, hogy nyelvileg mi „helyes”, és mi nem. Itt inkább arról lehet szó, hogy Árpád mindkét alakot hallotta, talán használta is már, nyilván mindkettőt magyarosnak, tehát „helyesnek” érzi, és inkább arra kíváncsi, hogy melyik gyakoribb, melyiket használják inkább mondjuk az írók, akiknek a fogalmazás a mindennapi munkájuk.

Érdekes, hogy mind a történeti korpuszban, mind pedig a Szószablya webkorpuszban nagyjából egyforma számban fordul elő a semlegest és a semlegeset alak. Ugyanakkor az internetes keresés során kb. 90 ezer találatot ad a semlegest, és csak kb. 3 ezret a semlegeset, és éppen ellenkező eredményt ad a Szószablya keresőfelülete (2 a gyakorisági kódja a semlegest szónak, és 7-es a semlegeset-nek). Erre nem tudok magyarázatot adni, én mindenesetre egyformán jónak érzem mind a kettőt.

A magyarban nincsen hangtani akadálya annak, hogy egy „magánhangzó + s” felépítésű tő tárgyesetű alakjában az s-t közvetlenül -t kövesse: húst, levest. Azoknak a főneveknek, amelyekben -s képzőt fedezhetünk fel, szintén -st végű a tárgyesete: adóst, fenyvest. Ugyanakkor nagyon erős tendencia a magyar nyelvben, hogy a melléknévi szerepben álló névszók tárgyesetű alakjában megjelenik egy ún. kötőhangzó, mégpedig mindig nyílt (alsó nyelvállású), tehát nem o vagy ö. Sok kivétel van (például gazdagok, nagyok), de az összes melléknév számához képest elenyésző mennyiségű. A tipikus melléknév olyan, mint a zöld (tárgyeset: zöldet, és nem zöldöt), és az igaz (tárgyeset: igazat, és nem igazt), vagy -s végűekkel: mint a fontos (tárgyeset: fontosat) és az érdekes (tárgyeset: érdekeset). De ingadozó melléknév is rengeteg van, ahol tehát mindkét alak egyformán előfordul, ahogy a semleges esetén is (pl. csúfot vagy csúfat, soványt vagy soványat).

Ez a jelenségkör rengeteg érdekességet, kivételt és meglepetést tartogat, ezeket még vázlatosan sem fogom itt ismertetni. Csak megemlítem, hogy bizonyos végződések, amelyek jellegzetesen melléknévi használatú tövek végén fedezhetők fel, okvetlenül nyílt kötőhangzóval járnak, például a „középfok” -bb toldaléka (okosabbat, nem *okosabbot) és az előidejű „melléknévi igenév” toldaléka (forraltat, nem *forraltot). És a melléknévi szerep olyan erősen összefügg ezzel a jelenséggel, hogy olyan szótövek esetében, amelyeknek van főnévi és melléknévi használata is, igen gyakori, hogy a kettőt a kötőhangzó nyíltsága, illetve jelenléte különbözteti meg: biztost ’rendőrt’, de biztosat ’megbízhatót’; objektívot ’fényképezőgép-lencsét’, de objektívat ’tárgyszerűt’.

Az objektívok nem mindig objektívak
Az objektívok nem mindig objektívak
(Forrás: Wikimedia Commons / Bill Ebbesen / CC BY 3.0)

 

Összefoglalva: olyan területe ez a magyar nyelv rendszerének, ahol rengeteg átmeneti esetet, furcsa alakban rögzült használatot és más érdekességet figyelhetünk meg. Tanulságos abból a szempontból, hogy milyen a nyelvi szabályszerűségek természete: különböző tendenciák különböző erővel nyilvánulhatnak meg, egymást keresztezve, és ebből nagyon gyakran keletkeznek olyan helyzetek, amikor nem beszélhetünk egyetlen „helyes” alakról.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (7):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
6 éve 2013. június 1. 21:36
7 szigetva

@Feribá: Más ragozási osztályba tartoznak. Van ilyen: garázst–darazsat, célt–szélet–szelet, ként (vagy kenet)–szenet, kárt–gyárat–nyarat, stb.

6 éve 2013. június 1. 17:48
6 Feribá

Érdekes megfigyelni a gyereknyelvet. A gyerekek ott is használnak kötőhangot, ahol a felnőttek nem.

"ZsírOt", "majomOT", "gázOt", "késEt" mondanak.

Visszafelé: A kisgyerekek "madar", "bogar" szóalakra következtetnek a tárgyragos alakból.

Végül egy kérdés: Ha "szamarAt" mondunk, "tanarAt" miért nem mondunk?

6 éve 2013. május 31. 12:21
5 Diczkó

@Fejes László (nyest.hu):

Az idegenszavak honosításának íratlan szabályai vannak, amik a nyelvterület idegen nyelvhatásoktól leginkább védett területein működnek jól.

Nem készültem ebből előadást tartani.

6 éve 2013. május 31. 11:43
4 Fejes László (nyest.hu)

@Diczkó: „Látom, ezt sem tudod jól. Helyesen OBJEKTÍVOT a lencse, és OBJEKTÍVET (nyílt e-vel) a melléknév tárgyesete. Így mondják, és így helyes.”

Ezek szerint Nóra is rosszul tudja. Meg persze mindaz a sok nyelvhasználó, aki az „objektívet” alakot használja a lencsére: www.google.hu/search?q=%22objekt%C3%ADvet%22 .

Még szerencse, hogy itt vagy te, és megmondod a tutit.

6 éve 2013. május 31. 11:34
3 Diczkó

@Fejes László (nyest.hu):

"Az ë-ző nyelvjárásokban valószínűleg objektívët a lencse, és objektívet a melléknév tárgyesete,..."

- Látom, ezt sem tudod jól. Helyesen OBJEKTÍVOT a lencse, és OBJEKTÍVET (nyílt e-vel) a melléknév tárgyesete. Így mondják, és így helyes.

6 éve 2013. május 31. 10:20
2 Fejes László (nyest.hu)

@Wenszky Nóra: Nyilván a szerző kitért volna erre, ha ez lett volna a téma, ez a cikk azonban a nyitótövekről szól. Az ë-ző nyelvjárásokban valószínűleg objektívët a lencse, és objektívet a melléknév tárgyesete, de a nyelvhasználók nagy része számára nincs különbség. Az ingadozásról egyébként Kálmán László már többször írt:

www.nyest.hu/hirek/semleges-maganhangzok

www.nyest.hu/hirek/hanyfele-vegyes-hangrend-van

6 éve 2013. május 31. 09:42
1 Wenszky Nóra

A fényképezőgéplencse tárgyesetét én 'objektívet' alakban hallom leginkább. Idézőjelesen rákerestem a neten, ezek jöttek ki:

objektívat 91 db

objektívot 11 ezer

objektívet 137 ezer

Így érdemes lenne megemlíteni, hogy az 'objektív' szó ingadozó viselkedésű, azaz elöl- és hátulképzett (magas és mély hangrendű) magánhangzót tartalmazó toldalék is kapcsolódhat hozzá: objektívnak ~ objektívnek.