Magyarul...
A Facebookon terjed egy, a fordított olasz zászló színeiben pompázó szószedet, amelyből megtanulhatjuk, mit hogyan mondhatunk magyarul. Olvasóinkat azonban óva intjük a piros-fehér-zöld szótár gondolkodás nélküli használatától.
Bárcsak olyan egyszerű volna igényesen magyarul beszélni vagy írni, hogy egy kis szószedet segítségével bárki megtanulhatná! A helyzet sajnos azonban ennél egy-két – nem feltétlenül piros-fehér-zöld – árnyalattal bonyolultabb. Ennek ellenére a Facebookon gőzerővel terjed Magyarul beszélsz? címmel egy kis szószedet, amelyből „idegen eredetű” szavak „magyarításait” tanulhatjuk meg; íme:
(Forrás: Székelyföldi Legény / Facebook)
A cél világos: különböző, a hétköznapi ember számára is világosan „idegen”, többnyire latin eredetű szavak megfelelőinek használatával ki-ki „jobban”, „szebben”, „tisztábban” tud majd magyarul beszélni. A megfeleltetésekkel azonban nem árt óvatosan bánni!
Matematikaórán (pardon: számtanórán) jobb, ha indirekt bizonyításról beszélünk, és nem burkoltról vagy közvetettről, mert a végén még rossz jegyet kapunk. Nem árt, ha tudjuk, hogy a kollégánk nem feltétlenül a munkatársunk, hiszen a kolléga bizonyos helyezetekben jelentheti az azonos szakmában, de nem feltétlenül azonos munkhelyen dolgozó embertársunkat is. Hogyha valamire valaki azt mondja, hogy irreleváns, ne higgyük, hogy az a dolog feltétlenül érdektelen lenne! Lehet, hogy csupán azt mondja vele az illető, hogy éppen nem tartozik a szóban forgó tárgyhoz. Ha valaki azt mondja, hogy egy munkahelyen korrekt a fizetés, természetesen nem azt akarja közölni, hogy bármilyen értelemben helyes vagy helyénvaló volna, csupán annyit mond, hogy rendesen megfizetik a munkát. Ha pedig – a magyar nyelv védelme érdekében – kenőcs feliratú kozmetikumot keresünk majd a boltban, elég kicsi lesz a választék. Ráadásul lemondhatunk a fogmosásról és a borotválkozásról is, mert fogkenőcsöt vagy borotvakenőcsöt nem fogunk találni. Végül pedig oktatási ügyeinket intézve – érettségi vagy felvételi jelentkezéskor – jobb, ha a matematika tantárgymegjelölésnél maradunk... Nem árt tehát előbb megvizsgálni a kontextust (pardon: a szövegkörnyezetet), és a beszélgetőpartnereket, mielőtt nekiállunk helyettesítgetni a „latinos” hangzású magyar szavakat a „magyarosabb” hangzású magyar szavakkal.
És közben jobb, ha szem előtt tartjuk azt is, hogy nem feltétlenül lesz „magyarabb”, amit végül mondunk. Mert mi más lenne egy szóval kapcsolatban a magyarság fokmérője, mint az eredete? Ne áltassuk magunkat: a kép zöld oldalán található „magyar szavak” eredetüket tekintve korántsem mind rendelkeznek tiszta, finnugor pedigrével. Az angolos helló helyetti szia a latin szervusz torzulása lehet; a munka és a társ szavak egyaránt szláv eredetűek, bár kétségtelen, hogy a magyarban keletkezett belőlük a munkatárs összetétel; a bűbáj szó pedig török elemekből áll. Úgyhogy óvatosan azzal a nagy magyarítással! Elég szűk lenne a kifejezésmódunk, ha csak a finnugor eredetű szókincset használhatnánk...
Ráadásul: hogy mi van magyarul, nem csak, és nem is feltétlenül elsősorban a szókészleten múlik! Itt van például egy teljesen hétköznapi mondat, amely bármelyik magyar irodában elhangzhatna:
Aztán ott van még az az issue [issú] az adózással.
Magyarul van ez a mondat? – Igen, hiszen a magyar nyelv szabályosságait mutatja. Az igaz ugyan, hogy van benne egy angol szó, az issue, ami ebben az esetben ’problémás ügy’-et jelent. Akik használják, nyilván olyan környezetben teszik ezt, amelyben a beszélgetőpartnereik szintén értik a kifejezésnek ezt a fajta használatát. Az issue ettől még nem lesz „hivatalosan” magyar szó. Ha azonban bekerül a köznyelvbe, és szélesebb körben is elterjed, lehet, hogy egy idő után angol eredetű magyar szóvá válik.
