Éljen a S(z)lomarát!

Szlovák, magyar: két jó barát

A nemrég indult S(z)lomarát Polgári Társulás nemcsak elviekben, hanem a mindennapi gyakorlatban is sokat szeretne tenni a szlovákok és a magyarok barátsága érdekében. Mi lehet jobb kezdés ehhez, mint egy kellemes táborozás?

Szabó Tamás Péter | 2013. május 3.

SZLOvák-MAgyar baRÁT és SLOvensko-MAďarský kamaRÁT – e két, azonos jelentésű kifejezés adja az idén létrejött társaság nevét. A társaságot egy szlovák és egy magyar doktorandusz alapította. „Elhatározták, nem elégszenek meg azzal, hogy a nyelvészettel elméleti szinten foglalkozzanak, hanem a gyakorlatban is tenni szerettek volna valamit. Úgy döntöttek, hogy lelkesedésüket, melyet egymás nyelvének és kultúrájának megismeréséből nyertek, a S(z)lomarát segítségével fogják terjeszteni” – írják ismertetőjükben.

Pozsony potenciális barátok százezreinek ad otthont
(Forrás: Wikimedia Commons)

Barátságból baráti társaság

Lucia Satinská már gyermekkorától fogva élénken érdeklődött a magyar kultúra iránt, tizenéves korában pedig intenzív magyartanulásba fogott. A magyar konyhát, dalokat kedvelő, számos magyar kollégával és baráttal kapcsolatokat ápoló fiatal nyelvész a magyar nyelv elsajátítását élete egyik legjobb döntésének nevezi bemutatkozó írásában. A S(z)lomarát szerinte azoknak való, akik „szeretnék saját nyelvüket, kultúrájukat megosztani, anélkül, hogy elveszítenének valamit a sajátjukból”.

Bilász Boglárka szlovákiai magyarként kezdetben kellemetlenül érezte magát, ha szlovákul kellett megszólalnia, egyetemistaként azonban olyannyira belejött a számára idegen nyelv használatába, hogy feszélyezettség nélkül fedezhette fel a szlovák kultúra kincseit. Nem véletlen, hogy bemutatkozó írásában azt hangsúlyozza, hogy a frissen alapított S(z)lomarát a másik kultúrával való ismerkedés kezdeti görcseit oldhatja fel. „Barátságok, közös élmények születhetnek, miközben mindenki megőrzi saját kultúráját, ugyanakkor nyit a másik felé”.

Ti is itt vagytok itthon!

A S(z)lomarát nem csupán workshopokat, beszélgetéseket, kulturális esteket tervez, hanem egy közös táborozást is. Az Itt mind otthon vagyunk elnevezésű táborba egy esszépályázat győztesei utazhatnak el. A Ti is itt vagytok itthon! című pályázat 14 éves fiatalokat céloz meg: 1-3 oldal terjedelemben írhatják le egy másik kultúrával kapcsolatos találkozásukat, vagy mások kulturális élményeit mutathatják be a saját szemszögükből. A szervezők május 5-ig várják a pályamunkákat. Bár a kiírás nem hangsúlyozza, hogy magyarok és szlovákok (vagy magyart beszélő szlovákok, illetve szlovákul tudó magyarok) közötti viszonyról írjanak a fiatalok, valószínűleg ez a téma lesz a leghangsúlyosabb, mivel a pályázat szlovákiai fiataloknak szól.

A nyelvmenedzselés komplex tevékenységrendszer, amely mindennapi kommunikációs problémák megoldását szolgálja. Középpontjában nem egyfajta elvont, nyelvi ideál áll (mint a nyelvművelés esetében), hanem a beszélők mindennapi tapasztalatai és céljai. A témáról Lanstyák István tankönyvéből átfogó ismereteket szerezhetünk. A táborban részt vevő fiatalok kötetlen formában, közös tevékenységek, programok során fedezhetik fel egymás nyelvét és kultúráját. Mint Bilász Boglárkától megtudtuk, a tábor szervezése komoly nyelvmenedzselési feladatok megoldását igényli, hiszen a két, egyenrangúan kezelt nyelvet, a magyart és a szlovákot eltérő szinten fogják beszélni a résztvevők, és nem lenne jó, ha bárki bármiből nyelvi okokból maradna ki.

A társaság honlapja is jelzi egyébként, hogy a szervezők egyik tevékenységük során sem tervezik az egyik nyelvet előnyben részesíteni. Míg kétnyelvű honlapokon, prospektusokban vagy üzletfeliratokon gyakran megfigyelhető, hogy két nyelv közül az egyik – a kitüntetett szerepű – olvasható előbb és/vagy nagyobb betűkkel, addig a S(z)lomarát honlapja keverten szerepelteti a két nyelvet, nincsen tartós hierarchia közöttük. A társaság Facebook-oldalán is mindkét nyelven posztolnak, és aki mindkettőt ismeri, maga döntheti el, melyikkel kezdi, melyikkel folytatja. Azokat, akik a másik nyelven nem olyan magabiztosak, a következő üzenet bátorítja: „Szlovákok is írhatnak magyarul posztokat (mint például most) vagy Magyarok szlovákul és nem az a lényeg, hogy teljesen hibátlan legyen”. Felismerték tehát az alapítók, hogy a nyelvhelyességi vagy helyesírási csőszködés könnyen elveheti a kedvünket egy nyelv használatától – a gyakori használat, írás-olvasás-beszélgetés azonban idővel meghozza a megfelelő szintű nyelvtudást.

Reméljük, hogy egy későbbi hírben majd a pályázat és a tábor sikeréről számolhatunk be. Addig is fesztelen barátkozást kívánunk magyarnak, szlováknak egyaránt!