Facebookon is keresik
A névelő olyan kicsi, hogy néha eltűnik, ilyenkor Facebookon keresik. Vagy inkább a Facebookon? – Cikkünkben utánajárunk annak, hogy hely-e a Facebook, és ha igen, akkor a neve földrajzi név-e. Ettől függetlenül a bulvárhírek névelőtlenül sokkoló mivoltát is megmutatjuk.
„Facebookon is keresik...” – ha nem lenne elszomorító a hír, viccesen hozzátehetnénk, hogy „az eltűnt névelőt”. A nyesten többszörösen foglalkoztunk már azzal, hogy milyen sajátos szabályai vannak a magyarban a határozott névelő használatának, elhagyhatóságának. Írtunk arról, hogy személynevek előtt dialektustól függ, hogy ki mit fogad el. Szakértőnk kimerítően tárgyalta a tulajdonnevek, ezen belül is a földrajzi nevek esetét. És egészen a létezés lényegének kutatásáig jutottunk el, amikor a névelő elhagyhatóságát vizsgáltuk bizonyos kérdő mondatokban. Ma pedig szembe jött velünk az a mondat, amely elárulhatja a Facebookról, hogy milyen típusú tulajdonnév, sőt, hogy tulajdonnév-e egyáltalán.
Az egyik internetes hírújság egyik mai hírének a címe így hangzott:
Facebookon is keresik az eltűnt fiatal lányt
A szomorú hír címében arra lettünk figyelmesek, hogy számunkra a címből nagyon hiányzik a névelő. Ha mi írtuk volna a hírt, biztos névelővel állt volna a cím:
A Facebookon is keresik az eltűnt fiatal lányt
Miért hiányzott nekünk a névelő? – Valószínűleg azért, mert számunkra az internetes univerzum egy helye a Facebook, azaz „földrajzi név”, egy adott információnak, személynek képnek stb. mindig a lelőhelyét adja meg. Az, hogy a népszerű közösségi oldal „az online közösség tere” nem csupán metafora, hanem nyelvi tény is: helyhatározóragokkal látjuk el, mintha valóságos hely lenne:
Felmegyek a János-hegyre.
Felmegyek a Facebookra.
Az utcán találtam.
A Facebookon találtam.
A Facebook tehát nyelvérzékünk szerint lehet a földrajzi nevekhez hasonlóan viselkedő tulajdonnév. Ebben az esetben persze – Kálmán László szakértőnk nyomán – azt mondhatjuk, hogy dialektustól függ, hogy kinek jó névelővel, illetve névelő nélkül. A cikk szerzője vélhetően a miénktől eltérő nyelvváltozatot használ.
Ugyanakkor hozzátehetjük még azt is, hogy más online „terek” esetében is előfordul ez a fajta kettősség, és számunkra egyformán furcsák a névelő nélküli változatok:
YouTube-on megtalálod. vagy A YouTube-on megtalálod.
Fentvan Myspace-en. vagy Fentvan a Myspace-en.
Twitterről ismerik egymást. vagy A Twiterről ismerik egymást.
Megkeresem Facebookon. vagy Megkeresem a Facebookon.
Ezek a névelő nélküli alakok tehát léteznek a címtől és a bővítménynek (Facebookon) az ige előtti helyzetétől függetlenül is. Ugyanakkor a mi esetünkben nem hagyhatjuk azt sem figyelmen kívül, hogy címről van szó, méghozzá bulvárcímről. Ugyanis nem biztos, hogy más dialektust beszélünk a hír fogalmazójával, csak annyi történt, hogy a címben szokásos módon ő elhagyta a névelőt. Ez ugyanis nem egyedi eset és nem csak a tulajdonneveket érinti.
Az ideális bulvárhír címében ugyanis az ige előtti főhangsúlyos (úgynevezett fókusz) pozícióban egy névelőtlen névszó (vagy névszói szerkezet) áll; a névszó pedig lehetőleg valami, az adott kontextusban meghökkentőre utal:
Konyhakéssel császározta kutyáját
Fiú miatt verekedtek
Parancsnoki fülke állította meg a részeg sofőrt
Bánya keseríti a cserszegtomajiak életét
Ez a fajta nyelvi szerkesztésmód kiválóan alkalmas arra, hogy a szövegkörnyezetben meghökkentő elemet kiemeljék, és a főhangsúlyos helyre tegyék a mondatban. A fenti hírcímek által közölt eseményeket semlegesen így írhatnánk le:
Megcsászározta a kutyáját egy konyhakéssel
Összeverekedtek egy fiú miatt
A részeg sofőrt megállította a/egy parancsnoki fülke
Megkeseríti a cserszegtomajiak életét a (közeli) bánya
(Forrás: Wikimedia Commons / David Dring / CC BY-SA 2.0)
A bővítmények fókuszálásának azonban vannak bizonyos következményei. Ha azt olvassuk egy címben, hogy A bánya keseríti a cserszegtomajiak életét, azt várjuk, hogy a hír arról fog szólni, hogy vannak Cserszegtomajon mindenféle, a lakosság számára nem feltétlenül kellemes körülmények (például magas vastartalmú a víz, a közelben egy csirkebontó üzem működik, a közelben található egy bánya stb.), és ezek közül jelenleg a bánya az (és nem a többi szerencsétlen körülmény), amely megkeseríti az ott élők életét. Csakhogy a hír nem erről szól, hanem arról, hogy a bánya megkeseríti az életüket. Ha a névelőt elhagyják, a „csalás”, a félrevezetés nem olyan vészes, hiszen a köznyelvben vannak olyan szerkezetek, amelyekben az ige előtt névelőtlen bővítmény áll (persze ezekben az esetekben nem hangsúlyos):
Moziba megyünk.
