0:05
Főoldal | Rénhírek

Ezért tartson magánál mindig filctollat

A kétnyelvű területeken nemcsak a hivatalos feliratok kétnyelvűsége lehet fontos. Egészen hétköznapi és aktuális üzenetek is árulkodhatnak arról, hogy egy kétnyelvű közösség számára egyenlő mértékben fontos mindegyik általa beszélt nyelv.

nyest.hu | 2014. január 13.

Miért jó, ha az embernél van filctoll? – Hacsak nem akarjuk összefirkálni a tömegközlekedési eszközöket vagy a WC ajtaját, úgy gondolnánk, nem sok hasznát vesszük. Ezért sokan nem is hordanak maguknál filctollat... Rosszul teszik, legalábbis akkor, ha kétnyelvű közösségben élnek – hívja fel a figyelmet a Fontos vagy! szlovákiai magyar közösségi mozgalom Facebook-oldalán.

A mozgalom aktivistái egy vicces „előtte–utána” típusú fényképen mutatják be, milyen hasznát is vehetjük egy filctollnak a munkahelyünkön, valamilyen hivatalban vagy iskolában járva. A kép egy nem működő kávéautomatát ábrázol, amelyre egy cetlit ragasztottak, amely arról tájékoztat, hogy a gép nem működik – mindezt azonban kizárólag szlovákul teszi.

Ezért legyen mindig nálunk filctoll!
Ezért legyen mindig nálunk filctoll!
(Forrás: Facebook)

Persze a kávéautomatán lógó cetli akár szuahéliül is lehetne, akkor is értenénk a kontextusból, hogy mit akar közölni. Azt nem szokták az automatára ragasztani, hogy „Ne kérj, kapucsínót, mert rémes!” vagy hogy „Vigyázz, amikor kiveszed, mert forró a pohár!”. De egy kétnyelvű közösségben az ilyen kétnyelvű feliratnak üzenete van: éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy az automatát kétnyelvű közösség használja.

Az eset további érdekessége a poszt szövege:

A tanulság: centropent is kell magunknál hordani, nem csak tollat.

A kommentelők – feltehetően magyarországiak – értetlenkednek és ironizálnak is a centropen kifejezésen: ez, mint a magyarázatból kiderül, folctollat jelent. A kifejezés egy cseh írószermárka nevéből ered, és bár a cég termékválasztéka széles, valamelyik népszerű termékükről kaphatta a nevét az írószertípus (l. még a rotring esetét). Nem ritka eset, hogy a köznévvé vált márkanevek nyelvváltozatokat választanak el egymástól: az átlátszó ragasztószalag neve Magyarország bizonyos területein tixó, máshol cellux. A budapesti nyelvváltozatra pedig kifejezetten jellemző a köznevesült tulajdonnevek használata: közért vagy ábécé ’élelmiszerbolt’, ápisz vagy piért ’papír- és írószerbolt’.

Az eset arra figyelmeztet minket, hogy a szlovákiai magyar nyelvhasználat különbözik a magyarországitól. Ez pedig azt a kérdést is felveti, hogy a szlovákiai magyar feliratokban melyik nyelvváltozatot kell használni. Egy papír- és írószerboltban például helyes lenne filctollat kiírni? A szlovák centropen felirat szükségtelenné tenné a magyar feliratot? A válasz aligha egyértelmű.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!