Ezért tartson magánál mindig filctollat
A kétnyelvű területeken nemcsak a hivatalos feliratok kétnyelvűsége lehet fontos. Egészen hétköznapi és aktuális üzenetek is árulkodhatnak arról, hogy egy kétnyelvű közösség számára egyenlő mértékben fontos mindegyik általa beszélt nyelv.
Miért jó, ha az embernél van filctoll? – Hacsak nem akarjuk összefirkálni a tömegközlekedési eszközöket vagy a WC ajtaját, úgy gondolnánk, nem sok hasznát vesszük. Ezért sokan nem is hordanak maguknál filctollat... Rosszul teszik, legalábbis akkor, ha kétnyelvű közösségben élnek – hívja fel a figyelmet a Fontos vagy! szlovákiai magyar közösségi mozgalom Facebook-oldalán.
A mozgalom aktivistái egy vicces „előtte–utána” típusú fényképen mutatják be, milyen hasznát is vehetjük egy filctollnak a munkahelyünkön, valamilyen hivatalban vagy iskolában járva. A kép egy nem működő kávéautomatát ábrázol, amelyre egy cetlit ragasztottak, amely arról tájékoztat, hogy a gép nem működik – mindezt azonban kizárólag szlovákul teszi.
(Forrás: Facebook)
Persze a kávéautomatán lógó cetli akár szuahéliül is lehetne, akkor is értenénk a kontextusból, hogy mit akar közölni. Azt nem szokták az automatára ragasztani, hogy „Ne kérj, kapucsínót, mert rémes!” vagy hogy „Vigyázz, amikor kiveszed, mert forró a pohár!”. De egy kétnyelvű közösségben az ilyen kétnyelvű feliratnak üzenete van: éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy az automatát kétnyelvű közösség használja.
Az eset további érdekessége a poszt szövege:
A tanulság: centropent is kell magunknál hordani, nem csak tollat.
A kommentelők – feltehetően magyarországiak – értetlenkednek és ironizálnak is a centropen kifejezésen: ez, mint a magyarázatból kiderül, folctollat jelent. A kifejezés egy cseh írószermárka nevéből ered, és bár a cég termékválasztéka széles, valamelyik népszerű termékükről kaphatta a nevét az írószertípus (l. még a rotring esetét). Nem ritka eset, hogy a köznévvé vált márkanevek nyelvváltozatokat választanak el egymástól: az átlátszó ragasztószalag neve Magyarország bizonyos területein tixó, máshol cellux. A budapesti nyelvváltozatra pedig kifejezetten jellemző a köznevesült tulajdonnevek használata: közért vagy ábécé ’élelmiszerbolt’, ápisz vagy piért ’papír- és írószerbolt’.
Az eset arra figyelmeztet minket, hogy a szlovákiai magyar nyelvhasználat különbözik a magyarországitól. Ez pedig azt a kérdést is felveti, hogy a szlovákiai magyar feliratokban melyik nyelvváltozatot kell használni. Egy papír- és írószerboltban például helyes lenne filctollat kiírni? A szlovák centropen felirat szükségtelenné tenné a magyar feliratot? A válasz aligha egyértelmű.