Elmegyünk a moziba.
Visszatérve eredeti példánkhoz: tehát lehetséges, hogy csak egy ilyen sajtónyelvi fogás az oka a névelő elhagyásának, és nem arról van szó, hogy a hír írója más nyelvváltozatot használ, mint mi. És kedves olvasóink névelővel vagy anélkül használják a Facebookot?
Forrás
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (34):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Szerintem arról van szó, hogy akik ezeket az oldalakat napi szinten használják, azok számára ezek szolgáltatások és nem webhelyek. Tehát ahogy don B írta korábban: elküldöm postán, elküldöm faxon, felhívom telefonon, írok neki facebookon, felvettem iwiwen.
Tehát itt az interakció módjáról van szó, nem a helyéről. A felhívom telefonon esetében is az a hangsúlyos, hogy milyen módon, nem az hogy milyen eszközökkel, melyik hálózaton stb.
Emellett viszont én is látom, hogy sok helyen ezzel nem magyarázható a névelők kikopása. Egyszerűen ez valamiféle átalakulás. Régen se volt, lehet, hogy később megint eltűnik.
Érdekes vita.
Szerény véleményem szerint a törvények (szabványok, nyelvi szabályok) nem azért vannak, hogy betartsuk őket, hanem azért, hogy bizonyos helyzetekben tudjuk, mihez kell tartsuk magunkat.
@Grant kapitány: nem tudom mit akarsz ezzel a möhögős Wikipédia-cikkel. Ez csak felsorolja a szabványosítási lehetőségeket, a szabványosítást én is írtam.
Maradjunk abban, hogy bármilyen szervezetet, akadémiát létrehozhatsz, alkothatsz bármilyen szabványokat, a nyelv változására nem tudsz érdemben ráhatni. Főleg ilyen morfológiai-szintaktikai dolgokra, mint ragozás, névelőhasználat, szavak cserélődése végképp nem. Kiejtésre szintén nem lehet hatni, média, politika párosának sem sikerül. Hagyományosan a helyesírásnál mentek a szabványosítás ügyében legmesszebbre, de ott is csak ideig-óráig tudják a szabványt az emberekre ráerőltetni. Átlag polgár elbukdácsol belőle iskolában, aztán ahogy kijön a padokból, a mindennapokban tesz rá, hogy hogyan kell írni, nem is érdekli, és nem is akarja betartani.
Legfeljebb csak hivatalokban, tudományos helyeken, kiadók korrektorai használják a szabványt. Írott média már nem ez a kategória, meg lehet nézni, milyen helyesírást produkálnak.
@Földönkívüli: Na de egy csomó helyen sose marad el a névelő. Azért erről kell tudni mondani valamit.
Természetesen az "A Facebookon", "A Twitteren" stb. a helyes. Szvsz. nem azért hagyják el a bulvárhírben a névelőt, mert "más nyelvváltozatot beszélnek", hanem mert hanyagul fogalmaznak.
A névelő pedig azért szükséges, mert itt elliptikus szerkezetekről van szó: 'A Facebook [nevű webhely]', 'A Twitter [nevű oldal]' stb.
És azt még el se kezdtétek elemezni, hogy a Facebook eredetileg Thefacebook volt. Akkor vajon hogy lenne helyes:
"Thefacebookon is keresik az eltűnt fiatal lányt" vagy "A Thefacebookon is keresik az eltűnt fiatal lányt"
:)
@El Vaquero: miért, te mit tudsz tenni a nyelvi változás ellen? Nyelvi rendőrséget alakítasz és bilincsbe verve rácsok mögé zárod a deviánsokat?
Itt a válasz, olvass erről, mielőtt hülyeségeket kérdezel:
en.wikipedia.org/wiki/Language_planning
Szóval én úgy képzelem, hogyvan egy bazi nagy könyv, és abban rohadt sok oldal, és az oldalszámok helyett oldalcímek vannak.
Bár lehet, hogy csak nekem nincs elég fantáziám, és gondolhatnék valami luxusutazásra, ha odatéved a szemem (azaz odatévedek)
Ha földrajzi névként érzékelnénk, akkor inkább a facbookban kotorászok terjedt volna el, meg úgy lenne a cím, hogy Facebookban is kersgélik a csajt.
@Fejes László (nyest.hu): "a földrajzi nevekhez hasonlóan viselkedő tulajdonnév" hát szerintem nem, hanem a könyvoldal mintájára viselkedik inkább egy weboldal, és az ilyen közösségi oldalak csak örökölték ezt a toldalékot a régi statikus weboldalaktól. Oda meg kell névelő elvileg, de nekem aztán mindegy. Az meg, hogy felmegyünk rá, az onnan jön, hogy felcsatlakozunk az internetre.
@don B: Igen, abszolút igevivő (pozícióilag). Csak miért használjuk ilyen konstrukciókban?
@don B: Na jó, már akinél... :)
@arafuraferi: Milyen toldalékról beszélsz?
@Fejes László (nyest.hu):
Mindenkit fel kell pofozni aki nem úgy mondja, ahogy nekem tetszik, nincs más megoldás! :-)
Ez az egész onnan jön, hogy a web 1.0 a könyvoldalakkal hozható párhuzamba. "Megnézem a 26. oldalon." <> "Megnézem az origón, elolvasom a nyesten stb." Tehát nem nem onnan ered, hogy egyre több a (nemcsak a külföldi, hanem balatoni) nyaralást is kihagyni kénytelen csóró, akik gondolatban elkezdenek utazgatni a szörfdeszkájukon. A web 2.0 (tehát facebook és társai) pedig örökölték ezt a toldalékot. A névelő elhagyása egyelőre nem általános, emiatt fülsértő kicsit.