(Forrás: Wikimedia Commons / Szigeti Sándor / CC CC0)
A nyelvek már csak ilyenek: sokszor sokkal befogadóbbak, mint egyes használóik. Az issue például tökéletesen ragozható magyarul, így bármilyen mondatba beilleszthető: issúk, issúja, issúval stb. A használóknak pedig csak arra kell tekintettel lenniük, hogy az adott szövegkörnyezetben, az adott beszélgetőpartnerekkel a használt kifejezés kompatibilis (pardon: összeegyeztethető) legyen. Ha nem az, annak számos negatív (pardon: rossz, kedvezőtlen) következménye lehet: nem értik meg, amit mondani akarunk, bunkónak néznek, nagyzolónak néznek vagy épp képmutatónak.
Tehát az, hogy a szókészletből mit választunk, egyáltalán nem mindegy! Partnerektől, helyzettől, stílustól, médiumtól is függ a döntésünk egy adott nyelvi megformálás mellett. A hangsúly pedig nem azon van, hogy ilyen vagy olyan szempontból magyarabbak legyenek a szavak, hanem azon, hogy a megfelelő, helyzethez illő, pontos, szabatos kifejezéseket válasszuk ki. Ez a titka „a szép magyar beszédnek”, és nem a szavak eredete.
Fontos tehát tudatosítani, hogy a beszélő döntése az, hogy mit választ a rendelkezésére álló készletből. Bárkinek, aki a nyelvet ápolni akarja, az kell, hogy legyen a célja, hogy ez a készlet minél változatosabb legyen, és hogy a választási helyzet tudatosuljon a beszélőkben. Aki pedig a fenti lista alapján helyettesítget, nem fog magyarabbul beszélni, csupán azt árulja el magáról, hogy bedőlt a magyar nyelv féltésével kapcsolatos egyik legelterjedtebb tévhitnek.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (48):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Igazad van, a "chem" kivétel az angol nyelvben és ott a ch nem cs, mint a többi "che" szótaggal kezdődő szóban mint mondjuk a cherry.
@baloch: www.nyest.hu/hirek/na-most-akkor-miert-mondjuk-igy
Semmi alapja nincs. Nincs miért foglalkozni vele. Akkor lenne értelme, ha utalna rá bármi nyom.
A Detre-ügy is egyértelmű:
www.nyest.hu/renhirek/miert-hallgat-az-mta
www.nyest.hu/hirek/hun-itt-a-csalas
@blogen: nem, nincs olyan, hogy csemtrél. Kemtrél talán még lenne. Angolul a chem-es szavak /k/-val kezdődnek.
@Avatar: "A számtan az csak az algebra"! Ez téves meghatározás! Az algebrában a számokat, de nem csak a számokat hanem akár trigonometriai értékeket is általánosíthatunk vele. Számok, szögek, vagy egyéb mennyiségek helyett betűket használunk az általánosítás érdekében! Viki: "...magát a művelet általános fogalmát, és ezek fajtáit (tekintet nélkül konkrét alkalmazásukra) az algebra vizsgálja. Az algebra jellemzően struktúrákkal foglalkozik, melyek olyan halmazok, melyek elemei között hasonló műveleti tulajdonságokkal rendelkező műveleteket definiálunk."
@Diczkó: Ez egy elmebeteg összeesküvés-elmélet, fölösleges szavakat magyarítani hozzá.
@blogen:
Igazad van, jobb nem is beszélni róla. Én már hallgatok is. (...)
Magyarra a kondenzcsík alapján kemicsíknak lehetne fordítani, csak minek.
@blogen:
"A csemtrél összetett szó, mégha nem is a magyar nyelvben lett összetéve, így lehetünk nagyvonalúak vele..."
- Most hallottam, hogy a chemtrail-lel kapcsolatban nemes egyszerűséggel kémrepülőgépeket emlegetnek.
(:mert hogy kém-trail :)
Vagy talán nevezzük mea culpának, amikor mások szórják a fejünkre a port? Ennyire nagyvonalúak nem lehetünk!
@Avatar: Ki tudsz (mersz) lépni a "rendszerből" vagy sem? Ez itt a kérdés. A tudományos újdonságok, újítások nem a tudományos ELFOGADTATÁS mentén haladnak.
NEM is lesz diplomám magyar nyelvészetből soha, még akkor sem, ha belfogadnának. MERT ÉN NEM FOGADNÁM EL - ezt a magyar akadémiától.
Igen, a 150 éves magyar gyöknyelvet-nem-kutatás végett.
Krizsa Katalin tehát "magyar nyelvész" nem lesz soha.
@Krizsa: "Diplomát sem adnak a releváns szakterület ismerete nélkül..:-)"
Ezért nincs diplomád nyelvészetből neked se... :)
@Avatar: Wikiipedia "A matematika szó maga a görög μάθημα (mathéma) szóból származik, amely a „tudomány, tudás, tanulás” jelentésekkel bír.
