A textil szövöttáru, a thermosz kulacs, a príma luxus-sevrópaszta pedig jó zergebőr-fénymáz: tolmácsol Kosztolányi a kisfiának a korabeli budapesti utcán a feliratokat olvasgatva. Ennek kapcsán persze megint eszébe jut, hogy a magyar nyelv veszélyben...

A rokon értelmű szavak sokszor felcserélhetőek, de nem mindig. Azt azonban külön kutatás nélkül, egyszerű nyelvhasználóként már nehezebb megmondanunk, mikor igen, mikor nem. Olvasónk is ezért fordult szakértőnkhöz.

A nemrég indult S(z)lomarát Polgári Társulás nemcsak elviekben, hanem a mindennapi gyakorlatban is sokat szeretne tenni a szlovákok és a magyarok barátsága érdekében. Mi lehet jobb kezdés ehhez, mint egy kellemes táborozás?

Nyelv és lélek című sorozatunkban elérkeztünk végre ahhoz a cikkhez, amelyben Kosztolányi valóban nyelvészeti módszerekkel vizsgál meg egy nyelvi jelenséget. Példái a mai olvasó számára is izgalmasak.

Olvasónk foglalkozása megköveteli, hogy jól ismerje a helyesírást, de még ő sem tudja eldönteni, hogy a „biobor” vagy a „bio bor” írásmód-e a helyes. Szakértőnk olyan helyesírást javasol, mely nem mérgezi meg az életünket...

Olvasónk egy hibásnak érez egy alakot, és olyan szabályra hivatkozik, mely maga sem egyértelmű – ráadásul a kiejtés alapján akar eldönteni egy kérdést, holott maga a kiejtés is ingadozó lehet.

Reméljük, olvasónk nem cukkolni akarta szakértőnket, amikor olyan szó eredete iránt érdeklődött, amely még A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában sincs benne...

Kosztolányi a nyelvhasználatot a légzéshez, a nyelvet pedig Hamlethez hasonlítja miközben bevezetőt ír két nyelvművelő szótár elé. Mi pedig megpróbáljuk kimazsolázni az írásból, hogy miket is gondolt a nyelvről...

Miért nem azt mondjuk, hogy „tavaszban”, „őszben”, „éjben”, „napban” a helyett, hogy „tavasszal”, „ősszel”, „éjjel”, „nappal”? A kérdésre nincs egyszerű válasz, szakértőnk azonban elmondja, amit el lehet mondani...

Kérdésre válaszolva házi szakértőnk most olyan szerkezetekről mesél, melyek más, hasonló szerkezeteknek „ágyaznak meg”. Arra látunk példát, hogyan terjedhetnek el olyan formák, melyek nem felelnek meg az adott nyelv általános vonásainak.

Olvasónk azt szeretné, ha magyarul csak törve beszélő fiai néhány hetet Magyarországon töltenének, és magyarul tanulnának. Mik a kínálkozó lehetőségek?

Egy népszerű hazai együttes, a Bëlga már korábban énekelt némi élccel Trianon Tagadó Tibiről – alias három T-ről –, de vajon mindenki egyformán tekint 1920-ra? Elképzelhető, hogy volt, aki örült neki, várta azt? Lehet, hogy ők voltak többen?

Bizonyos esetekben azzal szembesülünk, hogy a nyelvben nincsenek olyan eszközök, amelyekkel létrehozhatnánk a számunkra éppen szükséges alakot. Ilyenkor kényszerűségből hasonló, de a célnak nem tökéletesen megfelelő eszközökhöz nyúlunk: a többi nyelv...

A mondatrészeket elválasztó írásjelek, jelesül a vesszők használatának komoly szabályai vannak. Előfordul azonban olyan eset, amikor a szabályos használat nem segíti a szöveg olvasását. Cikkünkben egy olyan sajtóközleményre hívjuk fel olvasóink figye...

Olvasónk küldött nekünk egy mondatot, és azt kérdezte, kell-e bele vessző. Mi a helyesírási probléma hátterében meghúzódó nyelvtani elemzési nehézséget tárjuk fel. Végül azonban – ha megvesszőznek is minket – nem tudjuk eldönteni a kérdést. Viszont k...

A Facebookon terjed egy, a fordított olasz zászló színeiben pompázó szószedet, amelyből megtanulhatjuk, mit hogyan mondhatunk magyarul. Olvasóinkat azonban óva intjük a piros-fehér-zöld szótár gondolkodás nélküli használatától.