A meditáló, fantaszta régész
Mi látnivaló lehet egy köldökön? A ködöt sülve, főve vagy rántva érdemes fogyasztani? Miről szólnak a kövek? Házi szakértőnk sajátos olvasói kérdések megfejtésével kísérletezik.
Olivér nevű olvasónk tömören teszi fel kérdéseit, három szó értelmezését kéri tőlünk.
Mély kíváncsisággal érdeklődnék, hogy milyen jelentésárnyalatban használatosak az alábbi szavak jelenünk magyar hírközegeiben:
- köldöknézés
- ködevés
- kőolvasó
Az még csak hagyján, hogy az ember utánanéz ezeknek a kifejezéseknek, hogy megtudja az eredetüket, de az nem ad eligazítást arra nézve, hogy milyen értelemben használják őket a zsurnalisztikában. Azért megpróbálom.
Köldöknézés
Eredetileg keleti meditációs technika volt (görög szóval omphaloszkepszisnek is nevezik). A magyarban évszázadok óta inkább arra mondják, hogy köldöknéző, aki magába fordul, magával van elfoglalva, a nagyobb összefüggések nem érdeklik, nem lát tovább a saját orránál. Esetleg a valóságtól elszakadva, öncélúan filozofál.
(Forrás: Wikimedia Commons / Giulio Rosati (1858–1917))
Ködevés
Szintén legalább a 20. század eleje óta nagyjából változatlan értelemben használják. A ködevő egy fantaszta, csodabogár, utópiákat és lázálmokat kerget.
Kőolvasó
Na, ebbe beletört a bicskám. Sehol nem találtam, nemhogy „jelenünk magyar hírközegeiben”. Játékból megpróbálkozok egy értelmezéssel, de őszintén szólva nem hiszem, hogy ez a valóságos életben előfordul, és olvasónk éppen ebben az értelemben találkozott vele. Szóval el tudom képzelni, hogy valaki ’régész’ értelemben használja, arra utalva, hogy a régészek sokszor foglalkoznak régi köveken található üzenetek megfejtésével.
A furcsa kifejezést pedig az indokolhatja, hogy a szerző – egy számomra érthetetlen fogalmazási babonát követve – megpróbálja elkerülni a szóismétlést, ahogy a hálóőrt használják ’kapus’ értelemben, a sípmestert ’bíró’ értelemben, vagy a karib-tengeri szigetországot ’Kuba’ értelemben.
@astrohist: Érdekes szemlélet: ha én nem hallottam/olvastam, akkor bizonyosan nem alkalmazható... :-)
Szerintem a megoldást máshol kell keresni:
www.imdb.com/title/tt0324080/
Ha az állítólag Nagyváradon ismert "kőolvasó" nem az egykori cikk szerzőjének leleménye, akkor nyilván egy tőből fakad a "Hegyet hágék..." gyűjtésében említett kifejezéssel. Talán olyan bizgón vallásos embert ért alatta, aki állandóan a kő gyöngyökből fűzött olvasót" morzsolgatja.
Régészekre bizonyosan nem alkalmazható, nem is hallottam/olvastam ilyen összefüggésben. - BQ.
@Fejes László (nyest.hu): A Hegyet hágék semmiképpen nem jelenünk hírközege, a másik is csak erős áttételekkel. De mivel nincs rá értékelhető találat a neten, akár azt is mondhatjuk, hogy "jelenünk magyar hírközegében" gyakorlatilag ismeretlen a "kőolvasó" szó.
@Loddi: Köszönjük, a találatok rendkívül érdekesek (különösen a rózsafüzér), de aligha lehet ez a válasz, hiszen ezek az előfordulások aligha tekinthetőek „jelenünk magyar hírközegeinek”. :)
Rákerestem a kőolvasóra több adatbázisban is. Egyetlen forrásban találtam meg, Erdélyi Zsuzsanna Hegyet hágék c. archaikus népi imádsággyűjteményében, ott 'kőből készült rózsafüzér' a jelentése:
"Én kiállok én ajtóm elejbé,
Ott vagyon egy zöld ág,
Abba vagyon szép Szűz Mária,
Kezébe van kis oltárka,
Nyakába van kőolvasó,"
Ezzel azért még nem oldottuk meg a rejtélyt, irány a net. A Google nagyon kevés találatot hozott, azok nagy része is a fenti idézet, ill. egy számítógépes játék egyik "kellékének" neve.
Egy tavaly októberi cikk viszont érdekes adalékkal szolgált:
"Veres Kovács Attila hangsúlyozta, a kereszténység a boldogságról kell szóljon, s régen külön kifejezésekkel illették a komor keresztényeket, akiket például köldöknézőnek, vagy (Váradon) kőolvasónak hívtak." (www.reggeliujsag.ro/vidam-unnepseg-az-idosek-napja-alkalmabol/) .
Lehet, hogy ez lesz a megoldás?