A hivatalos nyelvészet által el nem fogadott, evolúciós mássalhangzó-váz (gyök)nyelvészet - TÖRTÉNETI nyelvészet. Tehát a matematika szó MAI értelmét számonkérni tőle: irreleváns.
A héber fejtegetéseim értékeléséhez ismerned kellene az 1085 oldalas könyvemet (ami az interneten teljes egészében, nyomdahű megjelensében van fent 4 honlapon. Vagy legalább a témához kapcsolódó 1-8 oldalas részleteket belőle, amit szívesen megadok. Továbbá az általam (ugyanott) folytatásokban közölt nyelvészeti TAN-anyagot is meg kellene értened. Diplomát sem adnak a releváns szakterület ismerete nélkül..:-)
A számtan az csak az algebra, viszont a matematikába még szűk értelmezés mellett is beletartozik a geometria, azaz a mértan is, így eléggé téves lenne a fenti javaslat megfogadása.
@Krizsa: A szláv pataknév nem véletlenül fejthető meg orosz nyelvtudással... :)
Egyébként Beszterce wiki oldalán: a szláv "bistrica" = kristálytiszta patak
Besztercebánya oldalán pedig: a szláv ’’bystrica’’ = gyors folyású patak
Persze a hegyi patakok általában gyorsak és tiszták is, ebben egyet értünk.
:)
De a héber fejtegetéseid elég erőltetettek ez esetben is, az avar nyelvből meg nem nagyon van nyelvemlék, így nehéz róla igazolható állítást tenni. A kárpátnyelv helyett meg mondhatnád azt is hogy "nem tudom", mert az abszolút a te fiktív nyelved, amire bármi igaz, amit rámondasz, hiszen nincs mivel összevetni az állításaidat.
Ennyi erővel eszedbe juthatna a német "beszt" = legjobb is, az erce meg nyilván ércet jelent kárpátnyelvül, tehát azon a környéken lehet a legjobb érceket találni, és no lám, a wiki szerint is bányászok alapították Besztercét.
További érv még a szlovákiai Besztercebánya, amelynek már a nevében is benne van a bányászat.
@Roland2: Távol álljon tőlem, hogy a pékmesterek dolgába beleugassak. Bizonyára igazuk van, ha a croissant-t megkülönböztetik a rongyoskiflitől, ámbár szvsz a különbség csak annyi, mint a serpenyős burgonya meg a paprikás krumpli között
@blogen:
"Mert mi jut eszedbe a Besztercéről?"
- Semmi. Hacsak nem egy gyermekkori kedves emlék, a bercencei szilva. Amit helyenként mondanak berbenceinek is.
Lám, a nehezen megjegyezhető szavakra mindenki másképp emlékszik. :)
@blogen: Beszterce. Elsőként az orosz büsztro = gyorsan - jut eszembe. B. egy folyócskáról kapta a nevét? Jó. A Wiki szerinti ez „kristálytiszta vízfolyás”, de szerintem „gyors vízfolyás” lehetett, mert az ilyen kristálytiszta is szokott lenni.
Utána a héber viszet = szabályozta (mederben "viSZet", mint a víZ) jut eszembe. Csakhogy a viszet V-vel kezdődik, tehát ez a héberben biztosan jövevényszó. (A szókezdő V-vel nincs a héberben nincs eredeti héber szó). S akkor honnan?
A késői kárpátnyelvből. Aminek a legkésőbbi (i.e. előtt és még utána valameddig) hármas összetevői az akkor még közös szláv-magyar és be-(vissza) érkező a „déli-magyar”: az AVAR nyelv voltak.
Szóbajöhet még a héber busztán = gyömölcsös kert / liget. Szóbajöhet továbbá a BSz gyök: a héber bosz-basz = letapos, -ta, mert Beszterce helyén az előző települést 1200 körül a tatárok elpusztították. A magyar basz(ik), megbassza ma is megvan. S a gyöknyelvek sokezer év alatt sem (alig) változnak - mivel a hatalmas szóbokraik miatt képtelenek változni.
Mi köze a hébernek a késői (vagy akármilyen) kárpátnyelvhez? Hát az, hogy az eredeti héberség szőke-vörössesszőke, fehérbőrű, gyakran szeplős, termetre cro-magnoni volt... pont úgy, mint a nem túl magas termetű kelták.
Tehát az eredeti héber a heidelbergivel (magas, fehér) kevert neander maradvány lesz - s a héberek sötétebb színkompoziciója már csak afrikai keveredés eredménye.
A kárpátnyelv (az európai szubsztrátnyelv) korábban a keltákat is magában foglalta.