Útkereszteződéshez
vagy útelágazáshoz értünk?
A szavakat gyakran egészen különböző értelemben használjuk a hétköznapi és a jogi nyelvben. Házi szakértőnk ezúttal jogi szövegek tanulmányozására kényszerült. Ennek köszönhetően azt is megtudhatjuk, mi a csuda az az áteresz.
Lajos nevű olvasónk nagyon egyszerű kérdést tett fel:
Azonos fogalom-e az útkereszteződés és az útcsatlakozás?
Nem akarom magam úgy beállítani, mintha értenék a különböző műtárgyak elnevezéseinek bonyodalmaihoz, de ennek most egy kicsit utánanéztem. Már maga a műtárgy szó is érdekes, mert a hétköznapi nyelvben csak ’képzőművészeti műalkotás’ értelemben használjuk, míg a jogi nyelvben a szabadban található, de nem természet alkotta tárgyak összességét jelölik ezzel a szóval (utak, gátak, csatornák, zsilipek stb.). Mind az útkereszteződés, mind az útcsatlakozás ilyen.
Az útkereszteződés és az útcsatlakozás egyaránt olyan szavak, amelyeknek pontos meghatározásuk van különböző jogi szövegekben. Az útkereszteződés használatát a KRESZ szabályozza, az útcsatlakozásét pedig különböző rendeletek. (Az útkereszteződést a hétköznapi nyelvben is használjuk, de mint később rámutatok, nem egészen a hivatalos értelmében.) Akkor tesszük fel helyesen a kérdést, ha úgy fogalmazunk, hogy azonos-e a két szó használatának jogi meghatározása. Ha azt kérdeznénk, hogy a magyar nyelvben azonos módon használják-e a két szót, azt nehéz megválaszolni, mert terepmunkát kellene hozzá végezni (és valószínűleg arra jutnánk, hogy az útcsatlakozás szót csak jogi szövegekben találjuk meg). A szavaknak, kifejezéseknek, úgy, ahogy a hétköznapi nyelvben használjuk őket, nincsen meghatározásuk (vagy ha valamilyen szaknyelvben van, a hétköznapokban akkor sem ahhoz alkalmazkodunk). Egyszerűen csak megfigyelhetjük, hogy milyen helyzetekben alkalmazzák őket a beszélők, és ha szerencsénk van, ki tudunk mondani ezekről a helyzetekről valami általánosat, de semmi nem garantálja, hogy ez mindig sikerül. Ilyen értelemben a hétköznapi nyelvhasználatban a kifejezéseknek nem feltétlenül felel meg egy-egy „fogalom” abban az értelemben, hogy nem mindig tudjuk szabatosan meghatározni a lehetséges használatuk körét.
(Forrás: Wikimedia Commons / Juan de Vojníkov / CC BY-SA 3.0)
No de térjünk vissza a tárgyhoz, a két szó jogi értelmezéséhez. Az útkereszteződés hivatalosan „két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása”, tehát a jogban az is útkereszteződés, amit a hétköznapokban inkább útelágazásnak nevezünk, és a hivatalos meghatározásba nem tartozik bele a nem szintbeli kereszteződés, amit viszont a hétköznapokban lazán útkereszteződésnek nevezhetünk. Az útcsatlakozás egészen másra utal, olyan útnak nem minősülő műtárgyra, amelyik egy közúthoz kapcsolódik, azzal kapcsolatot létesít. Gyakorlatilag csak a gépkocsi-behajtó és az áteresz tartozik ezek közé, én legalábbis csak ezekre találtam konkrét utalást.
(Forrás: Wikimedia Commons / Pan Peter12 / CC BY-SA 3.0)
Az útcsatlakozásoknak azért van jelentőségük a jogban, mert a közúttal való érintkezésük miatt engedélyt kell kérni a létrehozásukra. Például az áteresz azt jelenti, hogy az út mentén futó kisebb árkot egy rövid szakaszon befedik, úgy, hogy az árok vize alul egy csövön akadálytalanul át tud folyni. Tehát voltaképpen funkciója szerint híd-féleség (csak abban különbözik a hidaktól, hogy azok alatt nem csövön szokott a víz átfolyni, hanem a saját medrében). És a lefedés célja az, hogy kapcsolat jöjjön létre az árkon át az út és a mellette levő terület között.
www.youtube.com/watch?v=CZf1URtw2PQ